Fotó: Mediafax
2008. december 23., 08:402008. december 23., 08:40
Az alpolgármester ugyanakkor elmondta, a miniszterelnök minden bizonnyal betartatja a törvényeket, és esélyegyenlőséget biztosít Kolozsvárnak és Kolozs megyének az ország többi városával, megyéjével folytatott versenyben. Kolozsvár számára viszont életbevágóan fontos az úthálózat fejlesztése. E nélkül előbb-utóbb teljesen bedugul a város forgalma. Már néhány Szamos-híd megépítése is látványosan tehermentesíthetné a város központi részét. Ezek ugyanis lehetővé tennék, hogy a várost átszelő vasúti pálya két oldalán egy kelet–nyugat közlekedési tengelyt alakítsanak ki. Ez utóbbi kivitelezési terve már 1988-ban elkészült, de azóta sem sikerült megoldani a Szamos-hidak megépítésének a finanszírozását.
László Attila elmondása szerint Kolozsvár forgalmát leghamarabb az észak-erdélyi autópálya város közeli szakasza és a Torda és Dés közötti forgalmat elterelő útszakasz tehermentesíti. Az autópálya-építőnek a szerződés szerint 2010. február 28-áig kell átadnia az Aranyosgyéres és Gyalu közötti 52 kilométeres szakaszt. Ez lehetővé teszi, hogy a Brassó–Marosvásárhely–Nagyvárad útvonalon közlekedő járművek Kolozsvár érintése nélkül haladjanak tovább. Az azonban továbbra is csak a kolozsváriak vágyai között szerepel, hogy az autópályára csürülyei letérő is épüljön. Ezen keresztül a város keleti részei válnának könnyebben megközelíthetővé. Az autópálya tervezett kolozsvári letérői ugyanis a város nyugati oldalán találhatók.
Jól haladnak a Torda és Dés közötti forgalom elvezetésére készülő terelőút építési munkálatai is, de László Attila csak 2009. október–novemberi határidőt tart reálisnak a terelőút átadására. 2008 márciusában Radu Spânu megyei főépítész még ez év végi határidőt említett. Ha a Torda és Kolozsvár közötti országúton Bányabükknél kiépül a leágazás, felkerülnek a meglehetősen látványosan kanyarodó völgyhíd pilléreire az összekötőelemek, és aszfaltburkolat kerül az útra, ez már használható is lesz. Amint az alpolgármester elmondta, a nyomvonal máris bejárható.
A kolozsváriak által áhított csürülyei letérőn keresztül a tervezett körgyűrű, vagy ahogyan meglehetősen hangzatosan nevezték, a városi autópálya válna elérhetővé. A kétszer három sávos pálya a legújabb tervek szerint körbefut majd a város körül, ha egyáltalán sikerül megépíteni. Ennek éppen az a szakasza épülhet meg leghamarabb, amelyik a már majdnem kész Bányabükk–Apahida terelőutat duplázza meg. László Attila azzal magyarázta a logikátlanságot, hogy a terelőutat a szociáldemokrata kormányzás végén ajándékba kapta a város, tervezésébe nem volt beleszólása. A kolozsváriak csak annyit tehettek volna, hogy ne fogadják el. A körgyűrű a terelőútnál közelebb halad el városhoz, és arra is alkalmas lesz, hogy az egyik negyedből a másikba autózzanak a kolozsváriak.
Amint megtudtuk, a város Torda felőli és Dés felőli kijáratát összekötő körgyűrűszakasznak elkészültek már a tervei, valamennyi érintett telek jogviszonya tisztázott. A város azonban az országos hatóságra ruházta át a kisajátítások lebonyolítását, ez ugyanis egyszerűbb procedúra szerint járhat el. László Attila úgy vélte, ezen a szakaszon már 2009 nyarán el lehet kezdeni a tényleges útépítést. A város Nagyvárad felőli és Torda felőli kijáratát összekötő körgyűrűszakasz tervezői egyelőre a környezetvédelmi hatóság válaszára várnak. Ez a szakasz ugyanis a Bükk-erdőn halad át, és a Natura 2000-es programba bevont környezetvédelmi területeket is érint. Az olcsóbb és egyszerűbb megoldás erdők feláldozásával járna. Ezért megtörténhet, hogy a nehezebb és drágább nyomvonalat kell választani, mely a magasfeszültségű vezetéket követné.
A zilahi kijáratot a dési kijárattal összekötő északi szakaszon is két változat közül kell választaniuk a döntéshozóknak. Azt kell mérlegelniük, hogy a Lomb nevű domb alatti 1,9 kilométeres alagút, vagy a dombot megkerülő 1,5 kilométerrel hosszabb pálya megépítése költségesebb.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.
Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.
Bár úgy tűnik, még mindig megosztja a romániai társadalmat az ázsiai vendégmunkások foglalkoztatása, napról napra több nepálit, indiait vagy éppen Srí Lanka-it láthatunk az erdélyi városok utcáin. De miért éri meg ázsiaiként Romániában munkát vállalni?
Az Európai Bizottság 2,25 milliárd eurót folyósított kedden Romániának az országos helyreállítási tervhez (PNRR) kapcsolódó negyedik kifizetési kérelem alapján.
A Pavăl testvérek leküzdötték az utolsó akadályt is: a Dedeman tulajdonosaié lehet a Carrefour romániai üzletága. A Versenytanács úgy döntött ugyanis, hogy a Carrefour Románia felvásárlása nem versenyellenes.
Az Európai Unióban 20,7 százalékkal drágultak májusban éves összevetésben a személyes közlekedéshez használt üzemanyagok és kenőanyagok, miután áprilisban 20,8 százalékos, márciusban pedig 12,9 százalékos növekedést mértek.
Megérkeztek a piacokra a nyár nagy kedvencei, a görögdinnyék, azonban kérdés, hogy vajon amit megvásárolunk, az Görögországban, vagy pedig a dél-romániai Dolj megye márkanévvé vált településén, Dăbuleni-ben termett.
Látogatottsági adatok