Különböző forgatókönyvek mentén próbálnák megmenteni az euróövezetet

Mint Herman Van Rompuy, az EU-országok állam-, illetve kormányfői testületének, az Európai Tanácsnak az elnöke tegnap Brüsszelben bejelentette, október 17. helyett október 23-án, vasárnap találkoznak majd Brüsszelben az uniós csúcsvezetők. „Ez az időzítés lehető teszi, hogy véglegesítsük átfogó stratégiánkat az euróövezet szuverénadósság-válságával kapcsolatban, és kezeljünk számos, egymással összefüggő kérdést” – indokolta a halasztást az uniós vezető. Mint hozzátette, ki kell még munkálni a választ Görögországot, a bankok feltőkésítését, illetve az EFSF pénzügyi stabilitási eszköz hatékonyságának növelését illetően.

Ezek az elemek – fejtette ki – szorosan összefüggnek egyebek közt azzal, hogy milyen eredményre jut az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) alkotta „trojka” missziója Görögországban, amely az ottani stabilizációs program megvalósítását vizsgálja. Van Rompuy azt is közölte, hogy megkérte az EU-országok pénzügyminisztereit, tartsanak még egy értekezletet a csúcstalálkozó előtt. Az eredeti tervek szerint a 17-én tartott EU-csúcs után, 18-án még külön csúcsértekezletet tartottak volna szintén Brüsszelben az euróövezet állam-, illetve kormányfői. Herman Van Rompuy tegnapi bejelentése az új menetrend szerinti programot nem részletezi.

Tartós megoldást akarnak

Eközben az euró-, illetve az adósságválság globális és tartós megoldása mellett állt ki a német kancellár és a francia elnök. Angela Merkel és Nicolas Sarkozy vasárnap este Berlinben folytatott rendkívüli megbeszéléseket elsősorban Görögországról. A tárgyalásokat követő sajtóértekezleten mindketten hangsúlyozták, hogy az adósságválságra tartós megoldást kell találni. Utaltak arra, hogy Berlin és Párizs között – a korábbi rivalizálások után – immár teljes az egyetértés a részleteket illetően. Merkel és Sarkozy közölte, hogy a hónap végéig csomagtervet terjesztenek elő az euróválság rendezésére és ennek keretében a bankok támogatására.

Cameron nagyobb csomagot kér

David Cameron brit miniszterelnök ugyanakkor a Financial Timesnak nyilatkozva arról beszélt, hogy néhány hetük maradt az euróövezeti vezetőknek a „gazdasági katasztrófa” elkerülésére. Cameron a londoni gazdasági napilap által tegnap közölt interjúban úgy fogalmazott, hogy a tagállamok vagy „működőképes állapotba” hozzák az euróövezetet, vagy kénytelenek lesznek a valutaunió kudarcával szembesülni. A konzervatív párti kormányfő szerint mindenekelőtt jelentősen meg kell emelni az euróövezeti pénzügyi mentőcsomagok szervezésére létrehozott Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz kapacitását, úgy, hogy e forrásból a jelenlegi 440 milliárd euró helyett 1500 milliárd vagy akár kétezer milliárd eurót is folyósítani lehessen a bankok feltőkésítésére vagy a szuverén adósságpiacokra. Cameron „nagyon ingatagnak” nevezte a világgazdasági helyzetet, hozzátéve: valószínűleg az euróövezet e bizonytalanságnak és bizalomhiánynak a legfőbb forrása.

A brit kormányfő – a Financial Times szerint elsősorban a két legnagyobb eurógazdaság vezetőinek, Angela Merkel német kancellárnak és Nicolas Sarkozy francia elnöknek címezve intését – kijelentette: ha valaki az euróövezet tagja, akkor vállalnia kell „bizonyos kollektív felelősséget” a valutaunió sorsáért. A lap szerint Cameron ezzel azt a véleményét juttatta kifejezésre, hogy Merkel és Sarkozy eddig nem tudta erős kézzel kezelni a válságot. Szerinte szükség van az európai bankrendszer „hiteles” stressztesztjére, akkor is, ha ez nagy pénzintézetek feltőkésítésének szükségességét mutatja ki. Mindemellett elengedhetetlennek nevezte az uniós egységes piac elmélyítését és az euróövezeti irányítás javítását, abban az esetben is, ha ez szerződésmódosítást igényelne.

Mi lesz az euróövezettel?

„Nagy-Britannia nemzeti érdekeit nem szolgálná az euróövezet felbomlása” – szögezte le a politikus. Ez utóbbi fejleményt azonban nagy, londoni befektetési és elemzőcégek most már egyre nagyobb eséllyel jósolják. Az Economist Intelligence Unit (EIU), a világ legnagyobb gazdaságelemző csoportja októberre szóló legújabb globális előrejelzésében közölte, hogy az adósságválság miatt most már 40 százalékosra teszi az euróövezet szétesésének valószínűségét. Egy másik nagy citybeli gazdasági-pénzügyi elemzőcég, a Capital Economics helyzetértékelése szerint még ha a periferiális eurógazdaságok államadósságainak jelentős részét le is írják, és előteremtik a középtávú finanszírozási igényekhez szükséges pénzt, a gazdasági növekedés hiánya miatt a közadósság hamarosan ismét emelkedni kezdene ebben az országcsoportban.

Az HSBC bankcsoport vezető közgazdászai által minap összeállított elemzés szerint ugyanakkor az 1930-as évek nagy depressziójához hasonló katasztrofális következményekkel járna az euróövezet szétesése, ezért nem szabad megengedni, hogy ez bekövetkezzen. A ház katasztrófa-forgatókönyve szerint a valutaunió felbomlása a jelenlegi periferiális tagállamokban hiperinflációt, az exportorientált eurótagországokban gazdasági összeomlást okozna.