Képünk illusztráció
Fotó: Gligor Róbert László
Az Európai Unión kívülről érkező külföldiekkel szeretnék a vállalkozók felszámolni a munkaerőhiányt, a kormány hajlik az útjukban álló fizetési megkötés enyhítésére.
Egyre biztosabbnak látszik, hogy a szociálliberális kormány enged az üzleti szféra és a munkáltatói szövetségek nyomásának, és eltörli azt az előírást, ami szerint egy, az Európai Unión kívülről érkező külföldi alkalmazott számára a cégeknek meg kell adniuk a bruttó átlagbért.
Amint arról korábban beszámoltunk, az Országos Statisztikai Intézet (INS) által közölt legfrissebb adatsorok szerint 2018 februárjában 4128 lej volt a bruttó átlagbér, ami nettó értékben 2487 lejt jelent. Eközben az alkalmazottak 35 százaléka által kapott minimálbér bruttó értékben 1900 lej.
„Orvosolni kell az egyre akutabbá váló romániai munkaerőhiányt, még azon az áron is, ha a vállalkozók egyszerűbb feltételek mellett hozhatnak be vendégmunkásokat” – szögezte le a Krónika megkeresésére Édler András, a Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke is.
Édler András
Fotó: Kocsis B. János
Mint hangsúlyozta, a gazdaság nem működik munkaerő nélkül, a munkaerőhiányra megoldásokat kell találniuk a döntéshozóknak. Szerinte ugyanakkor nemcsak azt a rendelkezést kellene eltörölni, ami miatt a külföldről behozott munkásoknak meg kell adni az országos bruttó átlagbért, hanem a minimálbér szabályozására sincs szükség.
kénytelen azzal megelégedni. Egyszerűen kereshet jobb ajánlatot. Jelenleg a munkaerőpiacon nagyobb a kínálat, mint a kereslet” – mutatott rá a kamara elnöke. Leszögezte ugyanakkor, hogy nemcsak a bérszigorításokat kellene eltörölni, hanem a jelenlegi bürokratikus rendszert is egyszerűsíteni kell, hiszen most alig hoznak be a vállalkozók külföldről munkásokat, annyira bonyolult a módszer.
Az Európai Unión kívüli országokból érkezők ugyanis nehezen tudják kiváltani a munkavállaláshoz elengedhetetlen vízumot, a vállalkozónak bizonyítania kell, hogy az országban nem talált az illető az állásra megfelelő munkaerőt. „Ha egy vállalkozó úgy tudja működtetni a cégét, hogy ahhoz Vietnamból hoz be munkásokat, akkor ennek meg kell könnyíteni az útját” – vallja a szakember, aki szerint ezek a könnyítések akár csak ideiglenes jelleggel is bevezethetők, és amint stabilizálódik a munkaerőpiac, újra lehet szigorítani.
Képünk illusztráció
Fotó: Barabás Ákos
„Minden országnak elsősorban a saját polgárainak érdekeit kell védenie, a saját állampolgárainak kell munkahelyet biztosítania, ám ha a kínált állások száma jóval meghaladja a keresletet, akkor a hiányt külföldről behozott munkaerővel is pótolni kell, hogy ne álljon le a gazdaság” – összegzett Édler András.
A kormány pedig minden bizonnyal eleget fog tenni a magánvállalkozók kérésének – erről beszélt a napokban Eugen Teodorovici pénzügyminiszter és Dan-Octav Paxino, a szaktárca államtitkára is.
Dan-Octav Paxino államtitkár eközben egyik nyilatkozatában arra is kitért, hogy nincs akadálya az előírás „eltűntetésének”, mivel az Európai Unió többi tagállamában nincsenek hasonló megkötések, ezt a szabályt Románia alkotta meg.
Képünk illusztráció
Fotó: Thomas Campean
A külföldiek bérezését a 2002/194-es számú sürgősségi kormányrendelet szabályozza. Ennek értelmében a munkavállalás céljából Romániába érkezett külföldi állampolgároknak csak abban az esetben hosszabbítják meg a tartózkodási engedélyét, ha felmutatják a munkaszerződésüket, amelyet nyilvántartásba vettek, és amiből kiderül, hogy teljes munkaidőben dolgoznak, és megkeresik legalább a bruttó átlagbért. A magasan képzett munkavállalók esetében a fizetésnek legalább a bruttó átlagbér négyszeresének kell lennie.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nem tudja, mikor kezdődhetnek (végre) a nyugdíjas évek? Vagy mikor kell kérelmeznie nyugdíjazását? Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) honlapján megtalálható online nyugdíjkorhatár-kalkulátor személyre szabott választ ad.
A Wizz Air légitársaság úgy döntött, hogy töröli több, romániai repülőterekről üzemeltetett járatát, valamint ideiglenesen felfüggeszt egy bukaresti járatot is – irányította rá a figyelmet a BoardingPass szakportál.
Románia 2025-ben is az Európai Unió legalacsonyabb árakkal rendelkező országai között volt, Bulgária után a második helyet foglalta el.
A jelenlegi 4050 lejről július elsejétől havi 4325 lejre nő a bruttó minimálbér, ami nettóban 125 lejes bérnövekedést jelent. A minimálbér megemelése 1 759 027 alkalmazottat érint.
A relatív jövedelmi szegénységben élők száma Romániában tavaly 3,468 millió volt, 3,5 százalékkal kevesebb, mint az előző évben, a relatív jövedelmi szegénységi arány (AROP) 18,4 százalékra csökkent.
Július 1-jétől többet fizethetnek a gázolajért a gépjárművezetők és a fuvarozók, miután lejár az a kormányzati intézkedés, amellyel csökkentették az üzemanyag jövedéki adóját.
Kevesebb mint két év alatt megduplázódott a már nyugdíjba vonultaknak vagy az elhunyt tagok örököseinek kifizetett átlagos összeg, amely a romániai nyugdíjrendszer második, magánkezelésben lévő pillérén keresztül érkezik a kedvezményezettekhez.
Július 1-jétől, szerdától lépnek életben az új európai uniós vámszabályok. Az EU-n kívüli webáruházakból rendelt, 150 euró alatti értékű csomagokban lévő áruféleségek után – minden termékkategóriára külön – 3 eurós vámot kell fizetni.
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás