Hiába lett kötelező az e-pénztárgépek használata, az adóhivatal nem tudja időben lehívni az adatokat
Fotó: Gecse Noémi
Még a nemzetközi szakértőket is megdöbbenti a romániai adórendszer kiszámíthatatlansága, amelyről sokat elárul, hogy az elmúlt közel négy év során negyvenszer módosult az adótörvénykönyv. A folyamatos változások tervezhetetlenné teszik a romániai üzleti életet.
2019. július 01., 07:342019. július 01., 07:34
Három és fél év alatt negyven alkalommal módosították a romániai adótörvénykönyvet, holott a jogszabály kimondja: az előreláthatóság elve alapján év közben nem lehet új adót bevezetni, vagy a meglevőt módosítani. Arról nem beszélve, hogy a módosításnak legkevesebb hat hónappal a hatálybalépése előtt meg kell jelennie a Hivatalos Közlönyben. Debreczeni László adószakértő szerint
A sepsiszentgyörgyi szakember Romániát képviselve tartott előadást az Adózás Európában címmel nemrég 13. alkalommal Budapesten megrendezett nemzetközi adókonferencián, amelynek a digitalizáció és a kommunikáció volt a témája.
Tapasztalatait összegezve Debreczeni lapunknak elmondta, a konferencia résztvevőit is megdöbbentette a romániai rendszer kiszámíthatatlansága. Jól illusztrálja az európai állapotokat, hogy az adóváltozásokról szóló beszámolók során a ciprusi előadó bemutatott egy fehér papírlapot, ezáltal példázva, hogy a szigetországban az elmúlt két évben egyetlen módosítást sem eszközöltek. Ehhez képest Debreczeni László összesítése szerint
Tehát havonta akár többször is változott a jogszabály, mindez olyan körülmények közepette, hogy a változások nagy része rögtön életbe lépett, vagy a legjobb esetben is a következő hónap elejétől.
A budapesti adókonferencián részt vevő országok adószakértői szerint máshol ez általában úgy történik, hogy ha módosítják az adórendszert, az csakis a következő év elejétől lép hatályba, hogy a vállalkozók tudjanak felkészülni rá.
Románia amúgy az adóügyi digitalizáció terén sem áll jobban. Bár 2013-ban 70 millió eurós hitelszerződést kötöttek a hatóságok, hogy fejlesszék az adóhivatal informatikai rendszerét, ebből 18 millió eurót költöttek el, ennek egy részét tanácsadásra, kevesebb mint felét valós fejlesztésre, az IT-infrastruktúra kiépítésére, majd a hitelszerződést idén vissza is mondták. Az adószakértő felhívta a figyelmet, hogy
Éppen ezért kellett elhalasztani például márciusról június 31-ig a magánszemélyek egységes adóbevallása benyújtásának határidejét.
Az elektronikus pénztárgépek bevezetése sem a kívánt célt szolgálja, hiszen hiába vezették be a kereskedők, ha az adóhivatal nem tudja valós időben lehívni az adatokat. Az elektronikus pénztárgépek kötelező bevezetésének első határideje 2015 októbere volt, utána hat ízben halasztottak, végül 2018 végétől tették valóban kötelezővé. Holott az elektronikus pénztárgép lényege éppen az kellene legyen, hogy az adóellenőr megáll a bolt előtt, látja, amint zajlik az adás-vétel, közben pedig egy táblagépen ellenőrizni tudja, megjelent-e a tranzakció a rendszerben, vagyis bevezették-e a pénztárgépbe. Ám mivel az adóhivatal rendszere erre még mindig nem képes az adatok valós időben történő fogadására, hiába vezette be a legkisebb vidéki bolt is az e-pénztárgépet, azok gyakorlatilag offline működnek, a mérleget pedig minden hónapban beviszik a vállalkozók egy adathordozón az adóhivatalba.
Debreczeni László ugyanakkor pozitívumként értékelte, hogy idén május végén az adóhivatal 18 millió eurós pályázatot nyert, ebből 2021 végéig megvalósítják, hogy a nagy adófizetőket elektronikusan ellenőrzik. „Nem kell a helyszínen vizsgálódjanak, a program elemzéseket készít, a hibákat azonnal kiszűri, egyszerűen nem lehet átverni” – összegezte a két év múlva remélhetőleg életbe lépő rendszer előnyeit az adószakértő.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A lakások drágultak tavaly jobban, mint a családi házak – irányította rá a figyelmet éves jelentésében a REMAX Europe.
A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) szerint Románia óriási költségvetési hiányt örökölt a Marcel Ciolacu vezette kormánytól, amelyik 2024-ben rekordösszegű, 250 milliárd lejes hitelt vett fel.
Áprilisban 48 135 ingatlant adtak el Romániában, 5240-nel kevesebbet, mint egy hónappal korábban – közölte hétfőn az országos kataszteri és ingatlan-nyilvántartási hivatal (ANCPI).
Hétfőn újabb történelmi csúcsra hágott a lej–euró-árfolyam: a Román Nemzeti Bank (BNR) 5,1998 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki 13 órakor.
Folytatódik az üzemanyagárak emelkedése a romániai töltőállomásokon a belpolitikai válság és a közel-keleti feszültségek miatt.
Alaposan megemelkedett a legolcsóbb új autóért kifizetendő összeg Romániában.
Ilie Bolojan miniszterelnök bírálja a Hidroelectricát, amiért a vállalat „inkább nyereséget termelt”, és „a magas fizetések mellett 150–180 ezer eurós teljesítménybónuszokat” fizetett, ahelyett hogy beruházásokat hajtott volna végre.
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás