Fotó: Közlekedésügyi minisztérium
A kudarcok autópályájának is lehetne nevezni a még papíron sem létező A13-as sztrádát. Bár az eredeti határidők szerint 2023 januárjára el kellett volna készülnie a megvalósíthatósági tanulmánynak és a műszaki tervdokumentációnak, még mindig ott tartunk, hogy a megduplázott keretösszeg ellenére sem vállalkozik senki a munkára.
2023. február 01., 20:252023. február 01., 20:25
A legújabb határidő január 31-e volt, a licitet automatikusan semmissé nyilvánította a közbeszerzések elektronikus rendszere (SEAP – e-licitatie.ro). Az Erdélyt Moldvával összekötő sztráda megvalósíthatósági tanulmányának elkészítéséről szóló szerződést 2020. május 22-én írták alá az Országos Közútkezelő Társaság (CNAIR) és az első versenytárgyalásból győztesként kikerült Search Corporation Kft. & Primacons Group Kft. képviselői. A szerződés értéke áfa nélkül 20,09 millió lej volt.
Arra hivatkoztak, hogy az eredetileg előirányzott keret nem fedezi a geotechnikai tanulmányok elkészítésével járó kiadásokat.
Egyelőre meg sem lehet becsülni, hogy mekkora késéssel épülhet meg a Brassót Kovászna megyén át Bákóval összekötő A13-as autópálya, miután a tervezéssel megbízott vállalat kérte a szerződés felbontását.
A CNAIR tavaly novemberben újra meghirdette a versenytárgyalást. Az új kiírásra pedig több mint megduplázta az összeget, az új szerződés értékét 45 és 53 millió lej közöttire becsülték. A szerződés határideje 28 hónap, amiből az első 24 hónap alatt el kell készülnie a megvalósíthatósági tanulmánynak.
tény, hogy érdeklődők voltak, akik még részleteket igényeltek, így a licitet felfüggesztették, majd január 31-ére tolták ki a pályázatok benyújtási határidejét.
A pályázatok benyújtási határidejének utolsó napján, hétfőn fel kellett függeszteni a Brassót a Székelyföldön, Háromszéken át Bákóval összekötő autópálya tervdokumentációjának elkészítésére kiírt pályázatot.
A közbeszerzések elektronikus rendszerében megtalálható tájékoztatás szerint azonban a licitet automatikusan semmissé nyilvánították, miután a január 31-ei határidőig „egyik ajánlattevő sem kódolta a pénzügyi ajánlatot vagy nem adott választ valamennyi kiértékelési tényezőre”.
A CNAIR szerint a projekt összetettsége állhat a történtek mögött. „Még nincs magyarázatunk. Egyszerűen nem nyújtottak be ajánlatokat.
– válaszolták a közútkezelő képviselői az Economica.net gazdasági portál megkeresésére.
Mint ismeretes, a Brassó–Bákó-autópálya tervezett hossza 162 kilométer, a kiindulási pontja Erdélyben a feketehalomi csomópont. Innen Kovászna megyén keresztül halad majd tovább Moldva irányába. Marcel Boloş európai beruházásokért felelős miniszter tavaly bejelentette: az A13-as jelzésű sztráda kivitelezését is bevonnák a kohéziós alapok költségvetésébe. A miniszter szerint az A13-as autópályára 2,4 milliárd eurót különítenének el, a kivitelezés költségeit különben 2–3 milliárd euró közötti összegre becsülik.
A székelyföldi Illyefalva és a Brassó megyei Vámhidpuszta lakóinak a bukaresti Szállításügyi Minisztérium előtti keddi tiltakozása nyomán módosulhat a Brassó-Bákó autópálya kijelölt nyomvonala.
hiszen jelenleg a Brassó–Kézdivásárhely–Bákó-főút a legforgalmasabb útszakasza a megyének, ahol napi 15 ezer autó halad át, másrészt mert közvetlen összeköttetést biztosít a Vidombákon épülő nemzetközi repülőtérhez. Az A13-as jelzésű, Brassó és Bákó közti majdani autópálya 76 kilométeren szelné át Kovászna megyét, Illyefalva község területén, Aldobolynál lépne be a megyébe és Berecknél hagyná el Háromszéket.
Mint ismert, az illyefalviak, aldobolyiak és a szomszédos Brassó megyei vámoshídiak azt követelik, hogy módosítsák azt a 15 kilométeres szakaszt, amely rendkívül közel vezet el a házaikhoz, és elvágja a gazdákat a megművelhető földjeiktől.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A bukaresti munkaügyi minisztérium egyik dokumentuma szerint mintegy ötmillió román állampolgár él más európai országokban. A szám a határon túli magyarság „5 milliósként” emlegetett létszámát juttatja eszünkbe.
A lej közelmúltbeli leértékelődése nem meglepő, mivel a román fizetőeszköz túlértékelt – mutat rá a brit HSBC bank elemzése, amely arra figyelmeztet, hogy a lej tovább gyengülhet.
Úgy tűnik, az élelmiszer-drágulásnak még nincs vége: októbertől a tejtermékek és a húsok ára is tovább kúszhat felfelé. A termelők szerint a megugró energia-, üzemanyag- és csomagolási költségek mellett már elkerülhetetlen az áremelés.
Ilie Bolojan szerint a gazdasági eredmények és a vállalások betartása lehetővé tették, hogy a Standard & Poor's (S&P) változatlanul hagyja Románia hitelminősítését.
Szeptember végétől Romániában nem elég ráírni egy termékre, hogy „öko”, „zöld” vagy „környezetbarát”: a kereskedőnek bizonyítania kell, amit állít.
Megerősítette változatlan negatív kilátással Románia hosszú és rövid futamidejű, devizában és hazai valutában denominált szuverén adósságkötelezettségeinek „BBB mínusz/A-3” szintű besorolását a Standard & Poor's.
Soha nem volt még ilyen gyenge a lej az egységes európai fizetőeszközhöz képest: pénteken a Román Nemzeti Bank (BNR) 5,3447 lej/euróban állapította meg a referenciaárfolyamot, vagyis új történelmi rekord született.
Az előre hozott választások kiírása kockázatos lenne, mert annak nyomán még inkább megrendülhet a hitelminősítők bizalma a romániai politikai stabilitásban, és lemínősíthetik az országot, megvonva a befektetésre ajánlott minősítést.
A frissen elindított TollRo útdíjfizetési rendszer használata során az első órákban felmerült problémák egy részét már kijavították, a többin pedig dolgoznak – jelentette be a CNAIR.
Október 1-jétől élesben működik a TollRo platform – közölte a közúti infrastruktúrát kezelő országos társaság (CNAIR).
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!