
Fotó: Gozner Gertrud
Hatvan évre van szüksége egy átlagos jövedelemmel rendelkező román állampolgárnak, hogy kifizesse az általa megvásárolt ingatlan utolsó részletét is – derül ki egy, a The Money Channel gazdasági tévécsatorna által bemutatott összehasonlító elemzésből. A dokumentumból kiderül, a régió többi országában ez az arány átlagban húsz év. Az ok: Románia Európában az utolsók között kullog a bér/négyzetméter alapú összehasonlításban. Ahhoz, hogy valaki egyszerű, kétszobás lakást vásároljon, ha átlagos bérrel rendelkezik, mintegy 50–60 évig kellene spórolnia, hogy teljes öszszegben kifizethesse a vételárat. Ezzel Románia Bulgária és Ukrajna mellett sereghajtó Európában – állapította meg Speranţa Munteanu, a PriceWaterhouse Coopers Románia ingatlanrészlegének igazgatója. Shimon Galon, a GTC ingatlancég ügyvezető igazgatója ugyanakkor felhívta a figyelmet: a statisztika csalóka, abban ugyanis nem feltétlenül a reális jövedelmet vették figyelembe. Az ok: a munkavállalók többsége fizetésének egy részét mindhárom országban feketén keresi meg. A tény ugyanakkor az, hogy a polgárok 70 százaléka szeretne új lakásba költözni, azonban a néhány száz eurós bérek és a 70–100 ezer eurós lakásárak mellett erre nincs lehetősége. A REAS ingatlantanácsadó cég felmérésből kiderül: az átlag román állampolgárnak 55 évig kellene dolgoznia, hogy kifizethessen egy közel 100 ezer eurós, 60 négyzetméteres lakást. A kelet-európai országok közül ennél csupán Ukrajna van rosszabb helyzetben: ott egy munkavállaló 75 évi béréből tudna csak kifizetni egy hasonló alapterületű ingatlant. A legkedvezőbb helyzetben a horvátok vannak: Zágrábban 18 évnyi keresetből megvásárolható egy lakás. A második helyen Budapest áll, itt is elég 19 évi kereset az áhított ingatlan megvásárlásához. A rangsorban a harmadik helyet Ljubljana foglalja el.
B. L.
Drágulnak az új lakások
A pénzügyi válság nyomán növekszik az új lakások ára, a telkeké viszont csökken – ezt a következtetést vonták le a konferencia résztvevői, melyet a krízisnek az ingatlanszektorra gyakorolt hatása témájában szerveztek meg Bukarestben. A szeminárium résztvevői szerint az ingatlanpiac még kedvező körülmények között is csupán jövő őszre tér magához. A legkedvezőtlenebb helyzetbe azok kerülnek, akik ingatlant kívánnak vásárolni, hiszen a növekvő árak mellett nagyobb részletekkel kell számolniuk.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.