Fotó: Pixabay.com
Magyarellenes felhangoktól sem volt mentes a hétfői nap a szenátusban, miután a felsőházi honatyák elutasították az RMDSZ által is támogatott, a helyi önkormányzatoknak a jövedelemadót visszajuttató módosító indítványt.
2017. december 18., 18:502017. december 18., 18:50
Nagy érvágást jelent a helyi önkormányzatoknak a szenátus hétfői döntése, amellyel elutasította azt a módosító indítványt, miszerint a helyi költségvetésnek jusson a településen befizetett jövedelemadó 100 százaléka, az adókulcs 16 százalékról 10 százalékra történő csökkentése nyomán.
A bukaresti parlament két házának együttes költségvetési bizottsága pénteken úgy határozott, hogy a jövedelemadóból az önkormányzatoknak visszaosztott összeget a jelenlegi 71,5 százalékról 100 százalékra emeli, hogy pótolja a jövedelemadó 16-ról 10 százalékra történő csökkenése miatt kieső bevételt. Az RMDSZ által benyújtott módosító indítványt az ellenzéki pártokon kívül Eugen Teodorovici szociáldemokrata (PSD) szenátor is támogatta.
Florin Roman nemzeti liberális párti (PNL) szenátor a döntést követően élesen bírálta a PSD–ALDE-többséget, leszögezve, ez a „legsúlyosabb csapás”, amit a helyi önkormányzatokra mérhettek, a döntéssel pedig a kormányoddal leállította az ország valamennyi fontos beruházását. A magyarellenes kirohanásairól ismert Florin Roman ugyanakkor újfent megragadta az alkalmat, hogy közvetve az RMDSZ-en verje el port a kormánykoalíció döntése miatt.
A marosvásárhelyi repülőtér felújítására és a Kovászna megyei infrastrukturális fejlesztésekre szánt összegekről van különben szó. Roman szerint ez az ország polgármesteri hivatalainak a kárára történt. „Felrótta” ugyanakkor, hogy
a PSD-nek az ALDE-vel ugyanis nincs meg a sarkalatos törvények – mint amilyenek az igazságügyi törvények is – elfogadásához szükséges szavazatszáma”.
Közben javában zajlik a vita a 2018-as évi állami és társadalombiztosítási költségvetésről is a kormánypártok és az ellenzék között. Hétfőn egyebek mellett amiatt alakult ki nézeteltérés, hogy a rekordszámú módosító indítvány miatt a két ház állandó bizottsága együttes ülésén lerövidítette az egy-egy cikkely vagy javaslat megvitatására szánt időt. Az ellenzék ugyan a plénumban kérte a rendelkezésre álló idő meghosszabbítását, de a többség ezt leszavazta.
Mint Mihai Tudose kormányfő hangsúlyozta,
A miniszterelnök ugyanakkor felszólalásában beszélt a jövedelemadó visszaosztásáról is, és leszögezte, fenntartja az eredeti költségvetés-javaslatot, nem ért egyet a pénteken a költségvetési bizottságban megszavazott, az áfából visszaosztott összegekről és a jövedelemadóról szóló módosítással.
Tudose közölte egyúttal, beszélni fog a képviselőház vezetőségével a társadalombiztosítási hozzájárulás átruházásáról szóló rendeletről. Leszögezte: ha a parlament nem szabályozza az IT-szektorban érvényes adók problémáját, a kormány rendeletben hoz majd erről szabályozást.
A nagyobbik ellenzéki pártnak – mint ismeretes – első perctől aggályai voltak a szociálliberális kormány által elfogadott költségvetés-tervezettel szemben. Ludovic Orban, a Nemzeti Liberális Párt elnöke viszont vasárnap egyenesen azzal vádolta meg a Tudose-kabinetet, hogy jövőre sem a nyugdíjak, sem a fizetések nem fognak nőni. Leszögezte ugyanakkor, hogy az e heti parlamenti vitáknak nem az igazságügyi törvényekről, hanem a költségvetésről kellene szólniuk.
A Szabad Tanügyi Szakszervezetek Szövetsége (FSLI) eközben arra irányította rá hétfői közleményében a kormány, a parlament és Klaus Joahnnis államfő figyelmét, hogy törvényt szegnek, ha a jelenlegi formájában megy át a 2018-as költségvetés.
A szakszervezetiek emlékeztetnek egyúttal, hogy az európai uniós átlag 5,4 százalék, s még a kelet-európai térség átlaga is eléri a 4,7 százalékot.
A közlemény egyúttal arra is ráirányítja a figyelmet, hogy a közszféra szintjén a tanügyi alkalmazottak fizetése az egyik legkisebb. Az FSLI szerint az elmúlt évek fizetésemelései után is „megalázó” az oktatási rendszer alkalmazottainak a bére, és az új bérezési törvény alkalmazása után is azok maradnak. Mint rámutatnak, egy 25 éve tevékenykedő tanár fizetése egy gimnáziumi végzettséggel rendelkező, polgármesteri hivatali alkalmazottéval vethető össze.
„Az a tény, hogy a GDP 6 százalékánál kevesebb jut a tanügyre, meglátásom szerint merénylet Románia biztonságára nézve. Románia jövője közvetlen összefüggésben áll az oktatási rendszer teljesítményével, ez pedig a finanszírozáson áll vagy bukik.
– hangsúlyozta Simion Hancescu, a FSLI elnöke, aki szerint Johannis a 2018-as büdzsével sem tesz majd másként. Egyúttal széleskörű tiltakozó megmozdulásokat helyezett kilátásba.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A 2032-es év lehet Románia euróövezeti csatlakozásának céldátuma – jelentette ki hétfőn Dragoș Pîslaru, az európai uniós beruházásokért felelős ügyvivő miniszter.
Miután a jövedéki adó 20 százalékos csökkentésének köszönhetően vasárnapra virradóra 68 banival csökkent a gázolaj literenkénti ára, hétfőn újabb drágításnak lehettünk tanúi a piacvezető Petrom töltőállomásain.
A román vasút anyagi patthelyzetét sürgősen rendezni kell, különben a vonatok leállása valósággá válik – figyelmeztetnek a szakszervezet képviselői. Szerintük kritikus az állami vasúttársaság anyagi helyzete, ami oda vezethet, hogy leállnak a vonatok.
Románia 2026 első félévében is nettó áramiportőr volt – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) hétfőn közzétett adataiból. És ez még azelőtt volt, hogy a múlt héten le kellett volna állítania a cernavodai atomerőművet.
Ahogy várható volt, vasárnapra virradóra csökkent a gázolaj ára a főbb romániai töltöállomás-láncoknál, miután éjfélkor 20 százalékkal csökkent a jövedéki adó. A literenkénti ár éppen 68 banival zsugorodott.
Olcsóbb gázolajjal indulhat a hét utolsó napja, miután pontban éjfélkor életbe lép a dízel jövedéki adójának 20 százalékos csökkentése. Történik mindez olyan időpontban, amikor csak hét olyan európai uniós ország van, ahol drágább a gázolaj.
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!