mindkét esetben ugyanis az egységes 16 százalékos adókulcsot alkalmazzák – mutat rá az Európai Unió adózási trendjei című 2008-as jelentés, amely az Európai Bizottság adóügyi igazgatóságának a megrendelésére készült. Az elemzésből arra is fény derül, hogy a bruttó hazai termékben (GDP) Romániában áll a legalacsonyabb szinten az adókból befolyt bevétel. A legtöbbet a dán állampolgárok adóznak, akiknek jövedelmük 59 százaléka folyik be az államkasszába.
Az Unióban átlagosan 38,6 százalék a jövedelemadó szintje. Ez a számadat 2006 óta nem módosult. Az euróövezetben azonban ennél valamivel több, 40,24 százalék folyik az államkasszába a lakossági jövedelemből. Románián kívül egyébként csupán Szlovákiában nem éri el a 20 százalékot a jövedelemadó, itt 19 százalékos kulcsot alkalmaznak. Bulgáriában eközben a magánszemélyek jövedelmük 24 százalékát fizetik be adóként az államkasszába.
Az északi és a Benelux államokban mozog a legmagasabb szinten az adó, meghaladva az 50 százalékot. Dániában a lakossági jövedelmek 59 százaléka, Svédországban 56,55 százaléka, Hollandiában 52 százaléka, Finnországban 50,46 százaléka, míg Belgiumban 50 százaléka folyik be az államkasszába.
A cégek jövedelemadó-szintje azonban csökkenő tendenciát mutat az Unió tagállamaiban, tavalyhoz képest átlagosan 0,9 százalékos visszafogás mutatható ki. Az Unió tagállamaiban a cégek átlagosan jövedelmük 23,59 százalékát fizetik be adóként, az euróövezetben pedig ez a számarány 26,45 százalékos. Tavaly különben hét tagállam csökkentette a vállalati adószintet: a legnagyobb mértékben Németországban csökkent az adó, 8,9 százalékponttal, elérve a 29,8 százalékot. A legtöbb adót a Máltán bejegyzett vállalkozások jövedelme után kell fizetni, itt az adó szintje eléri a jövedelem 35 százalékát. A legalacsonyabb szinten a bulgáriai és a ciprusi adó mozog, a cégek jövedelmének mindössze 10 százaléka folyik be az államkasszába.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A koalíció nézeteltérések miatt bő három hónap késéssel kedden nyilvánosságra hozta a pénzügyminisztérium a 2026-os évi állami költségvetés tervezetét.
A ploieşti-i Petrotel Lukoil finomító újraindítását is fontolgatja a kormány a közel-keleti háború miatti üzemanyagár-emelkedés ellensúlyozására – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Bár a kőolaj világpiaci ára látványos csökkenésnek indult, miután Donald Trump amerikai elnök arról beszélt, hogy közel az iráni háború vége, kedden újra emelkedtek az árak a romániai töltőállomásokon.
A benzin és a gázolaj esetében is védett árat vezet be a magyar kormány, az intézkedés éjféltől lép életbe – jelentette be Orbán Viktor hétfőn a Facebookon.
A kormány három forgatókönyvet vizsgál az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására és a literenkénti 10 lejes lélektani határ túllépésének elkerülésére a nemzetközi piacokon gyorsuló olajár-emelkedés fényében – mondják a Digi 24 által idézett források.
Sorin Grindeanu PSD-elnök hétfői bejelentése szerint a Szociáldemokrata Párt országos politikai tanácsa vasárnapi ülésén dönt majd arról, hogy a szociáldemokraták megszavazzák-e a 2026-os állami költségvetés tervezetét a parlamentben.
A közel-keleti konfliktusok kirobbanása nyomán kialakult energiapiaci helyzet miatt lépéskényszerbe került nemzeti kormányok sorra jelentik be, hogy mit lépnek polgáraik lehető legnagyobb mértékű védelme érdekében.
Idén januárban 5403 cég szűnt meg Romániában, 47,22 százalékkal több, mint 2025 első hónapjában (3670) – derül ki az országos cégbíróság (ONRC) által vasárnap közzétett adatsorokból.
A Brent nyersolaj ára hétfőn a reggeli órákban közel 30 százalékkal, 120 dollárra emelkedett, elérve a 2022-es szintet, amikor Oroszország háborút indított Ukrajna ellen. Ezt követően az árak 116 dollárra estek vissza.
Bogdan Ivan energiaügyi miniszter szombaton Besztercén kijelentette, „rendkívül fontos”, hogy Romániában az üzemanyagárak ne érjék el a kétjegyű számok szintjét.
Látogatottsági adatok