Visszafizettetnék az állammal a nyugdíjkorhatár előtt elhunytak és a juttatásra jogosulatlanok hozzájárulását

A Fanatik.ro portál beszámolója szerint a tervezetben két fő lehetőséget taglalnak. Az egyik azok esete, akik, bár életük során fizettek nyugdíjjárulékot az államnak, idős korukra nem teljesítették a nyugdíjfolyósítás feltételeit. Ugyanis a romániai törvények szerint a standard nyugdíjkorhatár elérésekor az érintettnek fel kell mutatnia egy minimális időtartamú munkaviszonyt: ez 2001-ig 10 év volt, aztán fokozatosan növelték, és 2015 óta 15 ledolgozott évet követelnek meg.

Eszerint ha a magát nyugdíjaztatni akaró munkavállaló nem rendelkezik a szükséges időtartammal, akkor nem jogosult állami nyugellátásra. Viszont ha mondjuk 5, 9 vagy 12 évet dolgozott, nem elég, hogy nem jár neki a juttatás: még az általa éveken keresztül fizetett járulék is „elvész” számára, az államkasszában marad.

Ezt a méltánytalan helyzetet orvosolná a törvénytervezet, amely szerint a helyi nyugdíjpénztárakra hárulna a feladat, hogy kiszámolják a nyugdíjat nem kapó érintettek, illetve azok örököseinek járó, az infláció alakulásával korrigált összeget. A Fanatik szerint az ötletgazdák külföldön munkát vállaló romániaiak eseteivel is érvelnek: például többek között Ausztriában, Franciaországban, Görögországban, Izraelben visszafizetik az ott csupán csak néhány évet dolgozók által befizetett nyugdíj-hozzájárulást.

Az elképzelés szerint a nyugdíjkorhatár előtt elhunytak hozzátartozói, örökösei, a házastárs vagy a gyerekek is megkaphatnák az elhalálozott személy által – akár több évtizeden keresztül – befizetett, korrigált összeget. Hozzátartozói nyugdíjra a jelenlegi szabályozások szerint jogosult lehet a feleség vagy férj: teljes összeget akkor kaphat, ha a házasság legalább 15 évet tartott; 10 és 15 év között évenként hat százalékkal csökken az összeg. A gyerekek alapesetben 16 éves korukig jogosultak a juttatásra, vagy ha továbbtanulnak, egészen 26 esztendős korukig. Ám sok esetben a legközelebbi élő örökös nem felel meg a hozzátartozói nyugellátás feltételeinek, ám a törvénytervezet szerint az illető ez esetben is megkaphatná a rokon által a múltban befizetett összeget.

Egy másik érv a társadalombiztosítási alapelvekből ered, mégpedig a nyugdíjalaphoz történő hozzájárulás megköveteléséből – ha ugyanis az állam kötelező hozzájárulást szab ki, akkor az államnak is kötelezettségei vannak az állampolgárokkal szemben.