Fotó: Gábos Albin
Jövőre nagyjából 146,2 milliárd lejbe fog kerülni a nyugdíjak kifizetése, 30,2 milliárd lejjel többe, mint ebben az évben – derül ki a Világbank adataiból, amelyeket munkaügyi minisztériumi források osztottak meg az Agerpres hírügynökséggel.
2023. november 08., 10:362023. november 08., 10:36
Az adatsorok szerint 2024. január 1-je és szeptember 1-je között a havi nyugdíjkiadások 1,686 milliárd lejjel meghaladják a 2023. decemberére becsült 9,66 milliárd lejes ráfordítást, és elérik a 11,353 milliárd lejt. Szeptembertől ennél 2,489 milliárd lejjel többet, havonta 13,842 milliárd lejt kell majd költenie a kormánynak a nyugdíjakra.
Mint ismeretes, Simona Bucura-Oprescu munkaügyi miniszter hétfőn ismertette a képviselőház munkaügyi bizottságának tagjaival az új nyugdíjtörvény tervezetét, közölve azt is, hogy a kormány várhatóan november 9-án, csütörtökön hagyja jóvá a jogszabályjavaslatot, amit a parlamentnek november 20-áig el kellene fogadnia.
Simona Bucura-Oprescu munkaügyi miniszter szerint a kormány várhatóan november 9-án hagyja jóvá az új nyugdíjtörvény tervezetét, amit a parlamentnek november 20-ig el kellene fogadnia.
Ezt úgy számolták ki, hogy a nyugdíjpont jelenlegi értékét, 1785 lejt megemelték a 2022-es inflációs rátával, azaz 13,8 százalékkal.
Bucura-Oprescu elmondta, hogy az új törvény tervezetének megfelelően jövő szeptemberben a nyugdíjak ismét emelkedni fognak. Közlése szerint azért csak szeptembertől, mert a nyugdíjiratok digitalizálása még nem fejeződött be, emellett időre lesz szükség a jogszabály végrehajtási módjának kidolgozására és a szükséges szoftverek beszerzésére.
Hangsúlyozta, hogy a jogszabályjavaslat ösztönzi a hozzájárulást és a munkát, mert a 25 évet meghaladó szolgálati időért nagyobb nyugdíj jár. Bucura-Oprescu szerint a törvény hatályba lépésével jövőre átlagosan 40 százalékkal nőnek majd a nyugdíjak. „Lehet, hogy lesznek olyan nyugdíjak, amelyek 1 százalékkal fognak emelkedni, de lehet, hogy lesznek olyanok is, amelyek 80 százalékkal” – magyarázta a képviselőknek.
Az új nyugdíjtörvény kis lépést tesz a méltányosság és a fenntarthatóság felé azáltal, hogy megszünteti a rendszert torzító korrekciós tényezőket, és a nyugdíjemeléseket a társadalombiztosítási bevételek növekedésétől teszi függővé – vélik elemzők.
A minimálbér esetleges emelésének jelentős hatása lenne a gazdaságra – véli Ilie Bolojan miniszterelnök, aki szerint a következő két hétben „lezárják” ezt a kérdést. A minimálbér-emelés kérdése megosztja a négypárti kormánykoalíciót.
Egyes romániai cégek egészen Ázsiáig mennek, és onnan toboroznak munkavállalókat: ellenőrzik a szakképzettségüket vagy ottani képzésben részesítik őket. Hegesztőket, szabókat és mezőgazdasági szakembereket is keresnek a romániai vállalkozások.
Nem könnyű most vállalkozónak lenni Erdélyben, számos gazdasági ágazat, de főként a kiskereskedelem és az építőipar megsínyli a deficitcsökkentő intézkedéseket. Nagy Károly RMKT-elnök szerint ilyen körülmények között is tervezni és bízni kell.
Románia költségvetési hiánya kezelhetetlen, és a Bolojan-kormány által bedobott deficitcsökkentő intézkedéscsomagok sem tudták megállítani annak növekedését, így értéke már az első kilenc hónap után átléphette a 100 milliárd lejt.
Az augusztusi 2,4 százalékról szeptemberben 2,6 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az Eurostat pénteken közzétett adatai szerint. A tagállamok közül továbbra is Romániában a legmagasabb, 8,6 százalékos az inflációs ráta.
Nem azé a magánnyugdíj-alapokban levő pénz, akinek a nevén van, hanem az államé – állapította meg az ombudsmani hivatal a parlament által a héten elfogadott, vitatott jogszabály kapcsán, amely korlátozza a hozzáférést a pénzhez.
Az év első nyolc hónapjában 4,97 millió tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt termelt Románia, 1,7 százalékkal (86 800 toe) kevesebbet, mint 2024 hasonló időszakában – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Nem igaz, hogy áfaköteles lenne az otthon főzött lekvár, ahogy azt Adrian Nica, az Orzságos Adóhatóság (ANAF) igazgatója mondta – szögezte le egy adóhivatali illetékes.
A politikum szerint egyszerűbbé, igazságosabbá és kiszámíthatóbbá teszi a napelemes áramtermelő-fogyasztók, azaz a prosumerek helyzetét az a törvénytervezet, amelyet szerdán fogadott el (újra) a román képviselőház.
Ioana Dogioiu kormányszóvivő szerint a miniszterelnök egyelőre vizsgálja a garantált bérminimum kérdését, ami a kormányfő eddigi közlése értelmében „elvileg nem fog emelkedni”. A PSD azonban ragaszkodik ahhoz, hogy 2026-tól emelkedjék a minimálbér.
szóljon hozzá!