2011. október 11., 08:392011. október 11., 08:39
Mint Herman Van Rompuy, az EU-országok állam-, illetve kormányfői testületének, az Európai Tanácsnak az elnöke tegnap Brüsszelben bejelentette, október 17. helyett október 23-án, vasárnap találkoznak majd Brüsszelben az uniós csúcsvezetők. „Ez az időzítés lehető teszi, hogy véglegesítsük átfogó stratégiánkat az euróövezet szuverénadósság-válságával kapcsolatban, és kezeljünk számos, egymással összefüggő kérdést” – indokolta a halasztást az uniós vezető. Mint hozzátette, ki kell még munkálni a választ Görögországot, a bankok feltőkésítését, illetve az EFSF pénzügyi stabilitási eszköz hatékonyságának növelését illetően.
Ezek az elemek – fejtette ki – szorosan összefüggnek egyebek közt azzal, hogy milyen eredményre jut az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) alkotta „trojka” missziója Görögországban, amely az ottani stabilizációs program megvalósítását vizsgálja. Van Rompuy azt is közölte, hogy megkérte az EU-országok pénzügyminisztereit, tartsanak még egy értekezletet a csúcstalálkozó előtt. Az eredeti tervek szerint a 17-én tartott EU-csúcs után, 18-án még külön csúcsértekezletet tartottak volna szintén Brüsszelben az euróövezet állam-, illetve kormányfői. Herman Van Rompuy tegnapi bejelentése az új menetrend szerinti programot nem részletezi.
Eközben az euró-, illetve az adósságválság globális és tartós megoldása mellett állt ki a német kancellár és a francia elnök. Angela Merkel és Nicolas Sarkozy vasárnap este Berlinben folytatott rendkívüli megbeszéléseket elsősorban Görögországról. A tárgyalásokat követő sajtóértekezleten mindketten hangsúlyozták, hogy az adósságválságra tartós megoldást kell találni. Utaltak arra, hogy Berlin és Párizs között – a korábbi rivalizálások után – immár teljes az egyetértés a részleteket illetően. Merkel és Sarkozy közölte, hogy a hónap végéig csomagtervet terjesztenek elő az euróválság rendezésére és ennek keretében a bankok támogatására.
David Cameron brit miniszterelnök ugyanakkor a Financial Timesnak nyilatkozva arról beszélt, hogy néhány hetük maradt az euróövezeti vezetőknek a „gazdasági katasztrófa” elkerülésére. Cameron a londoni gazdasági napilap által tegnap közölt interjúban úgy fogalmazott, hogy a tagállamok vagy „működőképes állapotba” hozzák az euróövezetet, vagy kénytelenek lesznek a valutaunió kudarcával szembesülni. A konzervatív párti kormányfő szerint mindenekelőtt jelentősen meg kell emelni az euróövezeti pénzügyi mentőcsomagok szervezésére létrehozott Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz kapacitását, úgy, hogy e forrásból a jelenlegi 440 milliárd euró helyett 1500 milliárd vagy akár kétezer milliárd eurót is folyósítani lehessen a bankok feltőkésítésére vagy a szuverén adósságpiacokra. Cameron „nagyon ingatagnak” nevezte a világgazdasági helyzetet, hozzátéve: valószínűleg az euróövezet e bizonytalanságnak és bizalomhiánynak a legfőbb forrása.
A brit kormányfő – a Financial Times szerint elsősorban a két legnagyobb eurógazdaság vezetőinek, Angela Merkel német kancellárnak és Nicolas Sarkozy francia elnöknek címezve intését – kijelentette: ha valaki az euróövezet tagja, akkor vállalnia kell „bizonyos kollektív felelősséget” a valutaunió sorsáért. A lap szerint Cameron ezzel azt a véleményét juttatta kifejezésre, hogy Merkel és Sarkozy eddig nem tudta erős kézzel kezelni a válságot. Szerinte szükség van az európai bankrendszer „hiteles” stressztesztjére, akkor is, ha ez nagy pénzintézetek feltőkésítésének szükségességét mutatja ki. Mindemellett elengedhetetlennek nevezte az uniós egységes piac elmélyítését és az euróövezeti irányítás javítását, abban az esetben is, ha ez szerződésmódosítást igényelne.
„Nagy-Britannia nemzeti érdekeit nem szolgálná az euróövezet felbomlása” – szögezte le a politikus. Ez utóbbi fejleményt azonban nagy, londoni befektetési és elemzőcégek most már egyre nagyobb eséllyel jósolják. Az Economist Intelligence Unit (EIU), a világ legnagyobb gazdaságelemző csoportja októberre szóló legújabb globális előrejelzésében közölte, hogy az adósságválság miatt most már 40 százalékosra teszi az euróövezet szétesésének valószínűségét. Egy másik nagy citybeli gazdasági-pénzügyi elemzőcég, a Capital Economics helyzetértékelése szerint még ha a periferiális eurógazdaságok államadósságainak jelentős részét le is írják, és előteremtik a középtávú finanszírozási igényekhez szükséges pénzt, a gazdasági növekedés hiánya miatt a közadósság hamarosan ismét emelkedni kezdene ebben az országcsoportban.
Az HSBC bankcsoport vezető közgazdászai által minap összeállított elemzés szerint ugyanakkor az 1930-as évek nagy depressziójához hasonló katasztrofális következményekkel járna az euróövezet szétesése, ezért nem szabad megengedni, hogy ez bekövetkezzen. A ház katasztrófa-forgatókönyve szerint a valutaunió felbomlása a jelenlegi periferiális tagállamokban hiperinflációt, az exportorientált eurótagországokban gazdasági összeomlást okozna.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az öt nagy országos szakszervezeti szövetség elutasítja az új közalkalmazotti bértörvénytervezet jelenlegi formáját, és felhívja a figyelmet, hogy a dokumentum újabb méltánytalanságok, megkülönböztetések és társadalmi feszültségek forrása.
Egy pár átlagosan 2600 lejt költ, amikor együtt vesz részt egy esküvőn, míg a magányosan érkező vendégek nászajándéka átlagosan 1700 lejre rúg – derült ki egy friss felmérésből.
Miközben lassan a körmükre ég a gyertya és 770 millió eurónyi európai uniós finanszírozás a tét, a korábbi kormánykoalíció pártjai között továbbra sincs egyetértés a közalkalmazottak bértörvénye kapcsán.
A cernavodai atomerőmű leállítása miatt Románia este drágább energiát vásárol, és ez a helyzet – egyelőre mérsékelt mértékben – az áramárak emelkedéséhez vezethet – jelentette ki Cristian Bușoi, az energiaügyi minisztérium államtitkára.
Románia a legnagyobb éves áremelkedést regisztrálta a személygépkocsikhoz használt üzemanyagok és kenőanyagok terén júliusban európai uniós összevetésben – derül ki az Eurostat pénteken közzétett adataiból.
Kivonul Romániából az egyik legnagyobb európai nyomdaipari vállalat, az Euro-Druckservice (EDS) – írja a Profit.ro gazdasági hírportál a vállalat közleménye alapján.
Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.
Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.
Bár a mezőgazdasági minisztérium hektáronkénti 700–800 eurós támogatást javasolt a burgonyatermesztőknek, a kormány végül 300 eurót hagyott jóvá. De ez az összeg is bizonyára sokaknak jön jól. Mutatjuk a burgonyatermesztőket megcélzó program részleteit.
Az Európai Bizottság szakértői véleményezték az egységes közalkalmazotti bértörvény tervezetét, a pénzügyminisztérium és a munkaügyi minisztérium jelenleg dolgozik a javaslatok felülvizsgálatán – jelentette ki Ilie Bolojan a B1 TV-ben.
Látogatottsági adatok