Magukra hagyott önkormányzatok: elutasította a szenátus a teljes jövedelemadó-visszaosztást

Magukra hagyott önkormányzatok: elutasította a szenátus a teljes jövedelemadó-visszaosztást

Fotó: Pixabay.com

Magyarellenes felhangoktól sem volt mentes a hétfői nap a szenátusban, miután a felsőházi honatyák elutasították az RMDSZ által is támogatott, a helyi önkormányzatoknak a jövedelemadót visszajuttató módosító indítványt.

Bálint Eszter

2017. december 18., 18:502017. december 18., 18:50

Nagy érvágást jelent a helyi önkormányzatoknak a szenátus hétfői döntése, amellyel elutasította azt a módosító indítványt, miszerint a helyi költségvetésnek jusson a településen befizetett jövedelemadó 100 százaléka, az adókulcs 16 százalékról 10 százalékra történő csökkentése nyomán.

A bukaresti parlament két házának együttes költségvetési bizottsága pénteken úgy határozott, hogy a jövedelemadóból az önkormányzatoknak visszaosztott összeget a jelenlegi 71,5 százalékról 100 százalékra emeli, hogy pótolja a jövedelemadó 16-ról 10 százalékra történő csökkenése miatt kieső bevételt. Az RMDSZ által benyújtott módosító indítványt az ellenzéki pártokon kívül Eugen Teodorovici szociáldemokrata (PSD) szenátor is támogatta.

Hétfőn azonban a felsőházban a szociálliberális kormánykoalíció lesöpörte az asztalról a javaslatot.

Florin Roman nemzeti liberális párti (PNL) szenátor a döntést követően élesen bírálta a PSD–ALDE-többséget, leszögezve, ez a „legsúlyosabb csapás”, amit a helyi önkormányzatokra mérhettek, a döntéssel pedig a kormányoddal leállította az ország valamennyi fontos beruházását. A magyarellenes kirohanásairól ismert Florin Roman ugyanakkor újfent megragadta az alkalmat, hogy közvetve az RMDSZ-en verje el port a kormánykoalíció döntése miatt.

A liberális politikus ugyanis felszólalásában úgy vélekedett, hogy a PSD saját választottjaira is csapást mért az indítvány elutasításával, miközben az RMDSZ megkapta a „fejadagját” azáltal, hogy 40 millió lej jutott Kovászna és Maros megyei beruházásokra.

A marosvásárhelyi repülőtér felújítására és a Kovászna megyei infrastrukturális fejlesztésekre szánt összegekről van különben szó. Roman szerint ez az ország polgármesteri hivatalainak a kárára történt. „Felrótta” ugyanakkor, hogy

Idézet
a parlamentet jelen pillanatban az RMDSZ vezeti,

a PSD-nek az ALDE-vel ugyanis nincs meg a sarkalatos törvények – mint amilyenek az igazságügyi törvények is – elfogadásához szükséges szavazatszáma”.

Sínen a költségvetés

Közben javában zajlik a vita a 2018-as évi állami és társadalombiztosítási költségvetésről is a kormánypártok és az ellenzék között. Hétfőn egyebek mellett amiatt alakult ki nézeteltérés, hogy a rekordszámú módosító indítvány miatt a két ház állandó bizottsága együttes ülésén lerövidítette az egy-egy cikkely vagy javaslat megvitatására szánt időt. Az ellenzék ugyan a plénumban kérte a rendelkezésre álló idő meghosszabbítását, de a többség ezt leszavazta.

Mint Mihai Tudose kormányfő hangsúlyozta,

a 2018-as költségvetés-tervezethez benyújtott 4300 módosító javaslat összeadva Románia következő három évének költségvetését teszi ki, a kormánynak pedig az a dolga, hogy eldöntse, melyek a prioritások.

A miniszterelnök ugyanakkor felszólalásában beszélt a jövedelemadó visszaosztásáról is, és leszögezte, fenntartja az eredeti költségvetés-javaslatot, nem ért egyet a pénteken a költségvetési bizottságban megszavazott, az áfából visszaosztott összegekről és a jövedelemadóról szóló módosítással.

Tudose közölte egyúttal, beszélni fog a képviselőház vezetőségével a társadalombiztosítási hozzájárulás átruházásáról szóló rendeletről. Leszögezte: ha a parlament nem szabályozza az IT-szektorban érvényes adók problémáját, a kormány rendeletben hoz majd erről szabályozást.

Ellenzéki aggályok

A nagyobbik ellenzéki pártnak – mint ismeretes – első perctől aggályai voltak a szociálliberális kormány által elfogadott költségvetés-tervezettel szemben. Ludovic Orban, a Nemzeti Liberális Párt elnöke viszont vasárnap egyenesen azzal vádolta meg a Tudose-kabinetet, hogy jövőre sem a nyugdíjak, sem a fizetések nem fognak nőni. Leszögezte ugyanakkor, hogy az e heti parlamenti vitáknak nem az igazságügyi törvényekről, hanem a költségvetésről kellene szólniuk.

Tanügyi elégedetlenség

A Szabad Tanügyi Szakszervezetek Szövetsége (FSLI) eközben arra irányította rá hétfői közleményében a kormány, a parlament és Klaus Joahnnis államfő figyelmét, hogy törvényt szegnek, ha a jelenlegi formájában megy át a 2018-as költségvetés.

A dokumentum ugyanis 27 milliárd lej irányoz előre a tanügy számára, ami a legjobb esetben is a bruttó hazai termék (GDP) 3,5 százalékát jelenti, miközben egy hatályos jogszabály szerint legalább 6 százalékot kellene erre a célra szánni.

A szakszervezetiek emlékeztetnek egyúttal, hogy az európai uniós átlag 5,4 százalék, s még a kelet-európai térség átlaga is eléri a 4,7 százalékot.

A közlemény egyúttal arra is ráirányítja a figyelmet, hogy a közszféra szintjén a tanügyi alkalmazottak fizetése az egyik legkisebb. Az FSLI szerint az elmúlt évek fizetésemelései után is „megalázó” az oktatási rendszer alkalmazottainak a bére, és az új bérezési törvény alkalmazása után is azok maradnak. Mint rámutatnak, egy 25 éve tevékenykedő tanár fizetése egy gimnáziumi végzettséggel rendelkező, polgármesteri hivatali alkalmazottéval vethető össze.

„Az a tény, hogy a GDP 6 százalékánál kevesebb jut a tanügyre, meglátásom szerint merénylet Románia biztonságára nézve. Románia jövője közvetlen összefüggésben áll az oktatási rendszer teljesítményével, ez pedig a finanszírozáson áll vagy bukik.

Idézet
Felháborító, hogy az állami intézmények a maradékokat biztosították a tanügy rendelkezésére, és érthetetlen, hogy Románia elnöke, aki maga is tanár, az elmúlt három évben szemrebbenés nélkül, annak tudatában, hogy megszegik a törvényi előírásokat, kihirdette az államiköltségvetést”

– hangsúlyozta Simion Hancescu, a FSLI elnöke, aki szerint Johannis a 2018-as büdzsével sem tesz majd másként. Egyúttal széleskörű tiltakozó megmozdulásokat helyezett kilátásba.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. április 16., kedd

Befektetésre ajánlja Romániát a Standard&Poor's, de bőven akadnak tennivalók

Megerősítette a hosszú és rövid futamú román devizaadósság-állomány eddigi BBB-/A3 besorolását és változatlanul stabil kilátás mellett továbbra is befektetésre ajánlja Romániát a Standard&Poor's nemzetközi hitelminősítő – közölte a pénzügyminisztérium.

Befektetésre ajánlja Romániát a Standard&Poor's, de bőven akadnak tennivalók
2024. április 15., hétfő

Energiapiaci szereplőket bírságolt az ANRE a piac manipulálása miatt

Összesen 18 millió lejre bírságolt az Országos Energetikai Szabályozó Hatóság (ANRE) három vállalatot a villamosenergia-nagykereskedelmi piaci tranzakciók szabályainak megsértése miatt.

Energiapiaci szereplőket bírságolt az ANRE a piac manipulálása miatt
2024. április 15., hétfő

Történelmi mélypontra csökkent a romániai áramfogyasztás vasárnap

Történelmi mélypontra csökkent az áramfogyasztás Romániában – írta az economedia.ro a Transelectrica adatai alapján.

Történelmi mélypontra csökkent a romániai áramfogyasztás vasárnap
2024. április 14., vasárnap

Nagyobb fizetésért váltanának a legtöbben munkahelyet, de fontos a leendő munkáltató megítélése is

A következő időszakban munkahelyváltást tervezők körében a vezető ok a magasabb fizetés, a következő legfontosabb számukra az otthoni munkavégzés lehetősége – derül ki az eJobs munkaerő-közvetítő platform friss felméréséből.

Nagyobb fizetésért váltanának a legtöbben munkahelyet, de fontos a leendő munkáltató megítélése is
2024. április 13., szombat

A Genius további 300 városba terjeszkedik országszerte

Amikor egyre több ügyfél vásárol online, a Genius szolgáltatás, amely ingyenes kiszállítást, speciális ajánlatokat biztosít több mint 10 millió termék esetén, most kiterjeszkedik 300 új városba, elérhetővé téve az online vásárlást még több ember számára.

A Genius további 300 városba terjeszkedik országszerte
2024. április 12., péntek

Keveseknek emelkedett a bére, rengeteg romániai munkavállaló „állna eperszedőnek”

A romániai alkalmazottak alig 12 százaléka kapott legalább az infláció mértékének megfelelő béremelést 2023-ban, ugyanakkor 58 százalék azt tervezi, hogy külföldön vállal munkát idén.

Keveseknek emelkedett a bére, rengeteg romániai munkavállaló „állna eperszedőnek”
2024. április 12., péntek

Visszaesett a külföldi befektetések értéke az első két hónapban

Éves viszonylatban 8 százalékkal csökkent a külföldi befektetések értéke Romániában az év első két hónapjában – közölte pénteken a Román Nemzeti Bank (BNR).

Visszaesett a külföldi befektetések értéke az első két hónapban
2024. április 12., péntek

A magyar és a román piacnak köszönhetően nőtt egy osztrák cég árbevétele

A magyar és román piacnak köszönhetően nőtt az osztrák SW Umwelttechnik építőipari vállalat értékesítési árbevétele 2023-ban, üzemi eredménye és nyeresége azonban kissé csökkent – derül ki a cég honlapján pénteken publikált éves jelentésből.

A magyar és a román piacnak köszönhetően nőtt egy osztrák cég árbevétele
2024. április 12., péntek

Lejtmenetbe kapcsolt a román deviza, újabb csúcson az arany ára

Újabb rekordot döntött az arany ára: a Román Nemzeti Bank (BNR) árfolyama szerint pénteken a csütörtöki 347,0367 lejről 359,6861 lejre nőtt a hivatalos árfolyam.

Lejtmenetbe kapcsolt a román deviza, újabb csúcson az arany ára
2024. április 12., péntek

Egy hajszálnyival nőtt februárban az átlagbér, óriási a különbség egyes ágazatok között

Februárban januárhoz képest 17 lejjel (0,3 százalékkal) 4876 lejre nőtt a nettó átlagbér – közölte az Országos Statisztikai Intézet. A bruttó átlagbér 7990 lej volt az idei második hónapban, 14 lejjel (0,2 százalékkal) több, mint egy hónappal korábban.

Egy hajszálnyival nőtt februárban az átlagbér, óriási a különbség egyes ágazatok között