mindkét esetben ugyanis az egységes 16 százalékos adókulcsot alkalmazzák – mutat rá az Európai Unió adózási trendjei című 2008-as jelentés, amely az Európai Bizottság adóügyi igazgatóságának a megrendelésére készült. Az elemzésből arra is fény derül, hogy a bruttó hazai termékben (GDP) Romániában áll a legalacsonyabb szinten az adókból befolyt bevétel. A legtöbbet a dán állampolgárok adóznak, akiknek jövedelmük 59 százaléka folyik be az államkasszába.
Az Unióban átlagosan 38,6 százalék a jövedelemadó szintje. Ez a számadat 2006 óta nem módosult. Az euróövezetben azonban ennél valamivel több, 40,24 százalék folyik az államkasszába a lakossági jövedelemből. Románián kívül egyébként csupán Szlovákiában nem éri el a 20 százalékot a jövedelemadó, itt 19 százalékos kulcsot alkalmaznak. Bulgáriában eközben a magánszemélyek jövedelmük 24 százalékát fizetik be adóként az államkasszába.
Az északi és a Benelux államokban mozog a legmagasabb szinten az adó, meghaladva az 50 százalékot. Dániában a lakossági jövedelmek 59 százaléka, Svédországban 56,55 százaléka, Hollandiában 52 százaléka, Finnországban 50,46 százaléka, míg Belgiumban 50 százaléka folyik be az államkasszába.
A cégek jövedelemadó-szintje azonban csökkenő tendenciát mutat az Unió tagállamaiban, tavalyhoz képest átlagosan 0,9 százalékos visszafogás mutatható ki. Az Unió tagállamaiban a cégek átlagosan jövedelmük 23,59 százalékát fizetik be adóként, az euróövezetben pedig ez a számarány 26,45 százalékos. Tavaly különben hét tagállam csökkentette a vállalati adószintet: a legnagyobb mértékben Németországban csökkent az adó, 8,9 százalékponttal, elérve a 29,8 százalékot. A legtöbb adót a Máltán bejegyzett vállalkozások jövedelme után kell fizetni, itt az adó szintje eléri a jövedelem 35 százalékát. A legalacsonyabb szinten a bulgáriai és a ciprusi adó mozog, a cégek jövedelmének mindössze 10 százaléka folyik be az államkasszába.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Látogatottsági adatok