
2009. április 09., 09:472009. április 09., 09:47
Az Interfax hírügynökség által idézett diplomáciai forrás úgy vélte: „két gazdasági társaság gazdasági tevékenységének túlpolitizálása kontraproduktív lenne”. A magát meg nem nevező diplomáciai forrás annak kapcsán nyilatkozott, hogy Budapesten bekérették a külügyminisztériumba a nagykövetet. Mint mondta, a hírt csodálkozással fogadták Moszkvában, mivel a dinamikusan fejlődő orosz–magyar gazdasági kapcsolatok mellett már régen nem került sor ilyen lépésre.
„Kapcsolataink annyira pozitívak, hogy az olyan lépések, mint a nyilvános demars és a nagykövet bekéretése nem gyakorlat, különösen ha gazdasági ügyletekről van szó” – mondta az illető. Rámutatott, hogy az érintett üzlet teljességgel átlátható, s részletesen beszámolt róla a sajtó.
„Ezért a magyar fél diplomáciai lépéséről szóló hír valószínűtlennek tűnik számunkra és csodálkozunk. Lehet, hogy egyszerűen a budapesti orosz nagykövetnek korábbi egyeztetés alapján volt találkozója a magyar külügyminisztériumban” – vélekedett az illető. Az Interfax hírügynökség ismertette a nagykövet bekéretéséről szóló hírt, valamint mindazt, amit magyar partnere mondott a találkozón.
| Alapszabályában jelentős változtatásokat akar elfogadtatni az április 23-i közgyűlésen részvényeseivel a MOL, amelynek 21,2 százalékát a napokban vásárolta fel az orosz Szurgutnyeftyegaz. A BÉT honlapján kedden késő este megjelent tervezet több oldalról is jobban körülbástyázná a céget egy esetleges orosz felvásárlási kísérlet ellen, egyúttal javasolja a részvényeseknek, hogy a tavalyi év után ne fizessenek osztalékot, a teljes 2008. évi eredmény az eredménytartalékba kerüljön. Az alapszabály módosításának tervezete egyebek között hangsúlyozza: „a jelenlegi részvényesi átrendeződés és struktúra indokolttá teszi, hogy a társaság lopakodó felvásárlása ellen megfelelő mechanizmusok működjenek”. A tervezett módosítások között szerepel, hogy ténylegesen áttekinthetővé tegyék a haszonhúzó tulajdonosokat. A módosítások között szerepel a „B” sorozatú részvények tulajdonosai szavazati jogainak erősítése. A cég igazgatósága ahhoz is felhatalmazást akar kapni a közgyűléstől, hogy az alaptőke-emelés legfeljebb harmincmilliárd forint lehessen, az alaptőke 15 százalékában meghatározott korlát helyett. Az igazgatóság végül azt javasolja a részvényeseknek, hogy 2009-ben a 2008-as üzleti évre vonatkozóan ne fizessen osztalékot, a teljes 2008. évi eredmény az eredménytartalékba kerüljön átsorolásra. Ugyanakkor fenntartja hosszú távú osztalékfizetési politikáját, azaz a befektetések függvényében a normalizált eredmény – egyszeri tételek nélküli eredmény – 40 százalékát osztalékként kívánja kifizetni a jövőben – hangsúlyozza a tervezet. |
Hozzátette: maga a MOL a budapesti tőzsde honlapján jelezte, hogy az április 23-ára kitűzött közgyűlésen módosítani akarja az alapszabályt az ellenséges átvétellel szembeni védelem erősítése céljából.
Amint arról beszámoltunk, a Szurgutnyeftyegaz, az egyik legnagyobb és mindenképpen a legzárkózottabb orosz kőolajipari konszern március végén állapodott meg az OMV-vel, hogy 1,4 milliárd euróért megveszi az osztrák konszern tulajdonában lévő, 21,22 százalékos MOL-részvénycsomagot, s az üzletet a tervek szerint április 8-án zárják le. A MOL az ügyletet barátságtalannak minősítette, s az OMV-t azzal vádolta, hogy az orosz konszern érdekében vásárolta a részvényeket.
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.