A Bonafarm csoporthoz tartozó Pick szalámik is a Magyarországról importált, kedvelt élelmiszerek közé tartoznak
Fotó: bonafarmcsoport.hu
Egyre erősebb a magyar élelmiszeripar jelenléte a romániai piacon, miközben Románia – jelentős mezőgazdasági adottságai ellenére – évről évre több milliárd eurós agrár-élelmiszeripari külkereskedelmi hiányt halmoz fel. A helyzet egyik legszembetűnőbb példája a tejipar: a román Versenytanács legfrissebb ágazati vizsgálata szerint 2025-ben már egymilliárd euró értékű tejterméket importált az ország, Magyarország pedig a legfontosabb külföldi beszállító.
2026. október 04., 16:042026. október 04., 16:04
Magyarország Románia egyik legfontosabb külkereskedelmi partnere, és ezen belül az élelmiszeripari termékek súlya is kiemelkedő. A bukaresti magyar nagykövetség összesítése szerint 2024-ben a két ország közötti kereskedelmi forgalom 13,3 milliárd eurót tett ki, egy százalékkal meghaladva az előző évi értéket. Románia 4,92 milliárd euró értékben exportált Magyarországra, miközben a Magyarországról érkező romániai import elérte a 8,38 milliárd eurót. Magyarország Németország és Olaszország után Románia harmadik legfontosabb kereskedelmi partnere volt, a teljes román külkereskedelem több mint hat százalékával.
A magyar élelmiszeripari jelenlét egyik leglátványosabb területe a tej és a tejtermékek piaca. A román Versenytanács 2026 júniusában nyilvánosságra hozott tejpiaci vizsgálata szerint a belföldi kínálat nem tudja kielégíteni a romániai keresletet. Emiatt 2025-ben a tejtermékimport értéke elérte az egymilliárd eurót, miközben a külkereskedelmi deficit ebben az ágazatban megközelítette a 700 millió eurót.
A Versenytanács adataiból az is kiderül, hogy
A 2025-ös európai adatok (Eurostat) is érzékeltetik a magyar tejipar növekvő exportképességét. Magyarország az EU belső piacára 33 348 tonna sajtot exportált, ami 22 százalékos növekedés 2024-hez képest. Románia ugyanebben az évben 121 646 tonna sajtot importált az uniós piacról, két százalékkal többet, mint egy évvel korábban.
Hasonló folyamat látható más termékeknél. Románia 2025-ben 80 062 tonna teljes tejport importált az EU-ból, öt százalékkal többet az előző évinél. Magyarország teljes tejporból 8337 tonnát exportált, szintén öt százalékos éves növekedéssel. Sovány tejporból a romániai import 2037 tonnát, a magyar export pedig 1412 tonnát tett ki. A tendencia jól látható: a növekvő exportkapacitású magyar tejipar közvetlen szomszédságában található egy jelentős behozatalra szoruló romániai piac.
Első látásra nehezen érthető, miért szorul Románia ekkora élelmiszerimportra. Az ország ugyanis az Európai Unió egyik jelentős mezőgazdasági termelője. Az Eurostat szerint 2024-ben a mezőgazdaság által létrehozott hozzáadott érték Romániában a GDP 2,5 százalékának felelt meg, ami az egyik legmagasabb arány volt az Európai Unióban.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) ennél is szemléletesebb adatokkal írta le az ellentmondást. Romániában található az EU hasznosított mezőgazdasági területének mintegy 7,2 százaléka, miközben az ország az unió mezőgazdasági üzemeinek csaknem egyharmadával rendelkezik. Románia rendszeresen az európai élmezőnyben szerepel a búza, kukorica és napraforgó termesztésében, és az uniós gabonatermés több mint tíz százalékát adja.
A szakemberek szerint épp ebben rejlik a román mezőgazdaság alapvető szerkezeti problémája.
A magasabb hozzáadott értékű feldolgozott élelmiszerek jelentős részénél viszont behozatalra szorul. Az INS maga is erre a problémára hívta fel a figyelmet. Vagyis Románia jelentős mennyiségű mezőgazdasági alapanyagot termel és értékesít külföldön, miközben sajtot, sertéshúst, tejtermékeket, cukrot, édességeket és más feldolgozott termékeket nagy mennyiségben vásárol külföldről.
A romániai üzletek polcain forgalmazott tej alapanyaga gyakran magyarországi farmokról származik
Fotó: Orbán Orsolya
Miközben Romániában működik az európai uniós tagországok farmjainak 33 százaléka, az ország az EU mezőgazdasági össztermelésének mindössze a 3,4 százalékát adja. Nicu Vasile, a LAPAR elnöke szerint százhektáros méretű farmokra van szükség.
A probléma méretét a 2024-es külkereskedelmi mérleg mutatja meg igazán. Románia teljes árukereskedelmi deficitje 33,4 milliárd euró volt, ebből 4,9 milliárd eurót az agrár-élelmiszeripari termékek hiánya okozott. Vagyis az ország teljes külkereskedelmi deficitjének csaknem 15 százaléka az élelmiszer-gazdasághoz kapcsolódott.
A folyamat 2026-ban sem fordult meg.
Románia teljes árukereskedelmi deficitje 2025-ben 32,74 milliárd euró volt: 96,6 milliárd eurónyi exporttal 129,35 milliárd euró import állt szemben.
Szakemberek szerint az egyik fő ok az, hogy a román mezőgazdaság rendkívül széttagolt. Miközben az ország az EU mezőgazdasági területének 7,2 százalékával rendelkezik, az unió gazdaságainak csaknem harmada Romániában működik. Ez azt jelenti, hogy rengeteg a kis, sok esetben önellátásra vagy részben önellátásra berendezkedett gazdaság.
Ehhez társul a feldolgozóipar problémája, amire jó példa a tejágazat. A Versenytanács által vizsgált multinacionális tejfeldolgozók átlagos napi kapacitása 519 ezer liter volt, míg a helyi, kisebb feldolgozóké mindössze 77 ezer liter. A piacra lépést a nagy beruházási igény, az engedélyeztetés, a szigorú élelmiszer-biztonsági követelmények, a logisztikai költségek, a finanszírozáshoz való nehéz hozzáférés és a nagy márkák versenye is nehezíti.
A kiskereskedelmi láncok szerepe sem mellékes. A nagy üzletláncok lényegesen erősebb alkupozícióval rendelkeznek a feldolgozókkal szemben, mint a hagyományos kisboltok. A Versenytanács vizsgálatában a nagy kereskedelmi partnereknek nyújtott kedvezmények elérték a 20–40 százalékot.
és az, hogy nagy mennyiségben, folyamatosan, egységes minőségű árut tudnak szállítani. A romániai tejfeldolgozó vállalatok számára immár hosszú évek óta a magyarországi tej jelenti az egyik legfontosabb nyersanyagot.
Van ugyanakkor egy kevésbé látványos társadalmi oka is az élelmiszerimport növekedésének. Románia lakosságának mintegy 46 százaléka vidéken él, ám az INS szerint a falusi háztartások élelmiszer-önellátó képessége fokozatosan csökken.
Az a vidéki lakosság, amely korábban saját gazdaságából biztosította tej-, hús-, zöldség- vagy gyümölcsszükségletének egy részét, egyre nagyobb mértékben válik vásárlóvá, ami tovább növeli a modern kiskereskedelmi hálózatokon keresztül értékesített élelmiszerek iránti keresletet. Mivel a romániai termelők és feldolgozók ezt nem tudják megfelelő mennyiségben és áron kielégíteni, a hiányt az évről évre növekedő import tölti ki.
Míg kilenc évvel ezelőtt egy hírhedt fogyasztóvédelmi vezető bírsággal érte el, hogy egy udvarhelyi hentes levegye az árúi címkéiről a „székely ízek” feliratot, mára marketingfogássá vált a Romániában gyártott élelmiszerek magyar nyelvű címkézése.
Magyarország földrajzi és gazdasági szempontból is kedvező helyzetben van. Közvetlenül határos Romániával, a közúti szállítási távolság viszonylag rövid, mindkét ország az EU egységes piacának része, és Románia teljes schengeni csatlakozásával a belső határon megszűntek a rendszeres személy- és áruforgalmi ellenőrzések. Ráadásul a két gazdaság között már eleve rendkívül erős kereskedelmi kapcsolatrendszer alakult ki. A román piacon a nagy magyar vállalatok mellett sok kis- és középvállalkozás is jelen van, így a magyar élelmiszeripar számára Románia könnyen elérhető, közel húszmilliós szomszédos fogyasztói piac.
A tejágazat pedig megmutatja, meddig fejlődhet ez a kapcsolat.
Ugyanakkor van egy kézenfekvő magyarázata a magyar élelmiszer hódításának a romániai piacon: ár-érték arányban olyan minőséget képviselnek, amit már megszoktak és kedvelnek az erdélyi, de tágabb értelemben a Kárpátokon túli romániai fogyasztók is. Az élelmiszerek csomagolásán található magyar gyártó név, és felirat olyan brandet képvisel, amely Románia-szerte bárhol vevőre talál.
Románia Európa egyik legjobb mezőgazdasági adottságokkal rendelkező országa, mégis importra szorul az alapvető élelmiszerekből. A gondot nem a termőföld vagy a gazdák hiánya, hanem az évtizedek óta következetlen agrárpolitika okozza.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A bukaresti munkaügyi minisztérium egyik dokumentuma szerint mintegy ötmillió román állampolgár él más európai országokban. A szám a határon túli magyarság „5 milliósként” emlegetett létszámát juttatja eszünkbe.
A lej közelmúltbeli leértékelődése nem meglepő, mivel a román fizetőeszköz túlértékelt – mutat rá a brit HSBC bank elemzése, amely arra figyelmeztet, hogy a lej tovább gyengülhet.
Úgy tűnik, az élelmiszer-drágulásnak még nincs vége: októbertől a tejtermékek és a húsok ára is tovább kúszhat felfelé. A termelők szerint a megugró energia-, üzemanyag- és csomagolási költségek mellett már elkerülhetetlen az áremelés.
Ilie Bolojan szerint a gazdasági eredmények és a vállalások betartása lehetővé tették, hogy a Standard & Poor's (S&P) változatlanul hagyja Románia hitelminősítését.
Szeptember végétől Romániában nem elég ráírni egy termékre, hogy „öko”, „zöld” vagy „környezetbarát”: a kereskedőnek bizonyítania kell, amit állít.
Megerősítette változatlan negatív kilátással Románia hosszú és rövid futamidejű, devizában és hazai valutában denominált szuverén adósságkötelezettségeinek „BBB mínusz/A-3” szintű besorolását a Standard & Poor's.
Soha nem volt még ilyen gyenge a lej az egységes európai fizetőeszközhöz képest: pénteken a Román Nemzeti Bank (BNR) 5,3447 lej/euróban állapította meg a referenciaárfolyamot, vagyis új történelmi rekord született.
Az előre hozott választások kiírása kockázatos lenne, mert annak nyomán még inkább megrendülhet a hitelminősítők bizalma a romániai politikai stabilitásban, és lemínősíthetik az országot, megvonva a befektetésre ajánlott minősítést.
A frissen elindított TollRo útdíjfizetési rendszer használata során az első órákban felmerült problémák egy részét már kijavították, a többin pedig dolgoznak – jelentette be a CNAIR.
Október 1-jétől élesben működik a TollRo platform – közölte a közúti infrastruktúrát kezelő országos társaság (CNAIR).
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!