Több lábon. Az új kormány azt akarja, hogy a magánbiztosítók által kezelt pillér legyen a meghatározó
Florin Cîţu pénzügyminiszter szerint fennáll a veszélye, hogy a román állam húsz éven belül nem lesz képes folyósítani a nyugdíjakat a jelenlegi rendszer átfogó reformja nélkül. A kormány azt tervezi, hogy megszünteti a kötelező magánnyugdíj választhatóvá tételét, és visszavonja a magánnyugdíjalapokat sújtó rendelkezéseket.
2019. december 17., 08:182019. december 17., 08:18
Az előző baloldali kormányoknak a nyugdíjrendszer átalakítását célzó intézkedéseit is el kívánják törölni a novemberben hatalomra jutott román liberálisok (PNL). A Ludovic Orban vezette kabinet törvénytervezetet fogadott el a 2018/114-es számú, úgynevezett kapzsisági illetékről szóló sürgősségi rendelet módosítására vonatkozóan. Ionel Dancă, a bukaresti miniszterelnöki hivatal vezetője a kormányülést követően elmondta, törölni fogják azt az előírást, amely választhatóvá tette a kötelező magánnyugdíjat, és amelynek alapján a biztosított maga döntheti el, hogy nyugdíjjáruléka teljes egésze az egyes pillérnél, vagyis az államnál marad, vagy egy része továbbra is átkerül a második pillérhez, a magánbiztosítókhoz. Ezáltal
A kormány illetékese elmondta, több pontban változtatnak a 114-es számú rendelet magánnyugdíjpénztárakra vonatkozó passzusán, szerinte ugyanis ez rendkívül hátrányosan befolyásolta ezeknek a kasszáknak a működését. Módosul többek között az az előírás, amely drasztikusan megemelte a velük szemben támasztott törzstőke-követelményeket.
A bankokat, energia- és telekommunikációs vállalatokat, illetve magánnyugdíj-biztosítási alapokat kedvezőtlenül érintő intézkedéseket tartalmazó rendeletet a Viorica Dăncilă vezette szociáldemokrata (PSD) kormány fogadta el tavaly decemberben, előzetes egyeztetések nélkül. A sokat bírált rendelet a korábbi 2,5 százalékról 1 százalékra csökkentette a nyugdíjalapok által visszatartható kezelési költséget, ugyanakkor drasztikusan megemelte a velük szemben támasztott törzstőke-követelményeket. Például 800 millió eurónyi törzstőke növelésre kötelezte a kötelező magánnyugdíj-befizetéseket kezelő hét alapot, másfelől 70 százalékkal csökkentette a felszámítható kezelési költségeket. Ezt megelőzően, 2018 januárjától a munkavállalók bruttó bérének már csak 3,75 százalékát irányítják a magánnyugdíjalapot kezelő biztosítókhoz a korábbi 5,1 százalék helyett.
Ez is meg fog változni azonban, a kormány ugyanis azt tervezi, hogy megnöveli az öregkori ellátás második pillérébe befolyó hozzájárulást. Florin Cîţu pénzügyminiszter a hétvégén egyenesen úgy nyilatkozott: a magánbiztosítókhoz átutalt befizetésnek tulajdonképpen nagyobbnak kellene lennie az állami nyugdíjalapba befolyó hozzájárulásnál (ami az adófizetők bruttó fizetésének 25 százalékát teszi ki jelenleg).
– szögezte le a liberális kormány pénzügyminisztere. Cîţu felhívta a figyelmet, hogy a következő időszakban népes nemzedék éri el a nyugdíjkorhatárt, az „utánpótlás” azonban már nem lesz ilyen nagy létszámú a fiatal generáció tagjainak masszív elvándorlása miatt. A pénzügyminiszter úgy vélte, a Romániában működő magánnyugdíjalapok számos „negatív sokkot” voltak kénytelenek elszenvedni az elmúlt években, szerinte azonban ezeket az új kormány meg fog szüntetni a következő időszakban.
A tárcavezető által mondottakat egyébként egy friss tanulmány is alátámasztja.A CFA Románia számítása szerint egy jelenleg 4 000 lejes nettó fizetést kereső adófizető polgárnak mindössze a bére egyharmada, 1 275 lej lesz a havi nyugdíja, ha nem fizet be a kettes számú nyugdíjpillérhez is. Ha viszont a kötelező magánnyugdíjhoz való hozzájárulás mértéke a jelenlegi 3,75 százalékról hat százalékra növekszik, az adófizető majdani öregségi juttatása meghaladja majd az 1800 lejt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A romániai polgárok mintegy 80 százaléka idén nagyobb figyelmet fordít az árakra az online vásárlásoknál, és 57,8 százalékuk lemond a nem nélkülözhetetlen termékekről – derül ki a Cargus futárcég kedden közzétett felméréséből.
A koalíció nézeteltérések miatt bő három hónap késéssel kedden nyilvánosságra hozta a pénzügyminisztérium a 2026-os évi állami költségvetés tervezetét.
A ploieşti-i Petrotel Lukoil finomító újraindítását is fontolgatja a kormány a közel-keleti háború miatti üzemanyagár-emelkedés ellensúlyozására – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Bár a kőolaj világpiaci ára látványos csökkenésnek indult, miután Donald Trump amerikai elnök arról beszélt, hogy közel az iráni háború vége, kedden újra emelkedtek az árak a romániai töltőállomásokon.
A benzin és a gázolaj esetében is védett árat vezet be a magyar kormány, az intézkedés éjféltől lép életbe – jelentette be Orbán Viktor hétfőn a Facebookon.
A kormány három forgatókönyvet vizsgál az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására és a literenkénti 10 lejes lélektani határ túllépésének elkerülésére a nemzetközi piacokon gyorsuló olajár-emelkedés fényében – mondják a Digi 24 által idézett források.
Sorin Grindeanu PSD-elnök hétfői bejelentése szerint a Szociáldemokrata Párt országos politikai tanácsa vasárnapi ülésén dönt majd arról, hogy a szociáldemokraták megszavazzák-e a 2026-os állami költségvetés tervezetét a parlamentben.
A közel-keleti konfliktusok kirobbanása nyomán kialakult energiapiaci helyzet miatt lépéskényszerbe került nemzeti kormányok sorra jelentik be, hogy mit lépnek polgáraik lehető legnagyobb mértékű védelme érdekében.
Idén januárban 5403 cég szűnt meg Romániában, 47,22 százalékkal több, mint 2025 első hónapjában (3670) – derül ki az országos cégbíróság (ONRC) által vasárnap közzétett adatsorokból.
A Brent nyersolaj ára hétfőn a reggeli órákban közel 30 százalékkal, 120 dollárra emelkedett, elérve a 2022-es szintet, amikor Oroszország háborút indított Ukrajna ellen. Ezt követően az árak 116 dollárra estek vissza.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!