Hiába lett kötelező az e-pénztárgépek használata, az adóhivatal nem tudja időben lehívni az adatokat
Fotó: Gecse Noémi
Még a nemzetközi szakértőket is megdöbbenti a romániai adórendszer kiszámíthatatlansága, amelyről sokat elárul, hogy az elmúlt közel négy év során negyvenszer módosult az adótörvénykönyv. A folyamatos változások tervezhetetlenné teszik a romániai üzleti életet.
2019. július 01., 07:342019. július 01., 07:34
2019. július 01., 07:342019. július 01., 07:34
Három és fél év alatt negyven alkalommal módosították a romániai adótörvénykönyvet, holott a jogszabály kimondja: az előreláthatóság elve alapján év közben nem lehet új adót bevezetni, vagy a meglevőt módosítani. Arról nem beszélve, hogy a módosításnak legkevesebb hat hónappal a hatálybalépése előtt meg kell jelennie a Hivatalos Közlönyben. Debreczeni László adószakértő szerint
A sepsiszentgyörgyi szakember Romániát képviselve tartott előadást az Adózás Európában címmel nemrég 13. alkalommal Budapesten megrendezett nemzetközi adókonferencián, amelynek a digitalizáció és a kommunikáció volt a témája.
Tapasztalatait összegezve Debreczeni lapunknak elmondta, a konferencia résztvevőit is megdöbbentette a romániai rendszer kiszámíthatatlansága. Jól illusztrálja az európai állapotokat, hogy az adóváltozásokról szóló beszámolók során a ciprusi előadó bemutatott egy fehér papírlapot, ezáltal példázva, hogy a szigetországban az elmúlt két évben egyetlen módosítást sem eszközöltek. Ehhez képest Debreczeni László összesítése szerint
Tehát havonta akár többször is változott a jogszabály, mindez olyan körülmények közepette, hogy a változások nagy része rögtön életbe lépett, vagy a legjobb esetben is a következő hónap elejétől.
A budapesti adókonferencián részt vevő országok adószakértői szerint máshol ez általában úgy történik, hogy ha módosítják az adórendszert, az csakis a következő év elejétől lép hatályba, hogy a vállalkozók tudjanak felkészülni rá.
Románia amúgy az adóügyi digitalizáció terén sem áll jobban. Bár 2013-ban 70 millió eurós hitelszerződést kötöttek a hatóságok, hogy fejlesszék az adóhivatal informatikai rendszerét, ebből 18 millió eurót költöttek el, ennek egy részét tanácsadásra, kevesebb mint felét valós fejlesztésre, az IT-infrastruktúra kiépítésére, majd a hitelszerződést idén vissza is mondták. Az adószakértő felhívta a figyelmet, hogy
Éppen ezért kellett elhalasztani például márciusról június 31-ig a magánszemélyek egységes adóbevallása benyújtásának határidejét.
Az elektronikus pénztárgépek bevezetése sem a kívánt célt szolgálja, hiszen hiába vezették be a kereskedők, ha az adóhivatal nem tudja valós időben lehívni az adatokat. Az elektronikus pénztárgépek kötelező bevezetésének első határideje 2015 októbere volt, utána hat ízben halasztottak, végül 2018 végétől tették valóban kötelezővé. Holott az elektronikus pénztárgép lényege éppen az kellene legyen, hogy az adóellenőr megáll a bolt előtt, látja, amint zajlik az adás-vétel, közben pedig egy táblagépen ellenőrizni tudja, megjelent-e a tranzakció a rendszerben, vagyis bevezették-e a pénztárgépbe. Ám mivel az adóhivatal rendszere erre még mindig nem képes az adatok valós időben történő fogadására, hiába vezette be a legkisebb vidéki bolt is az e-pénztárgépet, azok gyakorlatilag offline működnek, a mérleget pedig minden hónapban beviszik a vállalkozók egy adathordozón az adóhivatalba.
Debreczeni László ugyanakkor pozitívumként értékelte, hogy idén május végén az adóhivatal 18 millió eurós pályázatot nyert, ebből 2021 végéig megvalósítják, hogy a nagy adófizetőket elektronikusan ellenőrzik. „Nem kell a helyszínen vizsgálódjanak, a program elemzéseket készít, a hibákat azonnal kiszűri, egyszerűen nem lehet átverni” – összegezte a két év múlva remélhetőleg életbe lépő rendszer előnyeit az adószakértő.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Július 1-jétől többet fizethetnek a gázolajért a gépjárművezetők és a fuvarozók, miután lejár az a kormányzati intézkedés, amellyel csökkentették az üzemanyag jövedéki adóját.
Kevesebb mint két év alatt megduplázódott a már nyugdíjba vonultaknak vagy az elhunyt tagok örököseinek kifizetett átlagos összeg, amely a romániai nyugdíjrendszer második, magánkezelésben lévő pillérén keresztül érkezik a kedvezményezettekhez.
Július 1-jétől, szerdától lépnek életben az új európai uniós vámszabályok. Az EU-n kívüli webáruházakból rendelt, 150 euró alatti értékű csomagokban lévő áruféleségek után – minden termékkategóriára külön – 3 eurós vámot kell fizetni.
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás