
Az üzleti szféra azt szeretné elérni, ha jövőre is opcionális maradna a megosztott áfafizetés, úgy érzik, nincsenek felkészülve drasztikus változásra.
Hatályos október elsejétől a megosztott áfafizetés, vagyis a Romániában tevékenykedő cégek dönthetnek úgy, hogy külön bankszámlán kezelik az általános forgalmi adót (áfa/TVA), és külön a termékek, szolgáltatások árát.
ám ha a parlament végül a kormány által beterjesztett formában fogadja el a vonatkozó jogszabályt, akkor január elsejétől mindenkinek kötelező lesz áttérni az új mechanizmusra.
De az sem zárható ki, hogy lesznek változások, első megkeresett testületként ugyanis a szenátus pénzügyi bizottságában úgy módosították a törvénytervezetet, hogy a megosztott áfafizetés csak azokra a cégekre legyen érvényes, amelyek az állammal kötnek szerződést. A módosításra és a jogszabályjavaslatra még rá kell bólintania azonban a felsőháznak, s ezt követően még döntéshozó testületként a képviselőháznak is.
Az intézkedés azonban nem nyerte el az üzleti szféra tetszését.
mások úgy vélik, lehetetlenség ilyen rövid idő alatt felkészülni egy merőben eltérő könyvviteli rendszerre, megint mások az átállással járó költségeket kifogásolják.
Florin Jianu, a kis- és közepes vállalkozások képviselőit tömörítő munkáltatói szövetség elnöke nemrég rámutatott, a cégek rendelkezésére álló készpénzmennyiség 20 százaléka a megosztott áfafizetés nyomán ott fog állni egy bankszámlán, és elérhetetlen lesz.
– kongatta meg a vészharangot Adrian Benţa adóügyi szakértő az Economica.net portálnak nyilatkozva.
Egyúttal azt javasolta, hogy az intézkedés januártól is maradjon opcionális, legyen elég idő kielemezni, hogy milyen hatásokkal bír, amennyiben pedig bebizonyosodik, hogy árt a cégeknek, akkor csak olyan gazdasági ágazatokban tegyék kötelezővé, amelyekre nagyfokú adócsalás jellemző.
ez pedig meglátásuk szerint hosszú távon nem tűnik a legmegfelelőbb stratégiának az adócsalás -ellenes küzdelemben.
Közben pedig még az is lemondott arról, hogy tesztelje a megosztott áfafizetési rendszert, aki korábban a Krónikának úgy nyilatkozott, cégét már októbertől belépteti az új mechanizmusba, hogy kipróbálja a működését, és amikor januártól már kötelező használni, ez alapján tudjon tanácsot adni az ügyfeleinek.
most már úgy véli, nincs értelme tesztelni a rendszert, hiszen a vállalkozók többsége nem érdekelt. Hangsúlyozta, az alkalmazási módszertan megjelent, a rendszer működik, aki akarja, kipróbálhatja.
miközben alig több mint 1 százalék gondolja úgy, hogy 2018. január 1. felkészülten éri őket.
Ugyan a román kormány kedvezményekkel próbálja rábírni a cégeket, hogy álljanak át az új rendszerre már az október–decemberi időszakban, amikor még csak opcionális, de ezek, úgy tűnik, nem elég vonzóak a vállalkozók számára. A felmérés szerint ugyanis a cégek 95,4 százaléka nem kíván idén áttérni a megosztott áfafizetésre.
A 2032-es év lehet Románia euróövezeti csatlakozásának céldátuma – jelentette ki hétfőn Dragoș Pîslaru, az európai uniós beruházásokért felelős ügyvivő miniszter.
Miután a jövedéki adó 20 százalékos csökkentésének köszönhetően vasárnapra virradóra 68 banival csökkent a gázolaj literenkénti ára, hétfőn újabb drágításnak lehettünk tanúi a piacvezető Petrom töltőállomásain.
A román vasút anyagi patthelyzetét sürgősen rendezni kell, különben a vonatok leállása valósággá válik – figyelmeztetnek a szakszervezet képviselői. Szerintük kritikus az állami vasúttársaság anyagi helyzete, ami oda vezethet, hogy leállnak a vonatok.
Románia 2026 első félévében is nettó áramiportőr volt – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) hétfőn közzétett adataiból. És ez még azelőtt volt, hogy a múlt héten le kellett volna állítania a cernavodai atomerőművet.
Ahogy várható volt, vasárnapra virradóra csökkent a gázolaj ára a főbb romániai töltöállomás-láncoknál, miután éjfélkor 20 százalékkal csökkent a jövedéki adó. A literenkénti ár éppen 68 banival zsugorodott.
Olcsóbb gázolajjal indulhat a hét utolsó napja, miután pontban éjfélkor életbe lép a dízel jövedéki adójának 20 százalékos csökkentése. Történik mindez olyan időpontban, amikor csak hét olyan európai uniós ország van, ahol drágább a gázolaj.
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
szóljon hozzá!