Lesz-e kormányzati hátszél?

Az alpolgármester ugyanakkor elmondta, a miniszterelnök minden bizonnyal betartatja a törvényeket, és esélyegyenlőséget biztosít Kolozsvárnak és Kolozs megyének az ország többi városával, megyéjével folytatott versenyben. Kolozsvár számára viszont életbevágóan fontos az úthálózat fejlesztése. E nélkül előbb-utóbb teljesen bedugul a város forgalma. Már néhány Szamos-híd megépítése is látványosan tehermentesíthetné a város központi részét. Ezek ugyanis lehetővé tennék, hogy a várost átszelő vasúti pálya két oldalán egy kelet–nyugat közlekedési tengelyt alakítsanak ki. Ez utóbbi kivitelezési terve már 1988-ban elkészült, de azóta sem sikerült megoldani a Szamos-hidak megépítésének a finanszírozását.

Autópálya és terelőút

László Attila elmondása szerint Kolozsvár forgalmát leghamarabb az észak-erdélyi autópálya város közeli szakasza és a Torda és Dés közötti forgalmat elterelő útszakasz tehermentesíti. Az autópálya-építőnek a szerződés szerint 2010. február 28-áig kell átadnia az Aranyosgyéres és Gyalu közötti 52 kilométeres szakaszt. Ez lehetővé teszi, hogy a Brassó–Marosvásárhely–Nagyvárad útvonalon közlekedő járművek Kolozsvár érintése nélkül haladjanak tovább. Az azonban továbbra is csak a kolozsváriak vágyai között szerepel, hogy az autópályára csürülyei letérő is épüljön. Ezen keresztül a város keleti részei válnának könnyebben megközelíthetővé. Az autópálya tervezett kolozsvári letérői ugyanis a város nyugati oldalán találhatók.

Jól haladnak a Torda és Dés közötti forgalom elvezetésére készülő terelőút építési munkálatai is, de László Attila csak 2009. október–novemberi határidőt tart reálisnak a terelőút átadására. 2008 márciusában Radu Spânu megyei főépítész még ez év végi határidőt említett. Ha a Torda és Kolozsvár közötti országúton Bányabükknél kiépül a leágazás, felkerülnek a meglehetősen látványosan kanyarodó völgyhíd pilléreire az összekötőelemek, és aszfaltburkolat kerül az útra, ez már használható is lesz. Amint az alpolgármester elmondta, a nyomvonal máris bejárható.

A vágyott körgyűrű

A kolozsváriak által áhított csürülyei letérőn keresztül a tervezett körgyűrű, vagy ahogyan meglehetősen hangzatosan nevezték, a városi autópálya válna elérhetővé. A kétszer három sávos pálya a legújabb tervek szerint körbefut majd a város körül, ha egyáltalán sikerül megépíteni. Ennek éppen az a szakasza épülhet meg leghamarabb, amelyik a már majdnem kész Bányabükk–Apahida terelőutat duplázza meg. László Attila azzal magyarázta a logikátlanságot, hogy a terelőutat a szociáldemokrata kormányzás végén ajándékba kapta a város, tervezésébe nem volt beleszólása. A kolozsváriak csak annyit tehettek volna, hogy ne fogadják el. A körgyűrű a terelőútnál közelebb halad el városhoz, és arra is alkalmas lesz, hogy az egyik negyedből a másikba autózzanak a kolozsváriak.

Amint megtudtuk, a város Torda felőli és Dés felőli kijáratát összekötő körgyűrűszakasznak elkészültek már a tervei, valamennyi érintett telek jogviszonya tisztázott. A város azonban az országos hatóságra ruházta át a kisajátítások lebonyolítását, ez ugyanis egyszerűbb procedúra szerint járhat el. László Attila úgy vélte, ezen a szakaszon már 2009 nyarán el lehet kezdeni a tényleges útépítést. A város Nagyvárad felőli és Torda felőli kijáratát összekötő körgyűrűszakasz tervezői egyelőre a környezetvédelmi hatóság válaszára várnak. Ez a szakasz ugyanis a Bükk-erdőn halad át, és a Natura 2000-es programba bevont környezetvédelmi területeket is érint. Az olcsóbb és egyszerűbb megoldás erdők feláldozásával járna. Ezért megtörténhet, hogy a nehezebb és drágább nyomvonalat kell választani, mely a magasfeszültségű vezetéket követné.

A zilahi kijáratot a dési kijárattal összekötő északi szakaszon is két változat közül kell választaniuk a döntéshozóknak. Azt kell mérlegelniük, hogy a Lomb nevű domb alatti 1,9 kilométeres alagút, vagy a dombot megkerülő 1,5 kilométerrel hosszabb pálya megépítése költségesebb.