
Mindenképp szükség van az óriásira duzzadt költségvetési deficit csökkentésére
Fotó: Gábos Albin
Az első deficitcsökkentő csomagról szóló törvénytervezet idén a GDP 0,6 százalékának, jövőre pedig a GDP 3,35 százalékának megfelelő összeggel javít a költségvetési egyenlegen – állapította meg a jogszabályjavaslatot véleményező, kedden közzétett jelentésében a Költségvetési Tanács.
2025. július 08., 18:342025. július 08., 18:34
2025. július 08., 18:362025. július 08., 18:36
A független gazdasági szakértőket tömörítő testület szerint ezek az intézkedések 2025-ben GDP-arányosan 0,5 százalékkal növelik az állam bevételeit és 0,1 százalékkal csökkentik a kiadásait. Jövőre viszont már a bevételi oldalon GDP-arányosan 1,75 százalékos bevételnövekedés és 1,6 százalékos kiadáscsökkenés várható. Összességében a csomag lehetővé teszi, hogy az idei GDP-arányos költségvetési hiány ne haladja meg a 8 százalékot és tartható legyen a 2026-os deficitcél – derül ki az Agerpres hírügynökség által ismertetett elemzésből.
A Költségvetési Tanács úgy értékelte, hogy a deficitcsökkentő csomag bevezetésével Románia elkerülheti a leminősítést.

Mindenki megkapja a keserű pirulát, de nem egyformán fog fájni – fogalmazta meg Rácz Béla Gergely közgazdász, amikor csütörtökön a Bolojan-kormány által közvitára bocsátott deficitcsökkentő intézkedéscsomagról kérdeztük.
Szakértőik szerint a lakosság jövedelmének és a cégek bevételeinek csökkentése az az ár, amelyet meg kell fizetni a költségvetési hiány finanszírozásának biztosítása és egy még súlyosabb korrekció elkerülése érdekében.
A testület a költségvetés első öthavi végrehajtásának adatai alapján azt is megállapította: a deficitcsökkentő csomag bevezetése nélkül az idei GDP-arányos hiány a költségvetési törvényben rögzített 7,7 százalék helyett 8,5 százalék lesz, és „ellehetetlenülhet a hiány finanszírozása”.

Nicușor Dan kérte, hogy ne legyen áfaemelés, de az államháztartás helyzetének elemzése után a kormány döntése az volt, hogy ezt meg kell lépni – jelentette ki hétfőn este Ilie Bolojan miniszterelnök.
Hamarosan újraindulhat a termelés a marosvásárhelyi Azomureș vegyi üzemben.
Románia jelenleg az Európai Unió legnagyobb földgáztermelője, és a Neptun Deep kitermelésének felfutásával pedig várhatóan csaknem megduplázódik az ország gáztermelése, ez azonban nem jelenti azt, hogy nem lesz szükség importra Dumitru Chisăliță szerint.
A romániai energiarendszer sokkal ellenállóbbnak bizonyult, mint amire sokan számítottak, de fel kell készülnünk egy olyan télre és 2027-es tavaszra, amikor a villamosenergia-árak rendkívül magasak lesznek – kongatta meg a vészharangot Cristian Bușoi.
Valóban csak egy kis felszusszanásra adott alkalmat a pénteki rekorddöntés után a hétfői árfolyam, kedden újra meredek lejtmenetnek indult a román fizetőeszköz az egységes európai devizához képest (és nem csak).
A történelmi rekord után kissé magához tért hétfőn a román fizetőeszköz: a Román Nemzeti Bank (BNR) 5,3306 lej/eurós referencia-árfolyamot állapított meg a pénteki 5,3447-es történelmi csúcs után.
Súlyos problémák, szűkös finanszírozás, tanárfizetés-felmérés: kiadták a romániai és a magyarországi oktatási rendszer „bizonyítványát” a legfrissebb OECD-jelentésben.
Egyre erősebb a magyar élelmiszeripar jelenléte a romániai piacon, miközben Románia évről évre több milliárd eurós agrár-élelmiszeripari külkereskedelmi hiányt halmoz fel. A helyzet egyik legszembetűnőbb példája a tejipar.
A bukaresti munkaügyi minisztérium egyik dokumentuma szerint mintegy ötmillió román állampolgár él más európai országokban. A szám a határon túli magyarság „5 milliósként” emlegetett létszámát juttatja eszünkbe.
A lej közelmúltbeli leértékelődése nem meglepő, mivel a román fizetőeszköz túlértékelt – mutat rá a brit HSBC bank elemzése, amely arra figyelmeztet, hogy a lej tovább gyengülhet.
Úgy tűnik, az élelmiszer-drágulásnak még nincs vége: októbertől a tejtermékek és a húsok ára is tovább kúszhat felfelé. A termelők szerint a megugró energia-, üzemanyag- és csomagolási költségek mellett már elkerülhetetlen az áremelés.
szóljon hozzá!