Fotó: Közlekedésügyi minisztérium
A kudarcok autópályájának is lehetne nevezni a még papíron sem létező A13-as sztrádát. Bár az eredeti határidők szerint 2023 januárjára el kellett volna készülnie a megvalósíthatósági tanulmánynak és a műszaki tervdokumentációnak, még mindig ott tartunk, hogy a megduplázott keretösszeg ellenére sem vállalkozik senki a munkára.
2023. február 01., 20:252023. február 01., 20:25
A legújabb határidő január 31-e volt, a licitet automatikusan semmissé nyilvánította a közbeszerzések elektronikus rendszere (SEAP – e-licitatie.ro). Az Erdélyt Moldvával összekötő sztráda megvalósíthatósági tanulmányának elkészítéséről szóló szerződést 2020. május 22-én írták alá az Országos Közútkezelő Társaság (CNAIR) és az első versenytárgyalásból győztesként kikerült Search Corporation Kft. & Primacons Group Kft. képviselői. A szerződés értéke áfa nélkül 20,09 millió lej volt.
Arra hivatkoztak, hogy az eredetileg előirányzott keret nem fedezi a geotechnikai tanulmányok elkészítésével járó kiadásokat.
Egyelőre meg sem lehet becsülni, hogy mekkora késéssel épülhet meg a Brassót Kovászna megyén át Bákóval összekötő A13-as autópálya, miután a tervezéssel megbízott vállalat kérte a szerződés felbontását.
A CNAIR tavaly novemberben újra meghirdette a versenytárgyalást. Az új kiírásra pedig több mint megduplázta az összeget, az új szerződés értékét 45 és 53 millió lej közöttire becsülték. A szerződés határideje 28 hónap, amiből az első 24 hónap alatt el kell készülnie a megvalósíthatósági tanulmánynak.
tény, hogy érdeklődők voltak, akik még részleteket igényeltek, így a licitet felfüggesztették, majd január 31-ére tolták ki a pályázatok benyújtási határidejét.
A pályázatok benyújtási határidejének utolsó napján, hétfőn fel kellett függeszteni a Brassót a Székelyföldön, Háromszéken át Bákóval összekötő autópálya tervdokumentációjának elkészítésére kiírt pályázatot.
A közbeszerzések elektronikus rendszerében megtalálható tájékoztatás szerint azonban a licitet automatikusan semmissé nyilvánították, miután a január 31-ei határidőig „egyik ajánlattevő sem kódolta a pénzügyi ajánlatot vagy nem adott választ valamennyi kiértékelési tényezőre”.
A CNAIR szerint a projekt összetettsége állhat a történtek mögött. „Még nincs magyarázatunk. Egyszerűen nem nyújtottak be ajánlatokat.
– válaszolták a közútkezelő képviselői az Economica.net gazdasági portál megkeresésére.
Mint ismeretes, a Brassó–Bákó-autópálya tervezett hossza 162 kilométer, a kiindulási pontja Erdélyben a feketehalomi csomópont. Innen Kovászna megyén keresztül halad majd tovább Moldva irányába. Marcel Boloş európai beruházásokért felelős miniszter tavaly bejelentette: az A13-as jelzésű sztráda kivitelezését is bevonnák a kohéziós alapok költségvetésébe. A miniszter szerint az A13-as autópályára 2,4 milliárd eurót különítenének el, a kivitelezés költségeit különben 2–3 milliárd euró közötti összegre becsülik.
A székelyföldi Illyefalva és a Brassó megyei Vámhidpuszta lakóinak a bukaresti Szállításügyi Minisztérium előtti keddi tiltakozása nyomán módosulhat a Brassó-Bákó autópálya kijelölt nyomvonala.
hiszen jelenleg a Brassó–Kézdivásárhely–Bákó-főút a legforgalmasabb útszakasza a megyének, ahol napi 15 ezer autó halad át, másrészt mert közvetlen összeköttetést biztosít a Vidombákon épülő nemzetközi repülőtérhez. Az A13-as jelzésű, Brassó és Bákó közti majdani autópálya 76 kilométeren szelné át Kovászna megyét, Illyefalva község területén, Aldobolynál lépne be a megyébe és Berecknél hagyná el Háromszéket.
Mint ismert, az illyefalviak, aldobolyiak és a szomszédos Brassó megyei vámoshídiak azt követelik, hogy módosítsák azt a 15 kilométeres szakaszt, amely rendkívül közel vezet el a házaikhoz, és elvágja a gazdákat a megművelhető földjeiktől.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Miközben a szakszervezetek tetszését nem nyerte el a közalkalmazotti bértörvény módosított tervezete sem, a jogszabályjavaslatot szerdán beterjeszthetik a parlament elé. Ugyanakkor egy keddi bírósági döntés miatt a jogszabály sorsa bizonytalanná vált.
Az év első öt hónapjában 13,62 százalékkal 3146-ra nőtt a fizetésképtelenné vált cégek és egyéni vállalkozók száma a 2025 azonos időszakában regisztrált 2769-ről – derül ki a Cégnyilvántartási Hivatal (ONRC) honlapján kedden közzétett adatokból.
Az idei program hétfő délelőtti indulása óta a roncsautóprogramra szánt állami támogatás közel 60 százalékát már fel is használták – közölte Diana Buzoianu ügyvivő környezetvédelmi miniszter.
Románia legfőbb sikere a lakossági életszínvonal drasztikus emelkedése és a fogyasztásbővülés az európai uniós csatlakozás óta eltelt csaknem két évtizedben, azonban az ország továbbra is a régió leggyengébb láncszeme sok mutató terén.
Igencsak népszerű a hétfőn reggel 10 órakor útjára indult roncsaitóprogram: már az első órákban sokan jelentkeztek az államilag támogatott járműcserére, egy kategóriában pedig percek alatt kimerült a keret.
A magánszemélyek hétfő reggeltől igényelhetnek állami támogatást új gépkocsi vásárlására a 2026-os roncsautóprogram keretében.
Dugóban araszolás, horrorisztikus üzemanyagárak és reménytelen parkolóhely-vadászat – a romániai, erdélyi nagyvárosok közlekedési káosza sokakat kényszerít váltásra.
Az egészségügyben és a tanügyben dolgozók tetszését sem nyerte el az új bértörvény pénteken nyilvánosságra hozott, felülvizsgált tervezete. A szakszervezetek szombaton adtak hangot a készülő bértörvénnyel kapcsolatos elégedetlenségeiknek.
Miután a hét folyamán több töltőállomásnál is áremeléseket láthattunk, szombaton a piacvezető Petrom – az OMV-vel egyetemben – is beállt a sorba, és a többi nagy lánctól eltérően nem csak a gázolaj, hanem a benzin árát is megemelte.
Brüsszel beindította a rakétákat: az Európai Bizottság pénteken bemutatta monumentális elektrifikációs cselekvési tervét, amely a világ első, árammal hajtott kontinensévé tenné Európát. A tét hatalmas: évi 260 milliárd eurós megtakarítás.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!