Fotó: Mediafax
Az európai nők átlagosan közel 16 százalékkal keresnek kevesebbet, mint a hasonló munkát végző férfiak – mutat rá az Eurofound Európai Munkaügyi Kapcsolatok Megfigyelőközpontjának (EIRO) legújabb, nemrégiben megjelent adatsorából. Miközben az EU 15 országában a nemek közti fizetésbeli különbség csökken, a hasonló munkát végző nők és férfiak fizetése közti szakadék az új tagállamokban nagyobb az EU-átlagnál. 2007-ben az EU 27 országában a fizetések nemek szerinti átlagos különbsége 15,9 százalék volt, az EU 27 tagállamának és Norvégiának éves fizetésemelési statisztikái alapján, mely a 2006-ban mért 16,2 százalékhoz képest csökkenést jelent. 2001 óta az EU 15 országában a nemek közti fizetési egyenlőtlenség csökkenő tendenciát mutat: 2001-ben 20,4 százalék volt, 2002-ben 19,2, 2003-ban 18,6, 2004-ben 17,4, 2005-ben pedig 18,1 százalék.
A jelentésben vizsgált 28 ország közül a fizetések terén mutatkozó nemek közti egyenlőtlenség Szlovákiában a legnagyobb (26,9 százalék), és Szlovéniában a legkisebb (6,9 százalék). Belgium, Görögország, Írország és Olaszország jelentősen szűkebb, 10 százalék vagy annál kisebb különbséget mutat. Cipruson, Csehországban, Észtországban, Finnországban, Németországban, Hollandiában és Portugáliában a nemek közti különbség viszonylag nagyobb, 20 százalék vagy több. A tizenkét új tagállamban a nemek közti fizetésbeli különbség átlaga 17,8 százalék, mely az EU 15 átlagánál 3,4 százalékponttal magasabb. A 2006. évi fizetési adatok szerint ezen országokban a különbség 17,5 százalék volt, mely 2,2 százalékponttal magasabb, mint az EU 15 átlaga.
Fontos a kollektív alku
A jelentés ugyanakkor vizsgálja a kollektív megállapodások szerinti fizetésemeléseket a 27 EU-tagállamban és Norvégiában, valamint a vegyipari, kiskereskedelmi és köztisztviselői ágazatokban. Foglalkozik a jelenlegi bérszintekkel, a minimális béremelésekkel és az átlagos jövedelmek emelkedésével is. Mint kiderül, az európai dolgozók reálbéreinek kollektív szerződésekben megállapított emelkedése a 2006-os 2,7 százalékról 2007-ben 2,3 százalékra esett vissza. Az európai országokat vizsgáló, fizetésemelésekről szóló éves jelentés szerint nagy eltérések mutatkoznak az egyes tagállamok között, a bértendenciák és a fizetésemelések szintjét tekintve. A korábbi EU 15 országaiban tovább mérséklődik a bérek emelkedése, míg az új tagállamok esetében egyértelmű emelkedő tendencia figyelhető meg, az átlagos béremelkedés itt közel négyszerese az EU 15 országaiban mért adatoknak.
A kollektív alku viszonylag fontos szerepet játszik a bérmegállapítás terén Európában. A 27 EU-tagállamot és Norvégiát vizsgáló, nemrégiben megjelent összefoglaló eredmények szerint a kollektív szerződésekben megállapodott nominálbérek emelkedése az EU-ban a 2006-ban mért 5,6 százalékról 2007-ben 7 százalékra nőtt. A korábbi EU 15 országaiban az átlagos béremelkedés szintje 2006-ban 2,9 százalék volt, 2007-ben ez az érték 3,1 százalékra nőtt. A 10 új tagállamban a kollektív szerződésekben megállapított átlagos béremelkedés 2006-ban 8,5 százalék volt, mely 2007-ben 10,5 százalékra nőtt. Bulgáriával és Romániával együtt a 12 új tagállamra vetítve, ezek az adatok 9 százalék és 11,9 százalék. Ha viszont az inflációt is figyelembe veszszük, az EU 27 országaiban a reálbérek emelkedése a 2006-os 2,7 százalékról 2007-ben 2,3 százalékra esett vissza. Az EU 15-ök esetében az átlagos reálbér-emelkedés 2006-ban csupán 0,8 százalékon volt, 2007-ben pedig 0,2 százalékra esett vissza. A 12 új tagállamban is csökkent a reálbérek emelkedése, a 2006-os 5,2 százalékról 2007-ben 5 százalékra. A 10 új tagállam esetében ezek az adatok 5 százalék 2006-ban, és 4,1 százalék 2007-ben.
Két számjegyű béremelkedés Romániában
A vizsgált időszakban a bértendenciák és a béremelkedések szintjének különbségei jelentős eltéréseket mutatnak az egyes tagállamok között. A fizetésemelések Görögországban és Írországban például messze megelőzik az EU 15 átlagát 2006-ban és 2007-ben. Az új tagállamok közül az olyan országokban, mint Ciprus, Málta és Szlovénia a fizetésemelések szintje alacsony. Az új EU-tagállamok csoportjának átlagát a két számjegyű fizetésemeléseket mutató balti államok, Bulgária és Románia nyomta fel mindkét évben. A tendenciákat tekintve a növekedés üteme 2006 és 2007 között 18 vizsgált államban emelkedett, egy országban változatlan maradt, kilencben pedig csökkent. Az emelkedés üteme növekedett az új tagállamokban, közülük legnagyobb mértékben Lettországban, Bulgáriában és Romániában, ám csökkent Cipruson, Máltán és Szlovéniában. Az EU 15 államaiban a tendencia enyhe emelkedést mutat – a legmagasabb mértékű emelkedés Svédországban és Finnországban tapasztalható. Hollandiában azonban az emelkedés szintje nem változott; Ausztriában, Belgiumban, Franciaországban, Görögországban, Olaszországban és Spanyolországban pedig esett.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Látogatottsági adatok