Hosszan tartó kánikulában akár megnégyszerezheti villanyszámlánkat a légkondi
Fotó: Haáz Vince
Kétszobás tömbházlakásban használt légkondicionáló berendezés példáján keresztül mutatja be az Intelligens Energia Egyesület, mennyivel nőhet a villanyszámlánk, ha a nyári hőségben elektromos levegőhűtő eszközt vetünk be.
2024. június 30., 19:042024. június 30., 19:04
A földgáz-, villamosenergia- és hidrogéniparban, illetve energiatakarékossági megoldások terén jártas szakembereket tömörítő civil szervezet tájékoztatása szerint egy kétszobás bukaresti panellakás átlagos áramfogyasztása legtöbb havi 100 KWh, ha nem használnak légkondit. Így a villanyszámla 66 lej körüli költséget jelent (mivel a 100 kWh alatti fogyasztásra érvényes árplafon 0,68 lej/kWh-ban maximálta az elektromos áram árát).
Ahhoz, hogy nyáron egy kétszobás tömbházlakást megfelelőképpen hűteni lehessen, egy 18 000 BTU/h (5274 W) teljesítményű légkondicionálóra lenne szükség. Ez körülbelül 1,55 kWh-t fogyasztana, hogy 30-32-ről 25-27 Celsius-fokra hűtse a levegőt. A román fővárosban átlagosnak számító nyári hőmérsékletek ismeretében egy berendezésnek naponta mintegy négy órát kellene működnie, mintegy 100 órát havonta, 185 kWh-s fogyasztást generálva.
De persze nyáron sokszor a fentebb említett hőmérsékleteknél nagyobb forrósággal kell szembesülni. Ha a levegő 38–40 Celsius-fokos, már átlagosan naponta 6 és fél, havonta 195 órát kell működtetni a gépet, ami mintegy 272 kWh-os összfogyasztást idéz elő. Ez – a 255–300 kWh-s fogyasztásra érvényes 1,3 lejes árplafon életbe lépésével – már 425 százalékkal – 349 lejesre – növelné a villanyszámlát ahhoz képest, amikor nem működik légkondi.
A minimálbér esetleges emelésének jelentős hatása lenne a gazdaságra – véli Ilie Bolojan miniszterelnök, aki szerint a következő két hétben „lezárják” ezt a kérdést. A minimálbér-emelés kérdése megosztja a négypárti kormánykoalíciót.
Egyes romániai cégek egészen Ázsiáig mennek, és onnan toboroznak munkavállalókat: ellenőrzik a szakképzettségüket vagy ottani képzésben részesítik őket. Hegesztőket, szabókat és mezőgazdasági szakembereket is keresnek a romániai vállalkozások.
Nem könnyű most vállalkozónak lenni Erdélyben, számos gazdasági ágazat, de főként a kiskereskedelem és az építőipar megsínyli a deficitcsökkentő intézkedéseket. Nagy Károly RMKT-elnök szerint ilyen körülmények között is tervezni és bízni kell.
Románia költségvetési hiánya kezelhetetlen, és a Bolojan-kormány által bedobott deficitcsökkentő intézkedéscsomagok sem tudták megállítani annak növekedését, így értéke már az első kilenc hónap után átléphette a 100 milliárd lejt.
Az augusztusi 2,4 százalékról szeptemberben 2,6 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az Eurostat pénteken közzétett adatai szerint. A tagállamok közül továbbra is Romániában a legmagasabb, 8,6 százalékos az inflációs ráta.
Nem azé a magánnyugdíj-alapokban levő pénz, akinek a nevén van, hanem az államé – állapította meg az ombudsmani hivatal a parlament által a héten elfogadott, vitatott jogszabály kapcsán, amely korlátozza a hozzáférést a pénzhez.
Az év első nyolc hónapjában 4,97 millió tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt termelt Románia, 1,7 százalékkal (86 800 toe) kevesebbet, mint 2024 hasonló időszakában – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Nem igaz, hogy áfaköteles lenne az otthon főzött lekvár, ahogy azt Adrian Nica, az Orzságos Adóhatóság (ANAF) igazgatója mondta – szögezte le egy adóhivatali illetékes.
A politikum szerint egyszerűbbé, igazságosabbá és kiszámíthatóbbá teszi a napelemes áramtermelő-fogyasztók, azaz a prosumerek helyzetét az a törvénytervezet, amelyet szerdán fogadott el (újra) a román képviselőház.
Ioana Dogioiu kormányszóvivő szerint a miniszterelnök egyelőre vizsgálja a garantált bérminimum kérdését, ami a kormányfő eddigi közlése értelmében „elvileg nem fog emelkedni”. A PSD azonban ragaszkodik ahhoz, hogy 2026-tól emelkedjék a minimálbér.
szóljon hozzá!