Fotó: Mediafax
Az európai nők átlagosan közel 16 százalékkal keresnek kevesebbet, mint a hasonló munkát végző férfiak – mutat rá az Eurofound Európai Munkaügyi Kapcsolatok Megfigyelőközpontjának (EIRO) legújabb, nemrégiben megjelent adatsorából. Miközben az EU 15 országában a nemek közti fizetésbeli különbség csökken, a hasonló munkát végző nők és férfiak fizetése közti szakadék az új tagállamokban nagyobb az EU-átlagnál. 2007-ben az EU 27 országában a fizetések nemek szerinti átlagos különbsége 15,9 százalék volt, az EU 27 tagállamának és Norvégiának éves fizetésemelési statisztikái alapján, mely a 2006-ban mért 16,2 százalékhoz képest csökkenést jelent. 2001 óta az EU 15 országában a nemek közti fizetési egyenlőtlenség csökkenő tendenciát mutat: 2001-ben 20,4 százalék volt, 2002-ben 19,2, 2003-ban 18,6, 2004-ben 17,4, 2005-ben pedig 18,1 százalék.
A jelentésben vizsgált 28 ország közül a fizetések terén mutatkozó nemek közti egyenlőtlenség Szlovákiában a legnagyobb (26,9 százalék), és Szlovéniában a legkisebb (6,9 százalék). Belgium, Görögország, Írország és Olaszország jelentősen szűkebb, 10 százalék vagy annál kisebb különbséget mutat. Cipruson, Csehországban, Észtországban, Finnországban, Németországban, Hollandiában és Portugáliában a nemek közti különbség viszonylag nagyobb, 20 százalék vagy több. A tizenkét új tagállamban a nemek közti fizetésbeli különbség átlaga 17,8 százalék, mely az EU 15 átlagánál 3,4 százalékponttal magasabb. A 2006. évi fizetési adatok szerint ezen országokban a különbség 17,5 százalék volt, mely 2,2 százalékponttal magasabb, mint az EU 15 átlaga.
Fontos a kollektív alku
A jelentés ugyanakkor vizsgálja a kollektív megállapodások szerinti fizetésemeléseket a 27 EU-tagállamban és Norvégiában, valamint a vegyipari, kiskereskedelmi és köztisztviselői ágazatokban. Foglalkozik a jelenlegi bérszintekkel, a minimális béremelésekkel és az átlagos jövedelmek emelkedésével is. Mint kiderül, az európai dolgozók reálbéreinek kollektív szerződésekben megállapított emelkedése a 2006-os 2,7 százalékról 2007-ben 2,3 százalékra esett vissza. Az európai országokat vizsgáló, fizetésemelésekről szóló éves jelentés szerint nagy eltérések mutatkoznak az egyes tagállamok között, a bértendenciák és a fizetésemelések szintjét tekintve. A korábbi EU 15 országaiban tovább mérséklődik a bérek emelkedése, míg az új tagállamok esetében egyértelmű emelkedő tendencia figyelhető meg, az átlagos béremelkedés itt közel négyszerese az EU 15 országaiban mért adatoknak.
A kollektív alku viszonylag fontos szerepet játszik a bérmegállapítás terén Európában. A 27 EU-tagállamot és Norvégiát vizsgáló, nemrégiben megjelent összefoglaló eredmények szerint a kollektív szerződésekben megállapodott nominálbérek emelkedése az EU-ban a 2006-ban mért 5,6 százalékról 2007-ben 7 százalékra nőtt. A korábbi EU 15 országaiban az átlagos béremelkedés szintje 2006-ban 2,9 százalék volt, 2007-ben ez az érték 3,1 százalékra nőtt. A 10 új tagállamban a kollektív szerződésekben megállapított átlagos béremelkedés 2006-ban 8,5 százalék volt, mely 2007-ben 10,5 százalékra nőtt. Bulgáriával és Romániával együtt a 12 új tagállamra vetítve, ezek az adatok 9 százalék és 11,9 százalék. Ha viszont az inflációt is figyelembe veszszük, az EU 27 országaiban a reálbérek emelkedése a 2006-os 2,7 százalékról 2007-ben 2,3 százalékra esett vissza. Az EU 15-ök esetében az átlagos reálbér-emelkedés 2006-ban csupán 0,8 százalékon volt, 2007-ben pedig 0,2 százalékra esett vissza. A 12 új tagállamban is csökkent a reálbérek emelkedése, a 2006-os 5,2 százalékról 2007-ben 5 százalékra. A 10 új tagállam esetében ezek az adatok 5 százalék 2006-ban, és 4,1 százalék 2007-ben.
Két számjegyű béremelkedés Romániában
A vizsgált időszakban a bértendenciák és a béremelkedések szintjének különbségei jelentős eltéréseket mutatnak az egyes tagállamok között. A fizetésemelések Görögországban és Írországban például messze megelőzik az EU 15 átlagát 2006-ban és 2007-ben. Az új tagállamok közül az olyan országokban, mint Ciprus, Málta és Szlovénia a fizetésemelések szintje alacsony. Az új EU-tagállamok csoportjának átlagát a két számjegyű fizetésemeléseket mutató balti államok, Bulgária és Románia nyomta fel mindkét évben. A tendenciákat tekintve a növekedés üteme 2006 és 2007 között 18 vizsgált államban emelkedett, egy országban változatlan maradt, kilencben pedig csökkent. Az emelkedés üteme növekedett az új tagállamokban, közülük legnagyobb mértékben Lettországban, Bulgáriában és Romániában, ám csökkent Cipruson, Máltán és Szlovéniában. Az EU 15 államaiban a tendencia enyhe emelkedést mutat – a legmagasabb mértékű emelkedés Svédországban és Finnországban tapasztalható. Hollandiában azonban az emelkedés szintje nem változott; Ausztriában, Belgiumban, Franciaországban, Görögországban, Olaszországban és Spanyolországban pedig esett.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Elfogadta a román kormány a szolgálati nyugdíjak és közalkalmazotti bérek halmozásának korlátozásáról szóló törvénytervezetet, amelyet sürgősségi eljárást kérve terjeszt a parlament elé.
A lej–euró-árfolyam csütörtökön megdöntötte még azt a rekordot is, amelyet tavaly májusban az a sokkhatás okozott, hogy George Simion, a szélsőséges AUR jelöltje nyerte meg a megismételt államfőválasztás első fordulóját.
Bár a hatóságok szerint nem kell hiánytól tartani, a közel-keleti válság miatt Romániában sem zökkenőmentes az üzemanyag-ellátás: a Rompetrol năvodari-i finomítójánál szerda éjjel és csütörtök hajnalban több kilométeres sor alakult ki.
Látogatottsági adatok