
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter: jövőre is folytatódnak a határon túli gazdaságfejlesztési programok
Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd
Magyarországi vállalatok számára péntektől újabb pályázati lehetőség indul 25 milliárd forintos keretösszegből határon túli beruházások támogatására – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden az Országgyűlésben.
2020. június 16., 13:382020. június 16., 13:38
2020. június 16., 13:392020. június 16., 13:39
A tárcavezető a fideszes Bánki Erik napirend előtti felszólalására reagálva közölte: azok a magyarországi vállalatok, amelyek a határon túli területeken beruházásokat hajtanak végre, összesen, egy összegben 800 ezer eurónyi támogatást kaphatnak, ha ezzel magyarországi és határon túli munkahelyeket védenek meg. Szijjártó Péter hozzátette: a támogatás a beruházott összeg hatvan százalékát érheti el.
A miniszter a KDNP-s Simicskó István napirend előtti felszólalására reagálva azt is megerősítette: jövőre is folytatódnak a határon túli gazdaságfejlesztési programok, így Vajdaságban, Kárpátalján, Erdélyben és Székelyföldön, Muravidéken és Drávaszögben is számíthatnak a helyi magyar vállalkozások arra, hogy magyar kormány támogatni és segíteni fogja fejlesztéseiket és beruházásaikat.
Szijjártó Péter jelezte: a szlovák miniszterelnök magyar látogatása során megegyeztek abban, hogy hamarosan papírra vetik a felvidéki gazdaságfejlesztési program folytatásának feltételeit, jövő héten csütörtökön pedig Kijevben az ukrán-magyar gazdasági vegyesbizottság ülésén remélhetőleg meg tudnak állapodni a kárpátaljai program folytatásáról is. Felhívta a figyelmet arra: az elmúlt 4 évben több mint 55 ezer határon túli magyar vállalkozást támogattak 129 milliárd forint értékben magyar költségvetési forrásból, aminek köszönhetően 236 milliárd forintnyi beruházás jött létre. „Ezek a beruházások megerősítik a határon túli magyar közösséget, és az adott ország gazdaságát is, ezzel hozzájárulva a kétoldalú kapcsolatok sikeréhez” – emelte ki a tárcavezető.
Szijjártó Péter hangsúlyozta: a mindenkori magyar kormányzati politika kiemelt feladata a határon túli magyar közösségek támogatása, cél, hogy a szomszédos országokkal olyan kapcsolatot építsenek, hogy a határon túli magyar közösségek ne konfliktus forrásai legyenek, hanem erőforrássá váljanak. „A közös sikertörténetek adhatnak olyan alapot, amellyel az érzékeny kérdéseket is a siker reményével lehet megnyitni és lezárni” – tette hozzá a miniszter.
A román közszféra személyi költségei az elmúlt három évben több mint 40 százalékkal nőttek, évi 117 milliárd lejről 170 milliárd lejre – közölte Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
1 hozzászólás