Hosszan tartó kánikulában akár megnégyszerezheti villanyszámlánkat a légkondi
Fotó: Haáz Vince
Kétszobás tömbházlakásban használt légkondicionáló berendezés példáján keresztül mutatja be az Intelligens Energia Egyesület, mennyivel nőhet a villanyszámlánk, ha a nyári hőségben elektromos levegőhűtő eszközt vetünk be.
2024. június 30., 19:042024. június 30., 19:04
A földgáz-, villamosenergia- és hidrogéniparban, illetve energiatakarékossági megoldások terén jártas szakembereket tömörítő civil szervezet tájékoztatása szerint egy kétszobás bukaresti panellakás átlagos áramfogyasztása legtöbb havi 100 KWh, ha nem használnak légkondit. Így a villanyszámla 66 lej körüli költséget jelent (mivel a 100 kWh alatti fogyasztásra érvényes árplafon 0,68 lej/kWh-ban maximálta az elektromos áram árát).
Ahhoz, hogy nyáron egy kétszobás tömbházlakást megfelelőképpen hűteni lehessen, egy 18 000 BTU/h (5274 W) teljesítményű légkondicionálóra lenne szükség. Ez körülbelül 1,55 kWh-t fogyasztana, hogy 30-32-ről 25-27 Celsius-fokra hűtse a levegőt. A román fővárosban átlagosnak számító nyári hőmérsékletek ismeretében egy berendezésnek naponta mintegy négy órát kellene működnie, mintegy 100 órát havonta, 185 kWh-s fogyasztást generálva.
De persze nyáron sokszor a fentebb említett hőmérsékleteknél nagyobb forrósággal kell szembesülni. Ha a levegő 38–40 Celsius-fokos, már átlagosan naponta 6 és fél, havonta 195 órát kell működtetni a gépet, ami mintegy 272 kWh-os összfogyasztást idéz elő. Ez – a 255–300 kWh-s fogyasztásra érvényes 1,3 lejes árplafon életbe lépésével – már 425 százalékkal – 349 lejesre – növelné a villanyszámlát ahhoz képest, amikor nem működik légkondi.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Stabil az országos villamosenergia-rendszer, a működés a megszokott rendben zajlik, és nem fenyeget kockázat a folyamatos országos áramellátásban azt követően sem, hogy csütörtökön ellenőrzött módon leállították a cernavodai atomerőmű 2-es blokkját.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 5,5 százalékról 6,1 százalékra emelte az idei év végére vonatkozó inflációs előrejelzését, 2027 végére pedig a korábbi 2,9 százalék helyett 3,4 százalékos inflációval számol – közölte csütörtökön Mugur Isărescu jegybankelnök.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!