Az előbbit azok a cégek lesznek kötelesek fizetni, amelyek éves összforgalma nem éri el az 52 ezer lejt (13 ezer eurót), az utóbbit pedig azok, amelyek évi forgalma meghaladja a 129 millió lejt (mintegy 32 millió eurót). Vagyis egy vállalatnak lehet bármilyen nagy összegű az éves forgalma, ha veszteséges, vagy a megjelölt aránynál kisebb a nyeresége, be kell fizetnie a számára megállapított minimális összeget.

A kormányrendelet az adónem mértékének kifejezésére különböző sávokat állapít meg. Az 52 ezer lejtől 215 ezer lejig (53-54 ezer euróig) terjedő éves bevételek esetén a kötelező minimális adó összege 4300 lej (mintegy ezer euró) lenne. A 215 ezertől 430 ezer lejig (mintegy 100 ezer euróig) terjedő határok között a befizetendő legkisebb összeg 6500 lej (mintegy 1500 euró).

A 430 ezer lejtől 4,3 millió lejig (körülbelül egymillió euróig) terjedő sávba tartozóknak 8600 lej (mintegy 2 ezer euró) lesz az átalányadó. A következő sáv 4,3 millió lejtől 21,5 millió lejig (mintegy 5,3 millió euróig) terjed, erre 11 ezer lejes (2500 eurós) átalányadót vetnének ki. A 21,5 millió lejnél nagyobb, de 129 millió lejnél (32 millió eurónál) kisebb éves forgalommal rendelkezők számára a minimális adó összege 22 ezer lej (körülbelül 5 ezer euró). Az ennél is nagyobb éves bevétellel rendelkezők fizetik a „legmagasabb minimumot”, vagyis a 43 ezer lejt (10 ezer eurót).

Idén azonban a vállalatoknak arányosan kisebb összeget kell befizetniük az államkasszába, a rendelet ugyanis az ötödik hónaptól lép csak érvénybe. Így az 52 ezer lejesnél kisebb forgalommal rendelkezőknek idén 1467 lejt (341 euró), vagyis havi 183,3 lejt kell fizetniük. Az 52 001–215 000 lej közötti forgalmúak 2867 lejt fizetnek idén, míg a 215 001–430 000 közöttiek 4333 lejt kénytelenek idén befizetni az államkasszába.

Amint arról lapunkban is beszámoltunk, az átalányadó bevezetésének ötletét egy hónappal ezelőtt vetette fel először Gheorghe Pogea pénzügyminiszter. Indoklásként azt hozta fel, hogy számos cég papíron veszteséget jelent a pénzügyi év végén, miközben valójában nyereséggel zárt, hogy így kerülje el adófizetési kötelezettségeit.

A pénzügyi tárca statisztikái szerint 2007-ben a 617 ezer céges adóalany 40 százaléka jelentett két évben egymás után veszteséget. A romániai cégek 2007-ben összesen 770 milliárd lejes (mintegy 183 milliárd eurós) forgalmat bonyolítottak, az átlagos profitráta szintje 5,8 százalékos volt. A 242 ezer veszteséges cég 134 milliárd lejes (31,9 milliárd eurós) forgalmat bonyolított 16,2 százalékos átlagos veszteségszint mellett. Gheorghe Pogea pénzügyminiszter rámutatott: az állami adóbevételek 85 százalékát 12 ezer adóalany biztosítja, vannak olyan ágazatok, ahol a cégek éves szinten 180 százalékos veszteséget jelentettek.

Ezt a helyzetet kívánja orvosolni a kormány a hét végén elfogadott rendeletében, amely a Nemzetközi Valutaalappal született megállapodás nyomán szükségessé vált költségvetési módosításokat tartalmazza. Az intézkedések egyike éppen az átalányadó bevezetése.

A májustól érvénybe lépő sürgősségi kormányrendelet értelmében az újfajta adónemet ingatlanügyletekkel foglalkozó cégekre, kölcsönző- és lízingcégekre, őrző-védő vállalkozásokra, kiskereskedőkre, autószerelőkre, szállodákra, vendéglőkre és gyorsbüfékre, élelmiszer-ipari cégekre, informatikai, jogi tanácsadó és könyvelési cégekre, italgyártókra, tervező- és építőcégekre, utazási irodákra, szolgáltató- és szállítmányozási cégekre vetnék ki. De csak azokra, amelyeknek nincs, vagy csak nagyon kicsi a nyereségük.

A vállalatoknak továbbra is fizetniük kell az egységes, 16 százalékos nyereségadót. A 9 főnél kevesebbet foglalkoztató cégek eddig választhatták az éves forgalom után fizetendő 3 százalékos adót is. Az állam azonban mostantól egy minimális összeget a nyereséget be nem valló vagy veszteséget kimutató cégeken kívül azokra is kiveti, amelyek nyereségadójának mértéke nem éri el az éves forgalom 0,5 százalékát. Ez utóbbiaknak is be kell fizetniük a nyereségadójuk és a forgalmuk alapján megállapított minimális átalányadó közötti különbséget.