A felmérésbõl kiderül, hogy a közép-európai régió igencsak visszaesett: az elsõ 25 ország közé a térségbõl csupán kettõ, Csehország és Lengyelország tudta beverekedni magát, ám ez a két ország is jelentõs mértékben visszaesett. A kelet-közép-európai országok csupán a nyugat-európai vállalatok számára bírnak nagyobb jelentõséggel (ezek a vizsgált vállalatok mintegy negyedét teszik ki), ám Románia, Lengyelország és Ukrajna iránt õk sem mutatnak túlzott érdeklõdést. Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank szerint az újonnan csatlakozott uniós tagállamokban eszközölt befektetések mértéke enyhe csökkenést mutatott a 2007-es esztendõben: míg egy évvel korábban 248 milliárd dollárt ruháztak be a térségben, tavaly ez a szám csupán 24,5 milliárd dollár volt. Az elemzõk szerint ennek a legfõbb oka az, hogy ezekben az országokban jórészt lezárult a privatizációs folyamat. A külföldi befektetések emellett továbbra is létfontosságúnak számítanak a térség országai számára, mivel ezek révén képesek egyensúlyba hozni külkereskedelmi deficitjüket. Az A. T. Kearney Ausztria igazgatója, Robert Kremlicka szerint ugyanakkor Romániának és Bulgáriának nincs oka aggodalomra, mivel a késõbbi csatlakozás miatt még nem merült ki a befektetések lehetõsége. Az osztrák cégek ugyanis jórészt már végrehajtották a korábbi bõvítés során csatlakozott tagállamokban tervezett befektetéseiket, ám ebben a két országban még van esély nagyobb beruházásokra.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A benzin és a gázolaj esetében is védett árat vezet be a magyar kormány, az intézkedés éjféltől lép életbe – jelentette be Orbán Viktor hétfőn a Facebookon.
A kormány három forgatókönyvet vizsgál az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására és a literenkénti 10 lejes lélektani határ túllépésének elkerülésére a nemzetközi piacokon gyorsuló olajár-emelkedés fényében – mondják a Digi 24 által idézett források.
Sorin Grindeanu PSD-elnök hétfői bejelentése szerint a Szociáldemokrata Párt országos politikai tanácsa vasárnapi ülésén dönt majd arról, hogy a szociáldemokraták megszavazzák-e a 2026-os állami költségvetés tervezetét a parlamentben.
A közel-keleti konfliktusok kirobbanása nyomán kialakult energiapiaci helyzet miatt lépéskényszerbe került nemzeti kormányok sorra jelentik be, hogy mit lépnek polgáraik lehető legnagyobb mértékű védelme érdekében.
Idén januárban 5403 cég szűnt meg Romániában, 47,22 százalékkal több, mint 2025 első hónapjában (3670) – derül ki az országos cégbíróság (ONRC) által vasárnap közzétett adatsorokból.
A Brent nyersolaj ára hétfőn a reggeli órákban közel 30 százalékkal, 120 dollárra emelkedett, elérve a 2022-es szintet, amikor Oroszország háborút indított Ukrajna ellen. Ezt követően az árak 116 dollárra estek vissza.
Bogdan Ivan energiaügyi miniszter szombaton Besztercén kijelentette, „rendkívül fontos”, hogy Romániában az üzemanyagárak ne érjék el a kétjegyű számok szintjét.
A kútnál üzemanyagra kifizetett 10 lejből majdnem 7 az államé, az árakat a román adópolitika is alaposan befolyásolja, nem csak a kőolaj díjszabása – állítja az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
A romániaiak csaknem fele kizárólag itthon tölti szabadságát, vagy a belföldi turizmust külföldi utazásokkal kombinálja a nemzetközi feszültségek és a légi járatokkal kapcsolatos bizonytalanságok közepette.
Ronthatja Románia államadós-besorolásának kilátásait a Moody's Ratings, ha a kormány nem tudja hatékonyan végrehajtani fiskális konszolidációs tervét – derül ki a nemzetközi hitelminősítő időszakos elemzéséből.
Látogatottsági adatok