A felmérésbõl kiderül, hogy a közép-európai régió igencsak visszaesett: az elsõ 25 ország közé a térségbõl csupán kettõ, Csehország és Lengyelország tudta beverekedni magát, ám ez a két ország is jelentõs mértékben visszaesett. A kelet-közép-európai országok csupán a nyugat-európai vállalatok számára bírnak nagyobb jelentõséggel (ezek a vizsgált vállalatok mintegy negyedét teszik ki), ám Románia, Lengyelország és Ukrajna iránt õk sem mutatnak túlzott érdeklõdést. Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank szerint az újonnan csatlakozott uniós tagállamokban eszközölt befektetések mértéke enyhe csökkenést mutatott a 2007-es esztendõben: míg egy évvel korábban 248 milliárd dollárt ruháztak be a térségben, tavaly ez a szám csupán 24,5 milliárd dollár volt. Az elemzõk szerint ennek a legfõbb oka az, hogy ezekben az országokban jórészt lezárult a privatizációs folyamat. A külföldi befektetések emellett továbbra is létfontosságúnak számítanak a térség országai számára, mivel ezek révén képesek egyensúlyba hozni külkereskedelmi deficitjüket. Az A. T. Kearney Ausztria igazgatója, Robert Kremlicka szerint ugyanakkor Romániának és Bulgáriának nincs oka aggodalomra, mivel a késõbbi csatlakozás miatt még nem merült ki a befektetések lehetõsége. Az osztrák cégek ugyanis jórészt már végrehajtották a korábbi bõvítés során csatlakozott tagállamokban tervezett befektetéseiket, ám ebben a két országban még van esély nagyobb beruházásokra.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Elfogadta a román kormány a szolgálati nyugdíjak és közalkalmazotti bérek halmozásának korlátozásáról szóló törvénytervezetet, amelyet sürgősségi eljárást kérve terjeszt a parlament elé.
A lej–euró-árfolyam csütörtökön megdöntötte még azt a rekordot is, amelyet tavaly májusban az a sokkhatás okozott, hogy George Simion, a szélsőséges AUR jelöltje nyerte meg a megismételt államfőválasztás első fordulóját.
Bár a hatóságok szerint nem kell hiánytól tartani, a közel-keleti válság miatt Romániában sem zökkenőmentes az üzemanyag-ellátás: a Rompetrol năvodari-i finomítójánál szerda éjjel és csütörtök hajnalban több kilométeres sor alakult ki.
Látogatottsági adatok