A felmérésbõl kiderül, hogy a közép-európai régió igencsak visszaesett: az elsõ 25 ország közé a térségbõl csupán kettõ, Csehország és Lengyelország tudta beverekedni magát, ám ez a két ország is jelentõs mértékben visszaesett. A kelet-közép-európai országok csupán a nyugat-európai vállalatok számára bírnak nagyobb jelentõséggel (ezek a vizsgált vállalatok mintegy negyedét teszik ki), ám Románia, Lengyelország és Ukrajna iránt õk sem mutatnak túlzott érdeklõdést. Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank szerint az újonnan csatlakozott uniós tagállamokban eszközölt befektetések mértéke enyhe csökkenést mutatott a 2007-es esztendõben: míg egy évvel korábban 248 milliárd dollárt ruháztak be a térségben, tavaly ez a szám csupán 24,5 milliárd dollár volt. Az elemzõk szerint ennek a legfõbb oka az, hogy ezekben az országokban jórészt lezárult a privatizációs folyamat. A külföldi befektetések emellett továbbra is létfontosságúnak számítanak a térség országai számára, mivel ezek révén képesek egyensúlyba hozni külkereskedelmi deficitjüket. Az A. T. Kearney Ausztria igazgatója, Robert Kremlicka szerint ugyanakkor Romániának és Bulgáriának nincs oka aggodalomra, mivel a késõbbi csatlakozás miatt még nem merült ki a befektetések lehetõsége. Az osztrák cégek ugyanis jórészt már végrehajtották a korábbi bõvítés során csatlakozott tagállamokban tervezett befektetéseiket, ám ebben a két országban még van esély nagyobb beruházásokra.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Kiverte a biztosítékot a megyei jogú városok polgármestereinél, hogy Ilie Bolojan miniszterelnök a központi költségvetés hézagait tömködné be a megnövelt helyi ingatlan- és gépjárműadókból.
Az elektronikai alkatrészeket gyártó német Limoss vállalat tervez üzemet nyitni az Arad megyei Borosjenőben, ahol az Aptiv amerikai autóipari vállalat éppen bezárni készül termelőegységét. Az új befektető jövőre maximum 500 embert foglalkoztatna.
Románia az Európai Unió egyik legmagasabb energiaárát fizeti a lakossági jövedelmekhez viszonyítva – jelentette ki hétfőn Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a parlamentben, az ellene benyújtott bizalmatlansági indítvány vitáján.
Ilie Bolojan hétfőn kijelentette, hogy a jövő évi költségvetés tervezetének összeállítása nagy valószínűséggel januárra tolódik, mert előtte el kell fogadni azokat a jogszabályokat, amelyek egy kiszámítható büdzsé kidolgozását teszik lehetővé.
A tavasszal becsült 1,4 százalékról 0,7 százalékra módosította hétfőn közzétett őszi prognózisában az Európai Bizottság a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését.
Látogatottsági adatok