
Fotó: Mediafax
Az európai nők átlagosan közel 16 százalékkal keresnek kevesebbet, mint a hasonló munkát végző férfiak – mutat rá az Eurofound Európai Munkaügyi Kapcsolatok Megfigyelőközpontjának (EIRO) legújabb, nemrégiben megjelent adatsorából. Miközben az EU 15 országában a nemek közti fizetésbeli különbség csökken, a hasonló munkát végző nők és férfiak fizetése közti szakadék az új tagállamokban nagyobb az EU-átlagnál. 2007-ben az EU 27 országában a fizetések nemek szerinti átlagos különbsége 15,9 százalék volt, az EU 27 tagállamának és Norvégiának éves fizetésemelési statisztikái alapján, mely a 2006-ban mért 16,2 százalékhoz képest csökkenést jelent. 2001 óta az EU 15 országában a nemek közti fizetési egyenlőtlenség csökkenő tendenciát mutat: 2001-ben 20,4 százalék volt, 2002-ben 19,2, 2003-ban 18,6, 2004-ben 17,4, 2005-ben pedig 18,1 százalék.
A jelentésben vizsgált 28 ország közül a fizetések terén mutatkozó nemek közti egyenlőtlenség Szlovákiában a legnagyobb (26,9 százalék), és Szlovéniában a legkisebb (6,9 százalék). Belgium, Görögország, Írország és Olaszország jelentősen szűkebb, 10 százalék vagy annál kisebb különbséget mutat. Cipruson, Csehországban, Észtországban, Finnországban, Németországban, Hollandiában és Portugáliában a nemek közti különbség viszonylag nagyobb, 20 százalék vagy több. A tizenkét új tagállamban a nemek közti fizetésbeli különbség átlaga 17,8 százalék, mely az EU 15 átlagánál 3,4 százalékponttal magasabb. A 2006. évi fizetési adatok szerint ezen országokban a különbség 17,5 százalék volt, mely 2,2 százalékponttal magasabb, mint az EU 15 átlaga.
Fontos a kollektív alku
A jelentés ugyanakkor vizsgálja a kollektív megállapodások szerinti fizetésemeléseket a 27 EU-tagállamban és Norvégiában, valamint a vegyipari, kiskereskedelmi és köztisztviselői ágazatokban. Foglalkozik a jelenlegi bérszintekkel, a minimális béremelésekkel és az átlagos jövedelmek emelkedésével is. Mint kiderül, az európai dolgozók reálbéreinek kollektív szerződésekben megállapított emelkedése a 2006-os 2,7 százalékról 2007-ben 2,3 százalékra esett vissza. Az európai országokat vizsgáló, fizetésemelésekről szóló éves jelentés szerint nagy eltérések mutatkoznak az egyes tagállamok között, a bértendenciák és a fizetésemelések szintjét tekintve. A korábbi EU 15 országaiban tovább mérséklődik a bérek emelkedése, míg az új tagállamok esetében egyértelmű emelkedő tendencia figyelhető meg, az átlagos béremelkedés itt közel négyszerese az EU 15 országaiban mért adatoknak.
A kollektív alku viszonylag fontos szerepet játszik a bérmegállapítás terén Európában. A 27 EU-tagállamot és Norvégiát vizsgáló, nemrégiben megjelent összefoglaló eredmények szerint a kollektív szerződésekben megállapodott nominálbérek emelkedése az EU-ban a 2006-ban mért 5,6 százalékról 2007-ben 7 százalékra nőtt. A korábbi EU 15 országaiban az átlagos béremelkedés szintje 2006-ban 2,9 százalék volt, 2007-ben ez az érték 3,1 százalékra nőtt. A 10 új tagállamban a kollektív szerződésekben megállapított átlagos béremelkedés 2006-ban 8,5 százalék volt, mely 2007-ben 10,5 százalékra nőtt. Bulgáriával és Romániával együtt a 12 új tagállamra vetítve, ezek az adatok 9 százalék és 11,9 százalék. Ha viszont az inflációt is figyelembe veszszük, az EU 27 országaiban a reálbérek emelkedése a 2006-os 2,7 százalékról 2007-ben 2,3 százalékra esett vissza. Az EU 15-ök esetében az átlagos reálbér-emelkedés 2006-ban csupán 0,8 százalékon volt, 2007-ben pedig 0,2 százalékra esett vissza. A 12 új tagállamban is csökkent a reálbérek emelkedése, a 2006-os 5,2 százalékról 2007-ben 5 százalékra. A 10 új tagállam esetében ezek az adatok 5 százalék 2006-ban, és 4,1 százalék 2007-ben.
Két számjegyű béremelkedés Romániában
A vizsgált időszakban a bértendenciák és a béremelkedések szintjének különbségei jelentős eltéréseket mutatnak az egyes tagállamok között. A fizetésemelések Görögországban és Írországban például messze megelőzik az EU 15 átlagát 2006-ban és 2007-ben. Az új tagállamok közül az olyan országokban, mint Ciprus, Málta és Szlovénia a fizetésemelések szintje alacsony. Az új EU-tagállamok csoportjának átlagát a két számjegyű fizetésemeléseket mutató balti államok, Bulgária és Románia nyomta fel mindkét évben. A tendenciákat tekintve a növekedés üteme 2006 és 2007 között 18 vizsgált államban emelkedett, egy országban változatlan maradt, kilencben pedig csökkent. Az emelkedés üteme növekedett az új tagállamokban, közülük legnagyobb mértékben Lettországban, Bulgáriában és Romániában, ám csökkent Cipruson, Máltán és Szlovéniában. Az EU 15 államaiban a tendencia enyhe emelkedést mutat – a legmagasabb mértékű emelkedés Svédországban és Finnországban tapasztalható. Hollandiában azonban az emelkedés szintje nem változott; Ausztriában, Belgiumban, Franciaországban, Görögországban, Olaszországban és Spanyolországban pedig esett.
Zsugorinflációra (shrinkflation) figyelmeztet friss posztjában az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC). Vagyis arra a jelenségre irányítják rá a fogyasztók figyelmét, amikor az áremelés elkerülése érdekében csökkentik az értékesített mennyiséget.
Több mint 718 ezer kiszolgáltatott fogyasztó kapta meg augusztusban a villanyszámlák kifizetésére használható energiatámogatást.
Egyetlen olyan szomszédja sincs Romániának, ahol ne lenne olcsóbb a benzin és a gázolaj, holott az ország a régió azon kevés államai közé tartozik, ahol jelentős kőolajtermelés folyik.
A SAFE védelmi fejlesztési eszköz keretében Romániának nyújtott hitelek futamideje 45 év, a türelmi időszak pedig 10 év, a következő részletek folyósítása azonban a finanszírozott projektek tekintetében vállalt mérföldkövek teljesítésétől függ.
Látványos különbség van a Románia különböző piacain gyakorolt árak között. Ami még szomorúbb, két erdélyi megyeszékhelyen a legdrágább a piac romániai összevetésben.
A romániai üzemanyagpiac főbb szereplői 2026 április–június közötti időszakban betartották a kereskedelmi árrés felső határára vonatkozó előírásokat – derül ki a Versenytanács előzetes jelentéséből.
Elutasította Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök azt a felvetést, hogy a magáncégekre kivetett adók emeléséből finanszírozzák a szakszervezetek által a közszféra számára követelt béremeléseket.
Nagyváradon nyit új központot az egyik legnagyobb európai közúti fuvarozó, a Girteka – adta hírül a Profit.ro gazdasági hírportál.
Évtizedes mélyponton van a betöltetlen állások száma Romániában – irányította rá a figyelmet keddi elemzésében a Ziarul Financiar gazdasági napilap.
A minimálbér emeléséért és a társadalmi párbeszéd újrakezdéséért tüntetett az Alfa Kartell szakszervezeti szövetség három tagszervezete kedden a bukaresti munkaügyi minisztérium előtt.