Hirdetés

Legyőzték a bankokat a belerokkant hitelesek

A kereskedelmi bankok nagy része kész támogatni a nehéz helyzetbe jutott ügyfeleket •  Fotó: Gecse Noémi

A kereskedelmi bankok nagy része kész támogatni a nehéz helyzetbe jutott ügyfeleket

Fotó: Gecse Noémi

Rekordösszegeket engedett el egy kereskedelmi bank két ügyfelének: egy bukaresti fogyasztónak mintegy 62 ezer eurós, egy váradinak pedig 52 000 svájci frankos tartozást nem kell törlesztenie a korábban megkötött szerződések alapján. A pénzintézetek és a hiteligénylők közötti békítést végző központ (CSALB) kisebb győzelmekről is beszámolt szerdai közleményében.

Bálint Eszter

2020. január 15., 19:042020. január 15., 19:04

2020. január 15., 20:352020. január 15., 20:35

Óriási győzelmet aratott két ügyfél egy romániai bank felett. A pénzintézetek és a hiteligénylők közötti békítést végző központ (CSALB) megalapítása óta eltelt időszak legnagyobb összegű kölcsöneit törölte el egy bank, egy csaknem 300 ezer lejes és egy 52 ezer svájci frankos összegről van szó – jelentette be szerdán a CSALB. Mint közleményükben rámutattak, a pénzintézet kilétét a titoktartás és az általános adatvédelmi szabályzat (GDPR) miatt nem lehet nyilvánosságra hozni.

A pénzintézetek és a hiteligénylők közötti békítést végző központ által lefolytatott egyeztetés nyomán tehát

Hirdetés

egy bank belement abba, hogy eltörölje egy bukaresti ügyfél 298 000 lejes (csaknem 62 000 euró) tartozását, amelyet még törlesztenie kellett volna egy korábban igényelt hitelből.

Ugyanez a pénzintézet eltörölte egy nagyváradi, szociális esetnek minősülő hiteligénylő 51 930 svájci frankos tartozását is. Mindkét összeg meghaladja a CSALB által lefolytatott tárgyalások nyomán eltörölt tartozás rekordösszegét. A korábbi csúcs egy 44 600 eurós összeg volt, amelyet egy máramarosszigeti hitelfelvevőnek nem kellett törlesztenie, erről 2019 áprilisában született döntés.

Az idei év első napjaiban ugyanaz a kereskedelmi bank hasonló döntést hozott több ügyfél esetében, akik szociális szempontból eltérő helyzetben vannak. A pénzintézet lezárt egy jelzálog nélküli fogyasztási hitelt, amelyet egy bukaresti ügyfél vett fel. A békítés nyomán a bank átutalt 3945 eurót a fogyasztónak. Ugyanennek az ügyfélnek a pénzintézet megszüntette a 3288 lej értékű hitelfedezetét. Egy másik bukaresti hiteligénylőnek 8553 lej értékű hitelét zárták le, és még ő kapott a banktól 1785 lejt.

Rekordok és eredmények

„Kevesebb mint egy év leforgása alatt kétszer sikerült megdönteni az előző rekordösszeget. Ha a békítés eredménye örömmel is tölt el, olyan nehéz szociális esetekről beszélünk, amilyenekbe senki sem szeretne kerülni. Meg kell jegyeznünk, hogy a kereskedelmi bankok nagy része kész támogatni a nehéz helyzetbe jutott ügyfeleket, és megértik a reális szükségét a szerződések újratárgyalásának, ha romlott a fogyasztó anyagi helyzete” – értékelte az elért eredményeket Alexandru Păunescu, a CSALB vezető testületének elnöke. Megjegyezte egyúttal, hogy a bankok és más hitelintézetek megértik a közvetítők üzenetét, hogy gyakrabban egyeztessenek az ügyfelekkel, és legyenek rugalmasabbak a tárgyalások során, és mindez a bankok és a fogyasztók által várt eredménnyel jár.

Nem remélt ekkora győzelmet

A közlemény idézi ugyanakkor a nagyváradi ügyfelet is, akinek eltörölték egy 50 ezer svájci frankot megközelítő tartozását. Mint elmondta,

2007-ben vett fel egy svájcifrank-alapú ingatlanhitelt, és az árfolyam drasztikus emelkedése nyomán a havi törlesztőrészletek egyszer csak az eredeti összeg kétszeresére nőttek.

„2018 őszéig valamennyi késéssel, de sikerült kifizetnünk a részleteket, azonban 2019 tavaszától, amióta a feleségem súlyos betegséggel küzd, egyre nőtt a késés. Mielőtt a helyzet kritikussá vált volna, a CSALB-hoz fordultunk, és abban bíztunk, hogy a békítés nyomán új árfolyamot sikerül elérni, és újra egyensúlyba hozni a hitelt. A CSALB segítségével többet értünk el, mint amit valaha remélni mertünk, vagyis a tartozás teljes eltörlését és a hitel lezárását, amelynek törlesztéséből még nagyjából 12 év lett volna hátra” – fejtette ki a közlemény által a na M. I. Az elért siker nyomán arra biztat minden hiteligénylőt, aki megállapodást akar pénzintézetével, hogy éljenek a lehetősséggel, és forduljanak a CSALB-hoz, mivel csak előnyük származhat ebből, az ügyintézés pedig „egyszerű, konkrét és gyorsabb a vártnál”.

Mint ismeretes, számos olyan banki ügyfél került bajba 2015-ben, akik korábban igen kedvező árfolyamon svájci frankban igényeltek hitelt, amikor viszont svájci jegybank éppen öt éve, vagyis 2015. január közepén váratlanul eltörölte a frank euróval szembeni árfolyamküszöbét, rövid idő alatt akár kétszeresre is nőttek a havi törlesztőrészletek. Számos törvénytervezet született abban az időben, amelyek célja a bedőlt vagy bajba jutott hitelesek mentése lett volna. A legtöbb azt célozta, hogy váltsák át lejre ezeket a kölcsönöket a hitel felvételének időpontjában érvényes árfolyamon, ez viszont azóta sem ment át a parlamenten. A döntéshozók elfogadtak viszont egy, a bajba jutott hiteleseket segítő úgynevezett „hitelcseretörvényt”, aminek a lényege az, hogy aki nem tud törleszteni, az megállapodhat abban a bankkal, hogy a lakás kulcsával fizet, vagyis átengedi a hitelből vásárolt ingatlant a pénzintézetnek a hátralevő tartozás fejében. Ez a jogszabály hatályban van, viszont a vártnál jóval kevesebben éltek a hitelcsere lehetőségével.

Uniós irányelv mentén jött létre a békítő központ

A pénzintézetek és a hiteligénylők közötti békítést végző központ (CSALB) egy olyan intézmény, amely egy európai uniós irányelv mentén jött létre, ingyen és kevesebb mint három hónap leforgása alatt közvetít a fogyasztók és a bankok vagy más hitelintézetek között folyó hitelek ügyében.
Az elmúlt három és fél évben csaknem 1400 román állampolgár fordult a CSALB-hoz, a tárgyalások során megszerzett pénzösszeg pedig meghaladja a 2 millió eurót. Tavaly több mint 2100 békítési kérés érkezett hozzájuk, miután 2018-ban az igénylések száma még 1293 volt. A legtöbb igénylő azt kéri, hogy csökkentsenek vagy töröljenek el bizonyos illetékeket, csökkentsék a tartozás összegét vagy jelzálog-, illetve fogyasztási hitellel járó költségeket.

 

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. június 27., szombat

Július 1-től lép hatályba a 3 eurós uniós vámszabály

Július 1-jétől, szerdától lépnek életben az új európai uniós vámszabályok. Az EU-n kívüli webáruházakból rendelt, 150 euró alatti értékű csomagokban lévő áruféleségek után – minden termékkategóriára külön – 3 eurós vámot kell fizetni.

Július 1-től lép hatályba a 3 eurós uniós vámszabály
Hirdetés
2026. június 26., péntek

A GDP-nek is „befűt” a kánikula

A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.

A GDP-nek is „befűt” a kánikula
A GDP-nek is „befűt” a kánikula
2026. június 26., péntek

A GDP-nek is „befűt” a kánikula

2026. június 26., péntek

Ki, mint vet, úgy arat? Az időjárás és a világpiac is befolyásolja a gazdák helyzetét

Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.

Ki, mint vet, úgy arat? Az időjárás és a világpiac is befolyásolja a gazdák helyzetét
2026. június 26., péntek

Nem a profitra hajt, mégis milliárdos nyereséget termelt a román jegybank

A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.

Nem a profitra hajt, mégis milliárdos nyereséget termelt a román jegybank
Hirdetés
2026. június 26., péntek

Felpörgött az uniós források lehívása, rekorddöntésről számolt be a miniszter

Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.

Felpörgött az uniós források lehívása, rekorddöntésről számolt be a miniszter
2026. június 25., csütörtök

Magyarország és Románia sem áll készen az euróra, pedig sokan szeretnék

Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.

Magyarország és Románia sem áll készen az euróra, pedig sokan szeretnék
2026. június 25., csütörtök

Egyre népszerűbb a nyári meló a tinik körében – Akár 15 éves kortól is dolgozhatnak, de be kell tartani a szabályokat

Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.

Egyre népszerűbb a nyári meló a tinik körében – Akár 15 éves kortól is dolgozhatnak, de be kell tartani a szabályokat
Hirdetés
2026. június 24., szerda

Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét az ENGIE

Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.

Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét az ENGIE
2026. június 24., szerda

Mire elég a pénzünk? A lakosság alig több, mint 10 százalékának nőtt a jövedelme az elmúlt egy évben

Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.

Mire elég a pénzünk? A lakosság alig több, mint 10 százalékának nőtt a jövedelme az elmúlt egy évben
2026. június 24., szerda

Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára

Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.

Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára
Hirdetés
Hirdetés