
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter: jövőre is folytatódnak a határon túli gazdaságfejlesztési programok
Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd
Magyarországi vállalatok számára péntektől újabb pályázati lehetőség indul 25 milliárd forintos keretösszegből határon túli beruházások támogatására – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden az Országgyűlésben.
2020. június 16., 13:382020. június 16., 13:38
2020. június 16., 13:392020. június 16., 13:39
A tárcavezető a fideszes Bánki Erik napirend előtti felszólalására reagálva közölte: azok a magyarországi vállalatok, amelyek a határon túli területeken beruházásokat hajtanak végre, összesen, egy összegben 800 ezer eurónyi támogatást kaphatnak, ha ezzel magyarországi és határon túli munkahelyeket védenek meg. Szijjártó Péter hozzátette: a támogatás a beruházott összeg hatvan százalékát érheti el.
A miniszter a KDNP-s Simicskó István napirend előtti felszólalására reagálva azt is megerősítette: jövőre is folytatódnak a határon túli gazdaságfejlesztési programok, így Vajdaságban, Kárpátalján, Erdélyben és Székelyföldön, Muravidéken és Drávaszögben is számíthatnak a helyi magyar vállalkozások arra, hogy magyar kormány támogatni és segíteni fogja fejlesztéseiket és beruházásaikat.
Szijjártó Péter jelezte: a szlovák miniszterelnök magyar látogatása során megegyeztek abban, hogy hamarosan papírra vetik a felvidéki gazdaságfejlesztési program folytatásának feltételeit, jövő héten csütörtökön pedig Kijevben az ukrán-magyar gazdasági vegyesbizottság ülésén remélhetőleg meg tudnak állapodni a kárpátaljai program folytatásáról is. Felhívta a figyelmet arra: az elmúlt 4 évben több mint 55 ezer határon túli magyar vállalkozást támogattak 129 milliárd forint értékben magyar költségvetési forrásból, aminek köszönhetően 236 milliárd forintnyi beruházás jött létre. „Ezek a beruházások megerősítik a határon túli magyar közösséget, és az adott ország gazdaságát is, ezzel hozzájárulva a kétoldalú kapcsolatok sikeréhez” – emelte ki a tárcavezető.
Szijjártó Péter hangsúlyozta: a mindenkori magyar kormányzati politika kiemelt feladata a határon túli magyar közösségek támogatása, cél, hogy a szomszédos országokkal olyan kapcsolatot építsenek, hogy a határon túli magyar közösségek ne konfliktus forrásai legyenek, hanem erőforrássá váljanak. „A közös sikertörténetek adhatnak olyan alapot, amellyel az érzékeny kérdéseket is a siker reményével lehet megnyitni és lezárni” – tette hozzá a miniszter.
Ahogy várható volt, vasárnapra virradóra csökkent a gázolaj ára a főbb romániai töltöállomás-láncoknál, miután éjfélkor 20 százalékkal csökkent a jövedéki adó. A literenkénti ár éppen 68 banival zsugorodott.
Olcsóbb gázolajjal indulhat a hét utolsó napja, miután pontban éjfélkor életbe lép a dízel jövedéki adójának 20 százalékos csökkentése. Történik mindez olyan időpontban, amikor csak hét olyan európai uniós ország van, ahol drágább a gázolaj.
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
1 hozzászólás