
2009. április 09., 09:472009. április 09., 09:47
Az Interfax hírügynökség által idézett diplomáciai forrás úgy vélte: „két gazdasági társaság gazdasági tevékenységének túlpolitizálása kontraproduktív lenne”. A magát meg nem nevező diplomáciai forrás annak kapcsán nyilatkozott, hogy Budapesten bekérették a külügyminisztériumba a nagykövetet. Mint mondta, a hírt csodálkozással fogadták Moszkvában, mivel a dinamikusan fejlődő orosz–magyar gazdasági kapcsolatok mellett már régen nem került sor ilyen lépésre.
„Kapcsolataink annyira pozitívak, hogy az olyan lépések, mint a nyilvános demars és a nagykövet bekéretése nem gyakorlat, különösen ha gazdasági ügyletekről van szó” – mondta az illető. Rámutatott, hogy az érintett üzlet teljességgel átlátható, s részletesen beszámolt róla a sajtó.
„Ezért a magyar fél diplomáciai lépéséről szóló hír valószínűtlennek tűnik számunkra és csodálkozunk. Lehet, hogy egyszerűen a budapesti orosz nagykövetnek korábbi egyeztetés alapján volt találkozója a magyar külügyminisztériumban” – vélekedett az illető. Az Interfax hírügynökség ismertette a nagykövet bekéretéséről szóló hírt, valamint mindazt, amit magyar partnere mondott a találkozón.
| Alapszabályában jelentős változtatásokat akar elfogadtatni az április 23-i közgyűlésen részvényeseivel a MOL, amelynek 21,2 százalékát a napokban vásárolta fel az orosz Szurgutnyeftyegaz. A BÉT honlapján kedden késő este megjelent tervezet több oldalról is jobban körülbástyázná a céget egy esetleges orosz felvásárlási kísérlet ellen, egyúttal javasolja a részvényeseknek, hogy a tavalyi év után ne fizessenek osztalékot, a teljes 2008. évi eredmény az eredménytartalékba kerüljön. Az alapszabály módosításának tervezete egyebek között hangsúlyozza: „a jelenlegi részvényesi átrendeződés és struktúra indokolttá teszi, hogy a társaság lopakodó felvásárlása ellen megfelelő mechanizmusok működjenek”. A tervezett módosítások között szerepel, hogy ténylegesen áttekinthetővé tegyék a haszonhúzó tulajdonosokat. A módosítások között szerepel a „B” sorozatú részvények tulajdonosai szavazati jogainak erősítése. A cég igazgatósága ahhoz is felhatalmazást akar kapni a közgyűléstől, hogy az alaptőke-emelés legfeljebb harmincmilliárd forint lehessen, az alaptőke 15 százalékában meghatározott korlát helyett. Az igazgatóság végül azt javasolja a részvényeseknek, hogy 2009-ben a 2008-as üzleti évre vonatkozóan ne fizessen osztalékot, a teljes 2008. évi eredmény az eredménytartalékba kerüljön átsorolásra. Ugyanakkor fenntartja hosszú távú osztalékfizetési politikáját, azaz a befektetések függvényében a normalizált eredmény – egyszeri tételek nélküli eredmény – 40 százalékát osztalékként kívánja kifizetni a jövőben – hangsúlyozza a tervezet. |
Hozzátette: maga a MOL a budapesti tőzsde honlapján jelezte, hogy az április 23-ára kitűzött közgyűlésen módosítani akarja az alapszabályt az ellenséges átvétellel szembeni védelem erősítése céljából.
Amint arról beszámoltunk, a Szurgutnyeftyegaz, az egyik legnagyobb és mindenképpen a legzárkózottabb orosz kőolajipari konszern március végén állapodott meg az OMV-vel, hogy 1,4 milliárd euróért megveszi az osztrák konszern tulajdonában lévő, 21,22 százalékos MOL-részvénycsomagot, s az üzletet a tervek szerint április 8-án zárják le. A MOL az ügyletet barátságtalannak minősítette, s az OMV-t azzal vádolta, hogy az orosz konszern érdekében vásárolta a részvényeket.
Egyetlen olyan szomszédja sincs Romániának, ahol ne lenne olcsóbb a benzin és a gázolaj, holott az ország a régió azon kevés államai közé tartozik, ahol jelentős kőolajtermelés folyik.
A SAFE védelmi fejlesztési eszköz keretében Romániának nyújtott hitelek futamideje 45 év, a türelmi időszak pedig 10 év, a következő részletek folyósítása azonban a finanszírozott projektek tekintetében vállalt mérföldkövek teljesítésétől függ.
Látványos különbség van a Románia különböző piacain gyakorolt árak között. Ami még szomorúbb, két erdélyi megyeszékhelyen a legdrágább a piac romániai összevetésben.
A romániai üzemanyagpiac főbb szereplői 2026 április–június közötti időszakban betartották a kereskedelmi árrés felső határára vonatkozó előírásokat – derül ki a Versenytanács előzetes jelentéséből.
Elutasította Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök azt a felvetést, hogy a magáncégekre kivetett adók emeléséből finanszírozzák a szakszervezetek által a közszféra számára követelt béremeléseket.
Nagyváradon nyit új központot az egyik legnagyobb európai közúti fuvarozó, a Girteka – adta hírül a Profit.ro gazdasági hírportál.
Évtizedes mélyponton van a betöltetlen állások száma Romániában – irányította rá a figyelmet keddi elemzésében a Ziarul Financiar gazdasági napilap.
A minimálbér emeléséért és a társadalmi párbeszéd újrakezdéséért tüntetett az Alfa Kartell szakszervezeti szövetség három tagszervezete kedden a bukaresti munkaügyi minisztérium előtt.
Szeptember 1-jétől nyújthatják be a támogatási kérelmeket a sertés- és szarvasmarha-tenyésztők – jelentette be kedden Tánczos Barna ügyvivő mezőgazdasági miniszter.
„Eurómilliárdokat fogunk elveszíteni – ingyenes európai pénzt” – figyelmeztet Eugen Rădulescu. Mugur Isărescunak, a Román Nemzeti Bank (BNR) elnökének tanácsadója szerint a román gazdaság súlyos válság küszöbére sodródott.