mindkét esetben ugyanis az egységes 16 százalékos adókulcsot alkalmazzák – mutat rá az Európai Unió adózási trendjei című 2008-as jelentés, amely az Európai Bizottság adóügyi igazgatóságának a megrendelésére készült. Az elemzésből arra is fény derül, hogy a bruttó hazai termékben (GDP) Romániában áll a legalacsonyabb szinten az adókból befolyt bevétel. A legtöbbet a dán állampolgárok adóznak, akiknek jövedelmük 59 százaléka folyik be az államkasszába.
Az Unióban átlagosan 38,6 százalék a jövedelemadó szintje. Ez a számadat 2006 óta nem módosult. Az euróövezetben azonban ennél valamivel több, 40,24 százalék folyik az államkasszába a lakossági jövedelemből. Románián kívül egyébként csupán Szlovákiában nem éri el a 20 százalékot a jövedelemadó, itt 19 százalékos kulcsot alkalmaznak. Bulgáriában eközben a magánszemélyek jövedelmük 24 százalékát fizetik be adóként az államkasszába.
Az északi és a Benelux államokban mozog a legmagasabb szinten az adó, meghaladva az 50 százalékot. Dániában a lakossági jövedelmek 59 százaléka, Svédországban 56,55 százaléka, Hollandiában 52 százaléka, Finnországban 50,46 százaléka, míg Belgiumban 50 százaléka folyik be az államkasszába.
A cégek jövedelemadó-szintje azonban csökkenő tendenciát mutat az Unió tagállamaiban, tavalyhoz képest átlagosan 0,9 százalékos visszafogás mutatható ki. Az Unió tagállamaiban a cégek átlagosan jövedelmük 23,59 százalékát fizetik be adóként, az euróövezetben pedig ez a számarány 26,45 százalékos. Tavaly különben hét tagállam csökkentette a vállalati adószintet: a legnagyobb mértékben Németországban csökkent az adó, 8,9 százalékponttal, elérve a 29,8 százalékot. A legtöbb adót a Máltán bejegyzett vállalkozások jövedelme után kell fizetni, itt az adó szintje eléri a jövedelem 35 százalékát. A legalacsonyabb szinten a bulgáriai és a ciprusi adó mozog, a cégek jövedelmének mindössze 10 százaléka folyik be az államkasszába.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.
Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.
Bár úgy tűnik, még mindig megosztja a romániai társadalmat az ázsiai vendégmunkások foglalkoztatása, napról napra több nepálit, indiait vagy éppen Srí Lanka-it láthatunk az erdélyi városok utcáin. De miért éri meg ázsiaiként Romániában munkát vállalni?
Látogatottsági adatok