
Fotó: Rompres
2007. február 02., 00:002007. február 02., 00:00
Ezeket már januárban bekellett volna zárni, de ez nem történt meg. Azélelmiszer-biztonsági hatóság eredetileg2006 decemberéig adott haladékot a hiányosságokpótlására. Az előírások szerintpéldás tisztaságot kell biztosítani ott,ahol kenyeret árusítanak, de ezek a higiéniaiszabályok vonatkoznak a kenyeret szállítóteherautók rakterére és a raktározóhelyiségekreis. Az előállítás során szigorúanel kell választani a nyersanyagot az esetlegesszennyeződésektől. Az ágazatban dolgozókkötelesek betartani a szigorú higiéniaielőírásokat, a munkaadónak pedig biztosítaniakell a pékségen belül megfelelő öltözőketés zuhanyzókat. Marian Avram, az ANSVSA elnöketavaly december közepén nyilatkozta, hogy 2400 malom- éssütőipari egységnek december végéig adtakhaladékot, hogy kiküszöbölje a hiányosságait,ellenkező esetben januárban bezárják.
Általános állapotok
A Kovászna megyei helyzettükrözi az országos állapotokat. A közel90 pékség 25–30 százaléka nem felel megaz európai uniós követelményeknek. Ha nemfejlesztenek, ezek a pékségek kényteleneklesznek bezárni kapuikat. Sikó Barabási Sándor,a Kovászna Megyei Állat-egészségügyiés Élelmiszer-biztonsági Igazgatóságvezetője szerint eddig két kis falusi pékségbezárását rendelték el. Háromszékenmég zajlik a pékségek feltérképezése,és amelyek nem felelnek meg az elvárásoknak,legkésőbb az év végéig be kellszüntetniük a tevékenységüket.Decemberig is csak azok kapnak újabb haladékot, akikelkészítenek egy fejlesztési programot,rendelkeznek a szükséges forrásokkal, hiteltvettek fel, vagy fel tudnak mutatni egy elnyert pályázatotigazoló dokumentumot. A hatóság legkésőbb2007. december 31-éig adhat haladékot a fejlesztésekelvégzésére. Sikó Barabási Sándorszerint Háromszéken a jelenleg működő 90-bőlcsak 5 felel meg az uniós követelményeknek többségviszont fejleszteni szeretne. A törvény szerint mindenpékség, száraztészta- vagy édességgyártó,illetve ásványvízpalackozó cégnekszerződést kellett kötnie az állat-egészségügyiigazgatósággal. A szerződés alapján egyhatósági szakember ellenőrzi az összeselőállított terméket. A kötelezőszolgáltatás esetében a cégeknek mindentonna áruért 0,1 eurót kell fizetniük ahatóságnak. Dr. Sikó Barabási Sándorszerint ha az ellenőrök hibát találnak,felszólíthatják a céget a problémamegoldására, és ha ez nem történikmeg, pénzbírsággal sújthatják,vagy bezárhatják a vállalatot.
Sikeresek és vesztesek
Kovászna megye egyiklegkorszerűbb, eurokonform pékségét négyhónap alatt 1,5 millió új lejes beruházássalhozták létre. Az árkosi Podspicom Kft. pékségea csatlakozásal egy időben kezdte meg működését,túl is teljesítve az EU előírásait.Ambrus József, a cég ügyvezetője lapunknakelmondta, a már hetedik éve működő pékségépületét teljesen felújították,és teljesen új technológiát szereltek be.A fejlesztéshez szükséges összeg 70százalékát bankhitelből fedezték, atöbbit önerőből. A termelőcsarnok mellett öltözők,zuhanyzók, kézmosók vannak. Minden nyersanyagotkülön raktárban tárolnak, a ládamosóis automatikus. A vállalat félszáz alkalmazottatfoglalkoztat, három váltásban havonta 150 tonnanyersanyagot tudnak feldolgozni. Ambrus József szerint azelőállítási folyamat a legszigorúbbuniós előírásoknak felel meg, az árkosipékségben hagyományos, krumplis kenyeret issütnek, nem használnak olyan nyersanyagot, amit aházikenyérbe nem tennének bele. Legnagyobbfelvásárlóik a sepsiszentgyörgyibevásárlóközpontok, de sajátüzleteik is vannak, és tervezik, hogy Brassómegyébe terjeszkednek. Emellett elnyerték amezőgazdasági minisztérium egyik pályázatát,az ötvenezer eurós támogatásbóllaboratóriumi felszereléseket vásárolnak.Az elemzések egy részét már most eltudják végezni, de bonyolultabb berendezésre vanszükségük, hogy minden analízist önállóanmegcsináljanak.
A másik oldalon annak a kisvidéki pékség működtetője áll, akinevét nem vállalva mondta el: 15 évig sütöttekkenyeret, de beszüntették a tevékenységet.„Nem vártuk meg, hogy bezárják a pékséget,december 30-án sütöttünk utoljára. Elégvolt, visszavonulunk” – vázolta a helyzetet a középkorúférfi. Elmondta, túl megerőltető lett volna a családivállalkozás számára, hogy megfeleljenekaz elvárásoknak. A berendezéseik elavultak,ettől az évtől csak a rozsdamentes acélbólkészülteket fogadják el, a meglévőkeverőket, kemencéket már eladni sem lehet. Egy kisműhelyben csak évtizedek alatt térülhet meg abefektetés.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Kiverte a biztosítékot a megyei jogú városok polgármestereinél, hogy Ilie Bolojan miniszterelnök a központi költségvetés hézagait tömködné be a megnövelt helyi ingatlan- és gépjárműadókból.
Az elektronikai alkatrészeket gyártó német Limoss vállalat tervez üzemet nyitni az Arad megyei Borosjenőben, ahol az Aptiv amerikai autóipari vállalat éppen bezárni készül termelőegységét. Az új befektető jövőre maximum 500 embert foglalkoztatna.
Románia az Európai Unió egyik legmagasabb energiaárát fizeti a lakossági jövedelmekhez viszonyítva – jelentette ki hétfőn Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a parlamentben, az ellene benyújtott bizalmatlansági indítvány vitáján.
Ilie Bolojan hétfőn kijelentette, hogy a jövő évi költségvetés tervezetének összeállítása nagy valószínűséggel januárra tolódik, mert előtte el kell fogadni azokat a jogszabályokat, amelyek egy kiszámítható büdzsé kidolgozását teszik lehetővé.
A tavasszal becsült 1,4 százalékról 0,7 százalékra módosította hétfőn közzétett őszi prognózisában az Európai Bizottság a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését.
Románia gazdasága „életjeleket mutat”, miután a harmadik negyedévben enyhe pozitív meglepetésről számoltak be – vallja Valentin Tătaru, az ING vezető közgazdásza.