Nem akarnak adózni. Sokan inkább kiskapukat keresnek, mintsem regisztrálják az albérleti szerződést az adóhatóságnál
Fotó: Haáz Vince
Bajba kerülhetnek azok az albérletben élő személyek, családok, akiknek/amelyeknek nincs hivatalos szerződésük a lakás tulajdonosával, januártól ugyanis 1,3 lejes kilowattóránkénti díjszabással érkezik majd a villanyszámla, miután a legfrissebb rendelkezések szerint egy személy csak egyetlen háztartásban részesülhet a kedvezményes árban. Lapunk értesülései szerint az ingatlantulajdonosok körében eddig sem volt nagy az adózási kedv, de most még inkább megcsappant, próbálnak kiskapukat keresni, ügyeskedni.
2022. december 13., 14:222022. december 13., 14:22
Több intézkedéssel próbálja rávenni az állam az ingatlantulajdonosokat, hogy januártól hivatalosan adják bérbe a lakásaikat, és adózzanak a bevétel után. Egyebek mellett ismét arra kötelezik a főbérlőket, hogy a hivatalos szerződést regisztrálják az Országos Adóhatóságnál (ANAF) – ezt a kötelezettséget ugyanis 2018-ban kivezették, azóta csak a jövedelemről kellett az adóbevallásban nyilatkozni, de azóta folyamatosan csökkent a regisztrált bérleti szerződések száma. Ám a lapunk által megkérdezett szakemberek, érintettek úgy vélik,
Január 1-jétől ugyanis a szerződések összege után a bruttó jövedelemre számolják a 10 százalékos adót.
A döntéshozók bevetettek még egy eszközt, hogy az albérletek piaca törvényesen működjön. A villamosenergia-árak 2025 márciusáig történő korlátozásáról szóló törvényben az áll, hogy egy ügyfél csak egy fogyasztási pontra kaphatja az árplafonkedvezményt, így az albérlők is nyomást gyakorolhatnak a tulajdonosra a viszony hivatalosítása érdekében, miután a legfrissebb rendelkezések szerint egy személy csak egy otthonban részesülhet az ársapkás árban, vagyis ha nincs szerződés, nincs ennél kedvezményes ár, bármennyi is a havi fogyasztás. Havi 100 kilowattórás fogyasztásig 68 banit kell fizetni egy kilowattóráért, a havi 100 és 255 kilowattóra közötti fogyasztás tarifája 80 bani.
„Akinek több ingatlan van a tulajdonában, és ezekben a saját nevére megkötött villamosenergia-szerződése, el kell döntenie, melyikre kéri a kedvezményes ársapkát” – magyarázta megkeresésünkre Nagy-Bege Zoltán. Az Országos Energetikai Szabályozó Hatóság (ANRE) alelnöke hangsúlyozta, az 1,30 lejes ársapkát mindenki megkapja, ám ha az átlagfogyasztásuk alapján jogosultak lennének ennél kisebb tarifára, azt csak egy fogyasztási pontra kérhetik. Tehát egy keveset fogyasztó bérlőnek akár meg is kétszereződhet a villanyszámlája, ha esetében az 1,30 lejes tarifával számláznak, mert a tulajdonos nem arra a fogyasztási pontra kéri a kedvezményt.
irányította rá a figyelmet Nagy-Bege Zoltán.
Hozzátette: amennyiben a bérlő átíratja a szerződést a saját nevére, mentesíti a tulajdonost attól, hogy nyilatkozzon, melyik ingatlanjára kéri a kedvezményt. „Ha nincs hivatalos szerződés, az eleve törvénysértés” – szögezte le egyúttal a hatóság alelnöke.
Ugyanakkor arra is kitért, mindenképpen lesz ezzel a módosítással hercehurca, hiszen minden új helyzet alkalmazása kihívás a szolgáltatóknak.
„Számítunk arra, felelős polgárok élnek ebben az országban, aki pedig megengedheti magának, hogy több ingatlannal rendelkezzen, arra is van lehetősége, hogy a kötelezettségeit teljesítse, és törvényesen járjon el” – mondta az alelnök. Mint részletezte: a képlet viszonylag egyszerű, ha a tulajdonos mindegyik ingatlanjára ugyanazzal a szolgáltatóval szerződött, a cég azonnal látja, hogy egy néven több szerződés szerepel, az sem kizárt, értesíti majd az ügyfelet, hogy nyilatkoznia kell, melyikre igényli a kedvezményes ársapkát. Amíg nem kap erre vonatkozóan választ, mindegyik fogyasztási pontra 1,30 lejbe számlázza az energiát.
Nagy-Bege Zoltán elmondta, kötelesek a számlák 2 százalékát leellenőrizni, úgy derülhet ki, ha valaki két szolgáltatónál két ingatlanra is kapja a kedvezményes ársapkát, ha elbukik ezen a szúrópróbaszerű szűrésen, akkor viszont vissza kell fizetnie azokat a támogatási összegeket, melyekre nem volt jogosult.
A jelenlegi körülmények között nem tartják valószínűnek az albérletek feketepiacának visszaszorulását a Krónika által megkérdezett érintettek.
Egy kisebb albérlet áramfogyasztása nem olyan magas, havonta 80–100 lejt fizetnek, ha ez megkétszereződik, mert a 68 bani helyett 1,30 lejt kell majd fizetni egy kilowattóráért, meglátásuk szerint még mindig nem akkora érvágás, hogy ez alapvetően a törvényesség irányába elmozdítsa a piacot. Ha mégis történik valamilyen változás, az legkorábban jövő tavaszra várható, hogy ha az érintettek a saját bőrükön megtapasztalják a törvénytelen bérlemény negatív hatásait, nagyon magas villanyszámlát vagy bírságot kell fizetniük.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Kiverte a biztosítékot a megyei jogú városok polgármestereinél, hogy Ilie Bolojan miniszterelnök a központi költségvetés hézagait tömködné be a megnövelt helyi ingatlan- és gépjárműadókból.
Az elektronikai alkatrészeket gyártó német Limoss vállalat tervez üzemet nyitni az Arad megyei Borosjenőben, ahol az Aptiv amerikai autóipari vállalat éppen bezárni készül termelőegységét. Az új befektető jövőre maximum 500 embert foglalkoztatna.
Románia az Európai Unió egyik legmagasabb energiaárát fizeti a lakossági jövedelmekhez viszonyítva – jelentette ki hétfőn Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a parlamentben, az ellene benyújtott bizalmatlansági indítvány vitáján.
Ilie Bolojan hétfőn kijelentette, hogy a jövő évi költségvetés tervezetének összeállítása nagy valószínűséggel januárra tolódik, mert előtte el kell fogadni azokat a jogszabályokat, amelyek egy kiszámítható büdzsé kidolgozását teszik lehetővé.
A tavasszal becsült 1,4 százalékról 0,7 százalékra módosította hétfőn közzétett őszi prognózisában az Európai Bizottság a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését.
Románia gazdasága „életjeleket mutat”, miután a harmadik negyedévben enyhe pozitív meglepetésről számoltak be – vallja Valentin Tătaru, az ING vezető közgazdásza.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!