A listavezető a sátortáborokat illetően Franciaország, ahol 2337 kemping működik. Lényegesen lemarad mögötte a második helyezett Németország, ahol az ASCI honlapján közzétett adatok szerint 1079, sátorozásra elkülönített területet működtetnek. A harmadik helyen Olaszország áll a maga 776 kempingjével. Az ellenkező póluson, a lista végén kullogók körében Románia előtt Szlovákia és Észtország áll 25 kempinggel.
A román turisztikai minisztérium közlése szerint az általános infrastrukturális hiányosságok miatt van ilyen kevés sátorozásra elkülönített hely az ország területén. „Mivel az általános infrastruktúra igen elmaradott az ország egész területén, szinte nincs is lehetőség Romániában turisztikai célú forgalomra, amely kempingek kialakításával is járna. Szem előtt kell tartani azt a tényt is, hogy a kemping típusú turisztikai struktúrák a városokon kívül, utak mentén kell hogy helyet kapjanak” – nyilatkozta az európai rangsor közzétételét követően Lucia Morariu, a turisztikai minisztérium államtitkára.
Európai meghatározás szerint az az elkülönített terület minősül kempingnek, ahol a turistáknak lehetőségük nyílik sátorban vagy lakókocsiban aludni, és úgy alakították ki, hogy az érkezők számára a parkolási lehetőséget is biztosítják. Ugyanakkor a kempingnek a turisták rendelkezésére kell bocsátania nyitott vagy zárt tűzhelyeket, étkezésre és tisztálkodásra alkalmas helyiségeket és természetesen megfelelő illemhelyeket.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Látogatottsági adatok