2009. május 29., 12:012009. május 29., 12:01
Kiderül a dokumentumból az is, hogy az uniós lakosság 7 százaléka nem tudta rendesen fizetni lakásának közüzemi számláit, 3 százaléka pedig a lakbért vagy a lakás törlesztő részletét. Ami a váratlan kiadások megengedhetőségét illeti, e tekintetben Lettországban és Magyarországon volt a legrosszabb a helyzet: a lakosság 63 százaléka élt olyan háztartásban, ahol ez gondot okozott.
A skála pozitív végén két ország szerepel kézenfekvő módon – Svédország 18 és Dánia 19 százalékkal –, egy pedig némiképp meglepő módon: Portugália 20 százalékkal. A közüzemi számlák kifizetése Magyarországon okozott a legtöbbeknek nehézséget: a lakosság 18 százaléka élt ilyen háztartásban.
Ugyancsak 2007-ben az uniós lakosság 80 százaléka élt olyan háztartásban, amelynek volt autója. A fennmaradó 20 százalékon belül nagyjából fele-fele arányban voltak olyanok, akik ezt nem engedhették meg maguknak, illetve akiknek más okból nem volt autójuk. Azoknak az aránya, akiknek a háztartása nem engedhette meg magának az autóvásárlást, Romániában volt a legmagasabb, 56 százalék.
A sorrendben ezután Lettország és Szlovákia után Magyarország következik, 23 százalékkal. Az uniós lakosság 68 százaléka élt olyan háztartásban, amelyben volt számítógép, 9 százalék pedig olyanban, ahol azért nem volt, mert nem engedhették meg maguknak.
Azoknak az aránya, akiknek a háztartása nem engedhette meg magának a számítógépet, Romániában 43 százalékot, Magyarországon 16 százalékot, míg Dániában, Luxemburgban, Hollandiában és Svédországban 2 százalékot tett ki.
A ploieşti-i Petrotel Lukoil finomító újraindítását is fontolgatja a kormány a közel-keleti háború miatti üzemanyagár-emelkedés ellensúlyozására – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Bár a kőolaj világpiaci ára látványos csökkenésnek indult, miután Donald Trump amerikai elnök arról beszélt, hogy közel az iráni háború vége, kedden újra emelkedtek az árak a romániai töltőállomásokon.
A benzin és a gázolaj esetében is védett árat vezet be a magyar kormány, az intézkedés éjféltől lép életbe – jelentette be Orbán Viktor hétfőn a Facebookon.
A kormány három forgatókönyvet vizsgál az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására és a literenkénti 10 lejes lélektani határ túllépésének elkerülésére a nemzetközi piacokon gyorsuló olajár-emelkedés fényében – mondják a Digi 24 által idézett források.
Sorin Grindeanu PSD-elnök hétfői bejelentése szerint a Szociáldemokrata Párt országos politikai tanácsa vasárnapi ülésén dönt majd arról, hogy a szociáldemokraták megszavazzák-e a 2026-os állami költségvetés tervezetét a parlamentben.
A közel-keleti konfliktusok kirobbanása nyomán kialakult energiapiaci helyzet miatt lépéskényszerbe került nemzeti kormányok sorra jelentik be, hogy mit lépnek polgáraik lehető legnagyobb mértékű védelme érdekében.
Idén januárban 5403 cég szűnt meg Romániában, 47,22 százalékkal több, mint 2025 első hónapjában (3670) – derül ki az országos cégbíróság (ONRC) által vasárnap közzétett adatsorokból.
A Brent nyersolaj ára hétfőn a reggeli órákban közel 30 százalékkal, 120 dollárra emelkedett, elérve a 2022-es szintet, amikor Oroszország háborút indított Ukrajna ellen. Ezt követően az árak 116 dollárra estek vissza.
Bogdan Ivan energiaügyi miniszter szombaton Besztercén kijelentette, „rendkívül fontos”, hogy Romániában az üzemanyagárak ne érjék el a kétjegyű számok szintjét.
A kútnál üzemanyagra kifizetett 10 lejből majdnem 7 az államé, az árakat a román adópolitika is alaposan befolyásolja, nem csak a kőolaj díjszabása – állítja az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.