2009. április 09., 09:472009. április 09., 09:47
Az Interfax hírügynökség által idézett diplomáciai forrás úgy vélte: „két gazdasági társaság gazdasági tevékenységének túlpolitizálása kontraproduktív lenne”. A magát meg nem nevező diplomáciai forrás annak kapcsán nyilatkozott, hogy Budapesten bekérették a külügyminisztériumba a nagykövetet. Mint mondta, a hírt csodálkozással fogadták Moszkvában, mivel a dinamikusan fejlődő orosz–magyar gazdasági kapcsolatok mellett már régen nem került sor ilyen lépésre.
„Kapcsolataink annyira pozitívak, hogy az olyan lépések, mint a nyilvános demars és a nagykövet bekéretése nem gyakorlat, különösen ha gazdasági ügyletekről van szó” – mondta az illető. Rámutatott, hogy az érintett üzlet teljességgel átlátható, s részletesen beszámolt róla a sajtó.
„Ezért a magyar fél diplomáciai lépéséről szóló hír valószínűtlennek tűnik számunkra és csodálkozunk. Lehet, hogy egyszerűen a budapesti orosz nagykövetnek korábbi egyeztetés alapján volt találkozója a magyar külügyminisztériumban” – vélekedett az illető. Az Interfax hírügynökség ismertette a nagykövet bekéretéséről szóló hírt, valamint mindazt, amit magyar partnere mondott a találkozón.
| Alapszabályában jelentős változtatásokat akar elfogadtatni az április 23-i közgyűlésen részvényeseivel a MOL, amelynek 21,2 százalékát a napokban vásárolta fel az orosz Szurgutnyeftyegaz. A BÉT honlapján kedden késő este megjelent tervezet több oldalról is jobban körülbástyázná a céget egy esetleges orosz felvásárlási kísérlet ellen, egyúttal javasolja a részvényeseknek, hogy a tavalyi év után ne fizessenek osztalékot, a teljes 2008. évi eredmény az eredménytartalékba kerüljön. Az alapszabály módosításának tervezete egyebek között hangsúlyozza: „a jelenlegi részvényesi átrendeződés és struktúra indokolttá teszi, hogy a társaság lopakodó felvásárlása ellen megfelelő mechanizmusok működjenek”. A tervezett módosítások között szerepel, hogy ténylegesen áttekinthetővé tegyék a haszonhúzó tulajdonosokat. A módosítások között szerepel a „B” sorozatú részvények tulajdonosai szavazati jogainak erősítése. A cég igazgatósága ahhoz is felhatalmazást akar kapni a közgyűléstől, hogy az alaptőke-emelés legfeljebb harmincmilliárd forint lehessen, az alaptőke 15 százalékában meghatározott korlát helyett. Az igazgatóság végül azt javasolja a részvényeseknek, hogy 2009-ben a 2008-as üzleti évre vonatkozóan ne fizessen osztalékot, a teljes 2008. évi eredmény az eredménytartalékba kerüljön átsorolásra. Ugyanakkor fenntartja hosszú távú osztalékfizetési politikáját, azaz a befektetések függvényében a normalizált eredmény – egyszeri tételek nélküli eredmény – 40 százalékát osztalékként kívánja kifizetni a jövőben – hangsúlyozza a tervezet. |
Hozzátette: maga a MOL a budapesti tőzsde honlapján jelezte, hogy az április 23-ára kitűzött közgyűlésen módosítani akarja az alapszabályt az ellenséges átvétellel szembeni védelem erősítése céljából.
Amint arról beszámoltunk, a Szurgutnyeftyegaz, az egyik legnagyobb és mindenképpen a legzárkózottabb orosz kőolajipari konszern március végén állapodott meg az OMV-vel, hogy 1,4 milliárd euróért megveszi az osztrák konszern tulajdonában lévő, 21,22 százalékos MOL-részvénycsomagot, s az üzletet a tervek szerint április 8-án zárják le. A MOL az ügyletet barátságtalannak minősítette, s az OMV-t azzal vádolta, hogy az orosz konszern érdekében vásárolta a részvényeket.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A benzin és a gázolaj esetében is védett árat vezet be a magyar kormány, az intézkedés éjféltől lép életbe – jelentette be Orbán Viktor hétfőn a Facebookon.
A kormány három forgatókönyvet vizsgál az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására és a literenkénti 10 lejes lélektani határ túllépésének elkerülésére a nemzetközi piacokon gyorsuló olajár-emelkedés fényében – mondják a Digi 24 által idézett források.
Sorin Grindeanu PSD-elnök hétfői bejelentése szerint a Szociáldemokrata Párt országos politikai tanácsa vasárnapi ülésén dönt majd arról, hogy a szociáldemokraták megszavazzák-e a 2026-os állami költségvetés tervezetét a parlamentben.
A közel-keleti konfliktusok kirobbanása nyomán kialakult energiapiaci helyzet miatt lépéskényszerbe került nemzeti kormányok sorra jelentik be, hogy mit lépnek polgáraik lehető legnagyobb mértékű védelme érdekében.
Idén januárban 5403 cég szűnt meg Romániában, 47,22 százalékkal több, mint 2025 első hónapjában (3670) – derül ki az országos cégbíróság (ONRC) által vasárnap közzétett adatsorokból.
A Brent nyersolaj ára hétfőn a reggeli órákban közel 30 százalékkal, 120 dollárra emelkedett, elérve a 2022-es szintet, amikor Oroszország háborút indított Ukrajna ellen. Ezt követően az árak 116 dollárra estek vissza.
Bogdan Ivan energiaügyi miniszter szombaton Besztercén kijelentette, „rendkívül fontos”, hogy Romániában az üzemanyagárak ne érjék el a kétjegyű számok szintjét.
A kútnál üzemanyagra kifizetett 10 lejből majdnem 7 az államé, az árakat a román adópolitika is alaposan befolyásolja, nem csak a kőolaj díjszabása – állítja az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
A romániaiak csaknem fele kizárólag itthon tölti szabadságát, vagy a belföldi turizmust külföldi utazásokkal kombinálja a nemzetközi feszültségek és a légi járatokkal kapcsolatos bizonytalanságok közepette.
Ronthatja Románia államadós-besorolásának kilátásait a Moody's Ratings, ha a kormány nem tudja hatékonyan végrehajtani fiskális konszolidációs tervét – derül ki a nemzetközi hitelminősítő időszakos elemzéséből.
Látogatottsági adatok