Az ország nagyobb részén továbbra is gond az öntözés hiánya
Fotó: Makkay József
Az egyre aszályosabb esztendők miatt égető kérdéssé vált Romániában is az öntözhető területek növelése. Az idei esős év visszafogta a mezőgazdasági minisztérium tavalyi irrigációs lendületét, azonban továbbra is létezik egy hosszú távú stratégia, amelynek keretében minden korábbi öntözőrendszert helyreállítanának. Az állami beruházás mellé azonban elengedhetetlen a gazdák összefogása, akik az öntözés érdekében egyesületekkel tudnának pályázni a földbe ásott fővezetékek és a teljes irrigációs rendszer kiépítésére.
2023. október 02., 11:042023. október 02., 11:04
A mezőgazdaság számára kedvező idei esős időjárás levette napirendről az utóbbi években nagy gondokat okozó aszálykárok és a hiányzó öntözés kérdését. A bukaresti mezőgazdasági minisztérium tavalyi fogadkozása szerint minden évben pénzalapot különítenek el a kommunizmus éveiben kiépített, ám a rendszerváltás óta lepusztult irrigációs rendszerek helyreállítására. Ezek zöme a Kárpátokon túli, dél-romániai megyékben található. Erdélyben a Kolozs megyei Aranyosszéken és Háromszéken fogtak hozzá a régi öntözőrendszerek újjáépítéséhez.
Az aranyosszéki Várfalva község területén az 1970-es években kiépített,
Az 1989-es rendszerváltás után a 15 kilométeres csatornahálózat pusztulásnak indult, a mederbe lefektetett betonlapokat a környék lakói elhordták, az Aranyos-menti szivattyúállomás területét pedig a helyi földosztó bizottság visszaszolgáltatta régi tulajdonosának. A gazda nem kötött szerződést az öntözőhálózat üzemeltetéséért felelős talajjavító vállalattal, amely 15 éven át pereskedett a tulajdonossal. Ez idő alatt egy csepp víz sem folyhatott az aranyosszéki falvak határát átszelő csatornában.
A modern öntözőrendszerek telepítéséhes a gazdák összefogása szükséges
Fotó: Mezőgazdasági minisztérium
Az Országos Talajjavító Hatóság Kolozs megyei kirendeltsége végül pert nyert a várfalvi földtulajdonossal szemben, így 2018-tól hozzáfoghattak volna a csatorna újjáépítéséhez, csak éppen pénz nem volt. Marius Cornea, a Kolozs megyei talajjavító vállalat igazgatója tavaly nyáron a Krónika megkeresésére úgy nyilatkozott, hogy amennyiben lesz pénz az öntözőcsatorna felújítására, 2-3 év alatt teljes hosszúságában helyreállítják.
de kevesebb mint három kilométeres távra volt elegendő a szakminisztérium által erre az évre elkülönített pénz. Marginean János, Várfalva község polgármestere portálunknak elmondta, hogy a felújítási munkálatok terén a helyi önkormányzat sokat nem tehet. ,,Az RMDSZ tisztségviselőin keresztül próbálunk lobbizni, hogy minél hamarabb befejezhessék. Egyelőre azonban áll a munka, mert elfogyott a pénz, de ígéret van rá, hogy amint megkapják a jövő évi keretet, folytatják a csatorna falainak betonöntését Torda irányába” – nyilatkozta a Krónikának a várfalvi RMDSZ-es elöljáró.
A talajavító hatóság Olténiában indította el az idei öntözési szezont. A várható szárazságra készülő szakminisztériumnak azonban továbbra sincs elegendő forrása az irrigációs rendszerek újjáépítésére.
A földbe fektetett, régi irrigációs rendszer felújításáról azonban nincs szó, így a csatorna elkészülte után csak azok tudnak öntözni, akiknek földje az irrigációs árok két oldalán fekszik.
Könczei Csaba háromszéki parlamenti képviselő, a bukaresti törvényhozás mezőgazdasági szakbizottságának tagja a Krónikának elmondta, hogy a mezőgazdasági minisztérium éves költségvetéséből elkülönített összegek arra elegendőek, hogy az öntözővizet szállító főcsatornákat felújítsák. Az ezt kiegészítő irrigációs rendszerek kiépítésére uniós forrásból lehet pályázni, de ennek előfeltétele az, hogy az öntözhető területen földtulajdonnal rendelkező gazdák több mint felnek létre kell hoznia hivatalosan bejegyzett öntözővíz-felhasználó egyesületet. A jogi személyiséggel rendelkező civil szervezet nyújthat be pályázatot az öntözőrendszer kiépítésére, amely magába foglalja a földbe lefektetett irrigációs fővezetékeket és az elágazást biztosító csöveket is.
,,A korábbi évek rossz tapasztalatát kiküszöbölve – amikor egyik-másik földtulajdonos nem akart részt venni az irrigációs rendszer kiépítésében, illetve beleegyezése nélkül a területén nem lehetett átvezetni a vezetéket –
– fogalmazott portálunknak Könczei Csaba.
Az erdélyi megyék közül Háromszéken sikerült újjáéleszteni a korábban kiépített irrigációs rendszer legnagyobb részét. Szépmező határában az Olt vizéből mintegy 1600 hektár területet tudnak öntözni a gazdák. Maksa, Lécfalva és Szörcse határában tavalytól további ezer hektár mezőgazdasági területre jut el az öntözővíz, de egy harmadik területen, Csernáton határában is lehet öntözni a felszíni vizeket összekapcsoló irrigációs rendszer kiépítésével.
Az RMDSZ-képviselő szerint az irrigációs munkálatok országszerte leálltak az építőanyagok korábbi árrobbanása miatt, ezért a kivitelező cégekkel újra kellett tárgyalni az árakat. A mezőgazdasági minisztérium költségvetés-kiegészítéssel oldotta meg a helyzetet.
A háromszéki mezőgazdasági szakember szerint több évre szóló agrárstratégia született az öntözőrendszerek gyors felújítása érdekében, így évi rendszerességgel lesz pénz a munkálatok folytatására. Meglátása szerint azonban az állami beavatkozás csak akkor sikeres, ha az öntözhető területek térségében a gazdák összefognak, hogy közös egyesületbe tömörülve hasznosíthassák az állami támogatással érkező öntözővizet.
Európa-szerte egyre nagyobb gondot okoz a tűzforró nyár, Romániában több mint 500 ezer hektár termőföldet sújtott az aszály, ami katasztrofális következményekkel járhat, ahogy már a történelem során volt erre példa.
Az öntözőrendszerek 2027-ig tervezett kiépítésével az ország teljes mezőgazdasági területét megvédik majd az aszálytól, de lesznek beruházások a jégeső-elhárítási rendszerekbe is.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Anyajuhok és üszők vásárlására dolgozott ki pénzügyi támogatási csomagot a bukaresti Agrár- és Vidékfejlesztési Minisztérium (MADR). A tervezetről Adrian Pintea államtitkár számolt be az AGRO TV műsorában.
Jelentős változásokon megy keresztül a gépjárműadó 2026. január 1-től Romániában. A gépkocsikra kivetett adót új alapokra helyezik: figyelembe veszi a környezetvédelmi besorolást, valamint új számítási mutatókat is tartalmaz.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) hétfői közlése szerint júliusban 5,8 százalékos volt a munkanélküliségi ráta Romániában.
A munkaerő-foglalkoztatási ügynökség szerint közel 800 betöltetlen állás van Arad megyében, de a munkanélküliségi arány több mint duplája lett a 2024 januári adathoz képest.
Az ezüst ára 2025-ben figyelemre méltó növekedést mutatott, közelítve a 38,5 dollárt unciánként, ami már 33 százalékos emelkedést jelent az év eleje óta. Ez meghaladja az arany drágulásának ütemét, és új fényt vet a nemesfémek piacára.
Egy tízféle zöldséget, gyümölcsöt és tejterméket tartalmazó fogyasztói kosár ára a romániai élelmiszerpiacokon júniusban meghaladta a 170 lejt, ami mintegy 20%-os növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest.
A tavalyi első félévhez képest az idei év első hat hónapjában 7,9 százalékkal 11 839 500-ról 12 770 800-ra nőtt a légiutas-forgalom Romániában az Országos Statisztikai Intézet (INS) vasárnap közzétett adatai szerint.
A világ első, cseppfolyósított földgázt is felhasználó üzemanyag-befecskendezős motorjának gyártása kezdődött el Romániában. A HR12 LPG motort a vállalat Mioveni-i gyárában szerelik össze.
A 2023–2027-es uniós ciklusra szóló mezőgazdasági pályázatok zöme már megjelent, a Vidéki Beruházások Finanszírozási Ügynöksége (AFIR) azonban az év végén még négy újabb pályázatot hirdet meg 580 millió euró értékben.
Ilie Bolojan miniszterelnök szerint a koalícióban megállapodás született arról, hogy a második deficitcsökkentő csomagot öt részre osztják, így mindegyik érintett ágazatról külön-külön tervezet rendelkezik majd.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!