
Fotó: Mediafax
Az európai nők átlagosan közel 16 százalékkal keresnek kevesebbet, mint a hasonló munkát végző férfiak – mutat rá az Eurofound Európai Munkaügyi Kapcsolatok Megfigyelőközpontjának (EIRO) legújabb, nemrégiben megjelent adatsorából. Miközben az EU 15 országában a nemek közti fizetésbeli különbség csökken, a hasonló munkát végző nők és férfiak fizetése közti szakadék az új tagállamokban nagyobb az EU-átlagnál. 2007-ben az EU 27 országában a fizetések nemek szerinti átlagos különbsége 15,9 százalék volt, az EU 27 tagállamának és Norvégiának éves fizetésemelési statisztikái alapján, mely a 2006-ban mért 16,2 százalékhoz képest csökkenést jelent. 2001 óta az EU 15 országában a nemek közti fizetési egyenlőtlenség csökkenő tendenciát mutat: 2001-ben 20,4 százalék volt, 2002-ben 19,2, 2003-ban 18,6, 2004-ben 17,4, 2005-ben pedig 18,1 százalék.
A jelentésben vizsgált 28 ország közül a fizetések terén mutatkozó nemek közti egyenlőtlenség Szlovákiában a legnagyobb (26,9 százalék), és Szlovéniában a legkisebb (6,9 százalék). Belgium, Görögország, Írország és Olaszország jelentősen szűkebb, 10 százalék vagy annál kisebb különbséget mutat. Cipruson, Csehországban, Észtországban, Finnországban, Németországban, Hollandiában és Portugáliában a nemek közti különbség viszonylag nagyobb, 20 százalék vagy több. A tizenkét új tagállamban a nemek közti fizetésbeli különbség átlaga 17,8 százalék, mely az EU 15 átlagánál 3,4 százalékponttal magasabb. A 2006. évi fizetési adatok szerint ezen országokban a különbség 17,5 százalék volt, mely 2,2 százalékponttal magasabb, mint az EU 15 átlaga.
Fontos a kollektív alku
A jelentés ugyanakkor vizsgálja a kollektív megállapodások szerinti fizetésemeléseket a 27 EU-tagállamban és Norvégiában, valamint a vegyipari, kiskereskedelmi és köztisztviselői ágazatokban. Foglalkozik a jelenlegi bérszintekkel, a minimális béremelésekkel és az átlagos jövedelmek emelkedésével is. Mint kiderül, az európai dolgozók reálbéreinek kollektív szerződésekben megállapított emelkedése a 2006-os 2,7 százalékról 2007-ben 2,3 százalékra esett vissza. Az európai országokat vizsgáló, fizetésemelésekről szóló éves jelentés szerint nagy eltérések mutatkoznak az egyes tagállamok között, a bértendenciák és a fizetésemelések szintjét tekintve. A korábbi EU 15 országaiban tovább mérséklődik a bérek emelkedése, míg az új tagállamok esetében egyértelmű emelkedő tendencia figyelhető meg, az átlagos béremelkedés itt közel négyszerese az EU 15 országaiban mért adatoknak.
A kollektív alku viszonylag fontos szerepet játszik a bérmegállapítás terén Európában. A 27 EU-tagállamot és Norvégiát vizsgáló, nemrégiben megjelent összefoglaló eredmények szerint a kollektív szerződésekben megállapodott nominálbérek emelkedése az EU-ban a 2006-ban mért 5,6 százalékról 2007-ben 7 százalékra nőtt. A korábbi EU 15 országaiban az átlagos béremelkedés szintje 2006-ban 2,9 százalék volt, 2007-ben ez az érték 3,1 százalékra nőtt. A 10 új tagállamban a kollektív szerződésekben megállapított átlagos béremelkedés 2006-ban 8,5 százalék volt, mely 2007-ben 10,5 százalékra nőtt. Bulgáriával és Romániával együtt a 12 új tagállamra vetítve, ezek az adatok 9 százalék és 11,9 százalék. Ha viszont az inflációt is figyelembe veszszük, az EU 27 országaiban a reálbérek emelkedése a 2006-os 2,7 százalékról 2007-ben 2,3 százalékra esett vissza. Az EU 15-ök esetében az átlagos reálbér-emelkedés 2006-ban csupán 0,8 százalékon volt, 2007-ben pedig 0,2 százalékra esett vissza. A 12 új tagállamban is csökkent a reálbérek emelkedése, a 2006-os 5,2 százalékról 2007-ben 5 százalékra. A 10 új tagállam esetében ezek az adatok 5 százalék 2006-ban, és 4,1 százalék 2007-ben.
Két számjegyű béremelkedés Romániában
A vizsgált időszakban a bértendenciák és a béremelkedések szintjének különbségei jelentős eltéréseket mutatnak az egyes tagállamok között. A fizetésemelések Görögországban és Írországban például messze megelőzik az EU 15 átlagát 2006-ban és 2007-ben. Az új tagállamok közül az olyan országokban, mint Ciprus, Málta és Szlovénia a fizetésemelések szintje alacsony. Az új EU-tagállamok csoportjának átlagát a két számjegyű fizetésemeléseket mutató balti államok, Bulgária és Románia nyomta fel mindkét évben. A tendenciákat tekintve a növekedés üteme 2006 és 2007 között 18 vizsgált államban emelkedett, egy országban változatlan maradt, kilencben pedig csökkent. Az emelkedés üteme növekedett az új tagállamokban, közülük legnagyobb mértékben Lettországban, Bulgáriában és Romániában, ám csökkent Cipruson, Máltán és Szlovéniában. Az EU 15 államaiban a tendencia enyhe emelkedést mutat – a legmagasabb mértékű emelkedés Svédországban és Finnországban tapasztalható. Hollandiában azonban az emelkedés szintje nem változott; Ausztriában, Belgiumban, Franciaországban, Görögországban, Olaszországban és Spanyolországban pedig esett.
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.
Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.
Bár úgy tűnik, még mindig megosztja a romániai társadalmat az ázsiai vendégmunkások foglalkoztatása, napról napra több nepálit, indiait vagy éppen Srí Lanka-it láthatunk az erdélyi városok utcáin. De miért éri meg ázsiaiként Romániában munkát vállalni?