Rengeteg pénzt hívtak le az erdélyi megyék – ki többet, ki kevesebbet
Fotó: Pixabay.com
Mintegy 55 milliárd lejjel, azaz 11 milliárd euróval gazdagodott a 16 erdélyi megye az Európai Unió 2014-2020 közötti támogatási ciklusában, a 2023 végéig kifutott pályázatoknak köszönhetően.
2024. szeptember 06., 19:402024. szeptember 06., 19:40
Országos szinten Bukarest vezet 18,5 milliárd lejes vissza nem térítendő „pénzeszsákkal”, a román főváros 694 jóváhagyott projekt révé jutott ekkora összeghez. A második helyen vonzáskörzete, Ilfov megye áll 13,7 milliárddal.
A kincses város régióját Konstanca (10,3 milliárd lej) és Dolj megye (9,6 milliárd) követi. Az európai alapok minisztériumának adatait idéző, összegző Transilvaniareporter.ro portál szerint a partiumi és bánsági megyékkel „kiegészült” erdélyi régió 16 közigazgatási egysége közül Bihar megye a második legügyesebb: 5,8 milliárd lejt hívott le 534 pályázat során – azaz csupán alig több, mint a Kolozs megyei összeg felét, de ez is elég volt az erdélyi „dobogó” második fokához. A harmadik Temes megye 5,6 milliárd lejjel, 585 projekt révén.
A legtöbb európai uniós pénzt lehívó kisebb romániai városok top 5-ös rangsorában négy erdélyi település található, azaz nemcsak a megyeszékhelyek „húzzák” felfelé a régiót a fejlődés útján.
A további sorrend: Szatmár 3,6 milliárd lej, Hunyad és Brassó 3,3, Maros 3,2, Máramaros 3,1, Szeben 3, Fehér 2,9, Beszterce-Naszód 2,6, Krassó-Szörény 2,2, Arad 2,1, Hargita 1,6 , Szilágy 1,5, Kovászna 0,9.
Az összes romániai megye adatai ezen a térképen láthatók.
Egyébként az adatokat a Kolozs Megyei Tanács sajtóirodája is „feldolgozta”. Tájékoztatásukban kiemelik: a 10,5 milliárd lej már elköltött pénz, a jövőben kivitelezendő projektek nincsenek benne. Alin Tișe megyei tanácselnök hozzátette, a 2022 végén közölt adatokhoz képest újabb egymilliárd lejt sikerült elkölteni. „Az elmúlt 10 évben lehívott több mint 10 milliárd lej fontos ajánlólevél Kolozs megyének” – nyilatkozta Tișe.
Nem alszik jobban Hegedüs Csilla, amióta a volt kormányfőhelyettes, miniszter, álamtitkár szakított a politikával, és a többmilliárd eurós uniós támogatásokat „helyben” kezelő Északnyugati Regionális Fejlesztési Ügynökség vezetőségében vállalt szerepet.
A minimálbér esetleges emelésének jelentős hatása lenne a gazdaságra – véli Ilie Bolojan miniszterelnök, aki szerint a következő két hétben „lezárják” ezt a kérdést. A minimálbér-emelés kérdése megosztja a négypárti kormánykoalíciót.
Egyes romániai cégek egészen Ázsiáig mennek, és onnan toboroznak munkavállalókat: ellenőrzik a szakképzettségüket vagy ottani képzésben részesítik őket. Hegesztőket, szabókat és mezőgazdasági szakembereket is keresnek a romániai vállalkozások.
Nem könnyű most vállalkozónak lenni Erdélyben, számos gazdasági ágazat, de főként a kiskereskedelem és az építőipar megsínyli a deficitcsökkentő intézkedéseket. Nagy Károly RMKT-elnök szerint ilyen körülmények között is tervezni és bízni kell.
Románia költségvetési hiánya kezelhetetlen, és a Bolojan-kormány által bedobott deficitcsökkentő intézkedéscsomagok sem tudták megállítani annak növekedését, így értéke már az első kilenc hónap után átléphette a 100 milliárd lejt.
Az augusztusi 2,4 százalékról szeptemberben 2,6 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az Eurostat pénteken közzétett adatai szerint. A tagállamok közül továbbra is Romániában a legmagasabb, 8,6 százalékos az inflációs ráta.
Nem azé a magánnyugdíj-alapokban levő pénz, akinek a nevén van, hanem az államé – állapította meg az ombudsmani hivatal a parlament által a héten elfogadott, vitatott jogszabály kapcsán, amely korlátozza a hozzáférést a pénzhez.
Az év első nyolc hónapjában 4,97 millió tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt termelt Románia, 1,7 százalékkal (86 800 toe) kevesebbet, mint 2024 hasonló időszakában – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Nem igaz, hogy áfaköteles lenne az otthon főzött lekvár, ahogy azt Adrian Nica, az Orzságos Adóhatóság (ANAF) igazgatója mondta – szögezte le egy adóhivatali illetékes.
A politikum szerint egyszerűbbé, igazságosabbá és kiszámíthatóbbá teszi a napelemes áramtermelő-fogyasztók, azaz a prosumerek helyzetét az a törvénytervezet, amelyet szerdán fogadott el (újra) a román képviselőház.
Ioana Dogioiu kormányszóvivő szerint a miniszterelnök egyelőre vizsgálja a garantált bérminimum kérdését, ami a kormányfő eddigi közlése értelmében „elvileg nem fog emelkedni”. A PSD azonban ragaszkodik ahhoz, hogy 2026-tól emelkedjék a minimálbér.
szóljon hozzá!