Fotó: Közlekedésügyi minisztérium
A kudarcok autópályájának is lehetne nevezni a még papíron sem létező A13-as sztrádát. Bár az eredeti határidők szerint 2023 januárjára el kellett volna készülnie a megvalósíthatósági tanulmánynak és a műszaki tervdokumentációnak, még mindig ott tartunk, hogy a megduplázott keretösszeg ellenére sem vállalkozik senki a munkára.
2023. február 01., 20:252023. február 01., 20:25
A legújabb határidő január 31-e volt, a licitet automatikusan semmissé nyilvánította a közbeszerzések elektronikus rendszere (SEAP – e-licitatie.ro). Az Erdélyt Moldvával összekötő sztráda megvalósíthatósági tanulmányának elkészítéséről szóló szerződést 2020. május 22-én írták alá az Országos Közútkezelő Társaság (CNAIR) és az első versenytárgyalásból győztesként kikerült Search Corporation Kft. & Primacons Group Kft. képviselői. A szerződés értéke áfa nélkül 20,09 millió lej volt.
Arra hivatkoztak, hogy az eredetileg előirányzott keret nem fedezi a geotechnikai tanulmányok elkészítésével járó kiadásokat.
Egyelőre meg sem lehet becsülni, hogy mekkora késéssel épülhet meg a Brassót Kovászna megyén át Bákóval összekötő A13-as autópálya, miután a tervezéssel megbízott vállalat kérte a szerződés felbontását.
A CNAIR tavaly novemberben újra meghirdette a versenytárgyalást. Az új kiírásra pedig több mint megduplázta az összeget, az új szerződés értékét 45 és 53 millió lej közöttire becsülték. A szerződés határideje 28 hónap, amiből az első 24 hónap alatt el kell készülnie a megvalósíthatósági tanulmánynak.
tény, hogy érdeklődők voltak, akik még részleteket igényeltek, így a licitet felfüggesztették, majd január 31-ére tolták ki a pályázatok benyújtási határidejét.
A pályázatok benyújtási határidejének utolsó napján, hétfőn fel kellett függeszteni a Brassót a Székelyföldön, Háromszéken át Bákóval összekötő autópálya tervdokumentációjának elkészítésére kiírt pályázatot.
A közbeszerzések elektronikus rendszerében megtalálható tájékoztatás szerint azonban a licitet automatikusan semmissé nyilvánították, miután a január 31-ei határidőig „egyik ajánlattevő sem kódolta a pénzügyi ajánlatot vagy nem adott választ valamennyi kiértékelési tényezőre”.
A CNAIR szerint a projekt összetettsége állhat a történtek mögött. „Még nincs magyarázatunk. Egyszerűen nem nyújtottak be ajánlatokat.
– válaszolták a közútkezelő képviselői az Economica.net gazdasági portál megkeresésére.
Mint ismeretes, a Brassó–Bákó-autópálya tervezett hossza 162 kilométer, a kiindulási pontja Erdélyben a feketehalomi csomópont. Innen Kovászna megyén keresztül halad majd tovább Moldva irányába. Marcel Boloş európai beruházásokért felelős miniszter tavaly bejelentette: az A13-as jelzésű sztráda kivitelezését is bevonnák a kohéziós alapok költségvetésébe. A miniszter szerint az A13-as autópályára 2,4 milliárd eurót különítenének el, a kivitelezés költségeit különben 2–3 milliárd euró közötti összegre becsülik.
A székelyföldi Illyefalva és a Brassó megyei Vámhidpuszta lakóinak a bukaresti Szállításügyi Minisztérium előtti keddi tiltakozása nyomán módosulhat a Brassó-Bákó autópálya kijelölt nyomvonala.
hiszen jelenleg a Brassó–Kézdivásárhely–Bákó-főút a legforgalmasabb útszakasza a megyének, ahol napi 15 ezer autó halad át, másrészt mert közvetlen összeköttetést biztosít a Vidombákon épülő nemzetközi repülőtérhez. Az A13-as jelzésű, Brassó és Bákó közti majdani autópálya 76 kilométeren szelné át Kovászna megyét, Illyefalva község területén, Aldobolynál lépne be a megyébe és Berecknél hagyná el Háromszéket.
Mint ismert, az illyefalviak, aldobolyiak és a szomszédos Brassó megyei vámoshídiak azt követelik, hogy módosítsák azt a 15 kilométeres szakaszt, amely rendkívül közel vezet el a házaikhoz, és elvágja a gazdákat a megművelhető földjeiktől.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A minimálbér esetleges emelésének jelentős hatása lenne a gazdaságra – véli Ilie Bolojan miniszterelnök, aki szerint a következő két hétben „lezárják” ezt a kérdést. A minimálbér-emelés kérdése megosztja a négypárti kormánykoalíciót.
Egyes romániai cégek egészen Ázsiáig mennek, és onnan toboroznak munkavállalókat: ellenőrzik a szakképzettségüket vagy ottani képzésben részesítik őket. Hegesztőket, szabókat és mezőgazdasági szakembereket is keresnek a romániai vállalkozások.
Nem könnyű most vállalkozónak lenni Erdélyben, számos gazdasági ágazat, de főként a kiskereskedelem és az építőipar megsínyli a deficitcsökkentő intézkedéseket. Nagy Károly RMKT-elnök szerint ilyen körülmények között is tervezni és bízni kell.
Románia költségvetési hiánya kezelhetetlen, és a Bolojan-kormány által bedobott deficitcsökkentő intézkedéscsomagok sem tudták megállítani annak növekedését, így értéke már az első kilenc hónap után átléphette a 100 milliárd lejt.
Az augusztusi 2,4 százalékról szeptemberben 2,6 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az Eurostat pénteken közzétett adatai szerint. A tagállamok közül továbbra is Romániában a legmagasabb, 8,6 százalékos az inflációs ráta.
Nem azé a magánnyugdíj-alapokban levő pénz, akinek a nevén van, hanem az államé – állapította meg az ombudsmani hivatal a parlament által a héten elfogadott, vitatott jogszabály kapcsán, amely korlátozza a hozzáférést a pénzhez.
Az év első nyolc hónapjában 4,97 millió tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt termelt Románia, 1,7 százalékkal (86 800 toe) kevesebbet, mint 2024 hasonló időszakában – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Nem igaz, hogy áfaköteles lenne az otthon főzött lekvár, ahogy azt Adrian Nica, az Orzságos Adóhatóság (ANAF) igazgatója mondta – szögezte le egy adóhivatali illetékes.
A politikum szerint egyszerűbbé, igazságosabbá és kiszámíthatóbbá teszi a napelemes áramtermelő-fogyasztók, azaz a prosumerek helyzetét az a törvénytervezet, amelyet szerdán fogadott el (újra) a román képviselőház.
Ioana Dogioiu kormányszóvivő szerint a miniszterelnök egyelőre vizsgálja a garantált bérminimum kérdését, ami a kormányfő eddigi közlése értelmében „elvileg nem fog emelkedni”. A PSD azonban ragaszkodik ahhoz, hogy 2026-tól emelkedjék a minimálbér.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!