
2011. november 18., 09:222011. november 18., 09:22
E gyes elemzők szerint a piac már az euróövezet szétesésére készül. A pénzügyi szigort, növekedést és társadalmi igazságosságot jelölte meg kormánya központi célkitűzéseként Mario Monti kormányfő a római parlament felsőházában tartott programbeszédében. A nemzeti elkötelezettség kormányának nevezte csapatát Monti, kijelentve, hogy a szakértők nem a politikusokon való felsőbbrendűségüket akarják bizonyítani.
Ellenkezőleg, hozzájárulhatnak az olaszok és a politika közötti összhang újjáélesztéséhez. Leszögezte, Európa jövője Olaszországtól is függ: az euró vége Európát az ötvenes évekbe taszítaná vissza. „Európában nincsen ők és mi, Európa mi vagyunk” – hangoztatta a volt EU-biztos. Monti azonnali válságkezelő intézkedésekről és hosszabb távú gazdasági-szociális modernizációs programról beszélt. A gyors beavatkozások között az államadósságcél alkotmányos rögzítését, közigazgatási takarékosságot, az adó- és nyugdíjrendszer reformját nevezte meg.
Monti programja nagyfokú támogatottságnak örvend, egyedül az Északi Liga bírálta hevesen az elhangzottakat, „hentesmunkának” nevezve a felvázolt terveket. Ugyanakkor az ország hatvan városában tüntettek a megszorítások ellen. „Mi még nem szavaztunk bizalmat” – skandálták a tiltakozók, míg a fővárosi elégedetlenkedők a római szenátust tojással is megdobálták.
Hogy Olaszország mekkora bajban van, mi sem jelzi jobban, mint a tény, hogy csütörtök reggel a 10 éves olasz államkötvény hozama meghaladta a 7 százalékot, 7,123 százalékon állt. A 7 százalékos küszöböt már tarthatatlannak ítélik elemzők Olaszország számára. A kétéves állampapír megközelítőleg változatlan hozammal, 6,67 százaléknál járt, csúcsa a napokban 6,78 százalék volt. Egyébként az Európai Központi Bank is próbál a maga módján segíteni az olaszokon, piaci információk szerint csütörtökön újfent vásárolt olasz kötvényeket.
Nincsenek sokkal jobb helyzetben a spanyolok sem, az Ibériai-félszigeten csütörtök délelőtt az államkötvény hozamok 14 éves csúcsra emelkedtek, miután a 10 éves lejáratú hozamok az októberi 5,433 százalékról 6,975 százalékra nőttek. Madridban hétvégén választás lesz, és a hozamok mostani megugrása piaci bizonytalanságra utal. Spanyolország 3,56 milliárd eurót értékesített most, amire másfélszeres túljelentkezés volt, de a célösszeg 4 milliárd euró volt, és az előző hónaphoz képest már így is kevesebben érdeklődtek a vásárlás iránt – számolt be a BBC. A szakemberek szerint egyébként a spanyol–olasz párhuzam valós trendeken alapul.
Görögország megkezdte a tárgyalásokat a magánszféra hitelezőivel egy kötvénycsereprogramról, amely adósságállományából mintegy 100 milliárd eurós leírást tenne lehetővé – számoltak be csütörtökön a hírügynökségek, amelyek információi szerint a magánszféra hitelezőit a megbeszéléseken a Nemzetközi Pénzügyi Intézet (IIF) képviseli. Evangelosz Venizelosz görög pénzügyminiszter elmondta: céljuk a kötvénytulajdonos magánhitelezők legszélesebb körű támogatásának elnyerése, így a végrehajtás módjában támaszkodnak az IIF, illetve más szervezetek és maguk a magánhitelezők elképzeléseire. Eközben csütörtökön a rendőrség a késő délutáni órákban már kénytelen volt könnygázt is bevetni az Athénban felvonuló fiatal tüntetők ellen, akik egy közel négy évtizeddel ezelőtti diáktüntetés alkalmából csütörtökön az utcára vonulva tiltakoztak a szigorú gazdasági megszorító intézkedések ellen.
Tovább romlottak a brit gazdaság mutatói a csütörtökön ismertetett statisztikák szerint, amelyek több szempontból is aggasztók. Felmérések szerint mélypontra zuhant mind a beruházók, mind a fogyasztók bizalmi indexe, ami azt jelzi, hogy a cégek nem mernek beruházni, a fogyasztók pedig nem költenek. A brit jegybank ezért módosítani kényszerült a brit gazdaság növekedési kilátásaira vonatkozó előrejelzését a következő két évet tekintve az eddigi várakozások felére, évente alig egy százalékra. A jegybank elnöke arról beszélt: ha Európa nem lesz képes megoldást találni az euró válságára, annak súlyos következményei lehetnek.
| A jelek szerint a piacok most már elfogadták annak a lehetőségét, hogy az euróövezet végső soron szét is eshet, legalábbis erre utalnak az utóbbi időszakban tapasztalt kötvényárazási folyamatok és az euró árfolyamgyengülése is – vélekednek a londoni pénzügyi elemzők. A Capital Economics európai vezető közgazdásza, Jonathan Loynes szerint az európeriféria növekvő gondjai ellenére a piacok eddig „figyelemreméltó hittel” bíztak a közös valuta jövőjében, a legutóbbi hetekben azonban feltűntek annak jelei, hogy a helyzet változni kezdett. Ennek legérzékletesebb mozzanata Loynes szerint az, hogy a kötvényhozamokra ható, felfelé irányuló nyomás a perifériáról átterjedt a központra, és most már olyan országok kötvényhozamai is markánsak emelkednek, mint Franciaország, Ausztria és Belgium, miközben az euró 4 százalékkal gyengült a dollárral szemben. A Capital Economics európai vezető közgazdásza szerint mindez arra vall, hogy a befektetők “elkezdtek visszavonulót fújni” az euróövezetből. Loynes szerint a görög válság hatására magas rangú euróövezeti illetékesek is nyíltan – és első ízben – elismerték, hogy lehetséges a távozás az euróövezetből. Ez megingatta, „ha éppenséggel nem döntötte össze teljesen” azt az egyes befektetők által vallott korábbi nézetet, amely szerint pénzügyi, technikai és jogi tényezők miatt az euróövezet egyszerűen nem bomolhat fel. |
| A Wall Street-ellenes mozgalom több száz támogatója vonult fel csütörtökön New York üzleti negyedében, megpróbálva megakadályozni, hogy az alkuszok bejussanak a tőzsdére. A megmozdulás több mint félszáz résztvevőjét őrizetbe vette a rendőrség. A New York-i „tőzsdebezáró” akció egy országos megmozdulás része volt, amelyet a belvárosfoglaló mozgalom az elleni tiltakozásként hirdetett meg, hogy kedden a hatóságok Manhattanben felszámolták a tüntetők sátortáborát. |
Oana Țoiu külügyminiszter a Külügyek Tanácsának (CAE) hétfői brüsszeli ülése előtt kijelentette, hogy Románia egyik prioritása az energiaárak kordában tartása a közel-keleti háború körülményei között.
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) március 16. és június 5. között fogadja a 2026-os támogatási kampány kifizetési kérelmeit. Az intézmény országos tájékoztató kampányt indított román és magyar nyelven.
Az Iránban dúló háborús helyzet miatt sok Romániába tartó, nem uniós országból jövő munkavállaló reked az átutazási pontokon, a hazai munkáltatók emiatt munkaerőhiányra panaszkodnak.
Romániában a tavaly februári 9,62%-ról 9,31%-ra mérséklődött az éves infláció. A szolgáltatások közül a villanyáram drágult a legnagyobb mértékben, miközben egyes élelmiszerek ára, például a burgonya és liszt ára csökkent.
Románia újabb üzemanyag-drágulás előtt áll: a gázolaj literenkénti ára már átlépte a 9 lejt, és a piaci folyamatok alapján március végére elérheti a 10 lejt – figyelmeztetett Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Csütörtökön is tovább emelkedett az üzemanyagok ára a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom újra nagyléptékben emelte mind a benzin, mind a gázolaj árát. Ez már a hatodik drágítás volt a közel-keleti konfliktus kirobbanása óta.
Ilie Bolojan kormányfő felkérte a munkaügyi minisztériumot, hogy számolja fel a munkanélküli-támogatási rendszerben feltárt joghézagokat, amelyek lehetővé teszik a közpénzek törvénytelen felhasználását.
Az Egyesült Államok informálisan hozzájárult az orosz Lukoil érdekeltségébe tartozó Petrotel olajfinomító újraindításához az iráni háború okozta kőolajválság elleni küzdelem érdekében – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.