Fotó: Mediafax
2008. december 23., 08:402008. december 23., 08:40
Az alpolgármester ugyanakkor elmondta, a miniszterelnök minden bizonnyal betartatja a törvényeket, és esélyegyenlőséget biztosít Kolozsvárnak és Kolozs megyének az ország többi városával, megyéjével folytatott versenyben. Kolozsvár számára viszont életbevágóan fontos az úthálózat fejlesztése. E nélkül előbb-utóbb teljesen bedugul a város forgalma. Már néhány Szamos-híd megépítése is látványosan tehermentesíthetné a város központi részét. Ezek ugyanis lehetővé tennék, hogy a várost átszelő vasúti pálya két oldalán egy kelet–nyugat közlekedési tengelyt alakítsanak ki. Ez utóbbi kivitelezési terve már 1988-ban elkészült, de azóta sem sikerült megoldani a Szamos-hidak megépítésének a finanszírozását.
László Attila elmondása szerint Kolozsvár forgalmát leghamarabb az észak-erdélyi autópálya város közeli szakasza és a Torda és Dés közötti forgalmat elterelő útszakasz tehermentesíti. Az autópálya-építőnek a szerződés szerint 2010. február 28-áig kell átadnia az Aranyosgyéres és Gyalu közötti 52 kilométeres szakaszt. Ez lehetővé teszi, hogy a Brassó–Marosvásárhely–Nagyvárad útvonalon közlekedő járművek Kolozsvár érintése nélkül haladjanak tovább. Az azonban továbbra is csak a kolozsváriak vágyai között szerepel, hogy az autópályára csürülyei letérő is épüljön. Ezen keresztül a város keleti részei válnának könnyebben megközelíthetővé. Az autópálya tervezett kolozsvári letérői ugyanis a város nyugati oldalán találhatók.
Jól haladnak a Torda és Dés közötti forgalom elvezetésére készülő terelőút építési munkálatai is, de László Attila csak 2009. október–novemberi határidőt tart reálisnak a terelőút átadására. 2008 márciusában Radu Spânu megyei főépítész még ez év végi határidőt említett. Ha a Torda és Kolozsvár közötti országúton Bányabükknél kiépül a leágazás, felkerülnek a meglehetősen látványosan kanyarodó völgyhíd pilléreire az összekötőelemek, és aszfaltburkolat kerül az útra, ez már használható is lesz. Amint az alpolgármester elmondta, a nyomvonal máris bejárható.
A kolozsváriak által áhított csürülyei letérőn keresztül a tervezett körgyűrű, vagy ahogyan meglehetősen hangzatosan nevezték, a városi autópálya válna elérhetővé. A kétszer három sávos pálya a legújabb tervek szerint körbefut majd a város körül, ha egyáltalán sikerül megépíteni. Ennek éppen az a szakasza épülhet meg leghamarabb, amelyik a már majdnem kész Bányabükk–Apahida terelőutat duplázza meg. László Attila azzal magyarázta a logikátlanságot, hogy a terelőutat a szociáldemokrata kormányzás végén ajándékba kapta a város, tervezésébe nem volt beleszólása. A kolozsváriak csak annyit tehettek volna, hogy ne fogadják el. A körgyűrű a terelőútnál közelebb halad el városhoz, és arra is alkalmas lesz, hogy az egyik negyedből a másikba autózzanak a kolozsváriak.
Amint megtudtuk, a város Torda felőli és Dés felőli kijáratát összekötő körgyűrűszakasznak elkészültek már a tervei, valamennyi érintett telek jogviszonya tisztázott. A város azonban az országos hatóságra ruházta át a kisajátítások lebonyolítását, ez ugyanis egyszerűbb procedúra szerint járhat el. László Attila úgy vélte, ezen a szakaszon már 2009 nyarán el lehet kezdeni a tényleges útépítést. A város Nagyvárad felőli és Torda felőli kijáratát összekötő körgyűrűszakasz tervezői egyelőre a környezetvédelmi hatóság válaszára várnak. Ez a szakasz ugyanis a Bükk-erdőn halad át, és a Natura 2000-es programba bevont környezetvédelmi területeket is érint. Az olcsóbb és egyszerűbb megoldás erdők feláldozásával járna. Ezért megtörténhet, hogy a nehezebb és drágább nyomvonalat kell választani, mely a magasfeszültségű vezetéket követné.
A zilahi kijáratot a dési kijárattal összekötő északi szakaszon is két változat közül kell választaniuk a döntéshozóknak. Azt kell mérlegelniük, hogy a Lomb nevű domb alatti 1,9 kilométeres alagút, vagy a dombot megkerülő 1,5 kilométerrel hosszabb pálya megépítése költségesebb.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Látogatottsági adatok