Rengeteg pénzt hívtak le az erdélyi megyék – ki többet, ki kevesebbet
Fotó: Pixabay.com
Mintegy 55 milliárd lejjel, azaz 11 milliárd euróval gazdagodott a 16 erdélyi megye az Európai Unió 2014-2020 közötti támogatási ciklusában, a 2023 végéig kifutott pályázatoknak köszönhetően.
2024. szeptember 06., 19:402024. szeptember 06., 19:40
Országos szinten Bukarest vezet 18,5 milliárd lejes vissza nem térítendő „pénzeszsákkal”, a román főváros 694 jóváhagyott projekt révé jutott ekkora összeghez. A második helyen vonzáskörzete, Ilfov megye áll 13,7 milliárddal.
A kincses város régióját Konstanca (10,3 milliárd lej) és Dolj megye (9,6 milliárd) követi. Az európai alapok minisztériumának adatait idéző, összegző Transilvaniareporter.ro portál szerint a partiumi és bánsági megyékkel „kiegészült” erdélyi régió 16 közigazgatási egysége közül Bihar megye a második legügyesebb: 5,8 milliárd lejt hívott le 534 pályázat során – azaz csupán alig több, mint a Kolozs megyei összeg felét, de ez is elég volt az erdélyi „dobogó” második fokához. A harmadik Temes megye 5,6 milliárd lejjel, 585 projekt révén.
A legtöbb európai uniós pénzt lehívó kisebb romániai városok top 5-ös rangsorában négy erdélyi település található, azaz nemcsak a megyeszékhelyek „húzzák” felfelé a régiót a fejlődés útján.
A további sorrend: Szatmár 3,6 milliárd lej, Hunyad és Brassó 3,3, Maros 3,2, Máramaros 3,1, Szeben 3, Fehér 2,9, Beszterce-Naszód 2,6, Krassó-Szörény 2,2, Arad 2,1, Hargita 1,6 , Szilágy 1,5, Kovászna 0,9.
Az összes romániai megye adatai ezen a térképen láthatók.
Egyébként az adatokat a Kolozs Megyei Tanács sajtóirodája is „feldolgozta”. Tájékoztatásukban kiemelik: a 10,5 milliárd lej már elköltött pénz, a jövőben kivitelezendő projektek nincsenek benne. Alin Tișe megyei tanácselnök hozzátette, a 2022 végén közölt adatokhoz képest újabb egymilliárd lejt sikerült elkölteni. „Az elmúlt 10 évben lehívott több mint 10 milliárd lej fontos ajánlólevél Kolozs megyének” – nyilatkozta Tișe.
Nem alszik jobban Hegedüs Csilla, amióta a volt kormányfőhelyettes, miniszter, álamtitkár szakított a politikával, és a többmilliárd eurós uniós támogatásokat „helyben” kezelő Északnyugati Regionális Fejlesztési Ügynökség vezetőségében vállalt szerepet.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Stabil az országos villamosenergia-rendszer, a működés a megszokott rendben zajlik, és nem fenyeget kockázat a folyamatos országos áramellátásban azt követően sem, hogy csütörtökön ellenőrzött módon leállították a cernavodai atomerőmű 2-es blokkját.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 5,5 százalékról 6,1 százalékra emelte az idei év végére vonatkozó inflációs előrejelzését, 2027 végére pedig a korábbi 2,9 százalék helyett 3,4 százalékos inflációval számol – közölte csütörtökön Mugur Isărescu jegybankelnök.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!