Nem lesz kompatibilis a Vistával vagy a Windows 7-tel, mégis kompatibilis lesz mindennel – állítják a szakemberek. A Software Development Times nevű szaklap úgy tudja, öt éven belül biztos, hogy nem kerül a boltokba a Midori.
Az internetközpontú operációs rendszer
A Microsoftnál már évek óta dolgoznak a Windowst követő operációs rendszeren, a Midorin, ami a korábban már bemutatott kísérleti rendszerre, a Singularityre épül – számolt be a napokban az index.hu magyarországi internetes portál. A bevett gyakorlattól eltérően a fejlesztők egyetlen sort sem használnak fel a korábbi Windowsok forráskódjából, és elképzelhető, hogy a cég el is szakad majd a Windows márkanévtől. Ez leginkább marketingkérdés, de maga az operációs rendszer biztosan új korszakot nyit majd – vallják a szakemberek.
A Software Development Times arról is tájékoztatott, hogy a Midori egy internetközpontú operációs rendszer, ami függetleníti az alkalmazásokat a hardvertől. A tervek szerint a közeljövőben kevesebb program lesz majd fizikailag a gépen, a feladatok ellenőrzését ugyanis egészen máshogy végzi a Midori. Az új rendszer segít abban, hogy minden szoftver és eszköz folyamatosan kapcsolatban legyen egymással vagy az internettel. Ehhez a virtualizáció a kulcs, olyan környezet létrehozása, amiben az adott szoftver jól érzi magát és könnyen irányítható.
Mindez azzal járna, hogy megszűnnének a kompatibilitási problémák, nem kellene minden operációs rendszerhez külön elkészíteni, optimalizálni egy adott programot, és az sem jelentene gondot, ha a Midori nem hasonlítana a korábbi Windowsokra: a virtualizáció szabadságot ad a fejlesztőknek. A Software Development Times bár elismeri, hogy még legalább öt év, mire lesz valami a Midoriból, mégis biztos abban, hogy „alapvető paradigmaváltást” jelent.
Cél a kötöttségek levetkőzése
A szakértők szerint azzal, hogy a nulláról kezdenek mindent, végre megszabadulhat az új rendszer egy sor olyan kötöttségtől, amiket a hatvanas-hetvenes évek óta cipelnek magukkal a programozási nyelvek és a hardveres architektúrák. A cél a gyors, kicsi és biztonságos rendszer, amit tetszőlegesen lehet bővíteni. Hogy ezt konkrétan miként akarják elérni, egyelőre rejtély, egyetlen nagy újításra derült fény eddig, a szoftveresen elkülönített folyamatok (SIP) rendszerére. Ez nagyjából annyit tesz, hogy a párhuzamosan futó programok ugyanabban a memóriarészben képesek futni a maguk programkörnyezetében, nem kell nekik külön memóriaterületeket biztosítani, miközben egymással is képesek biztonságosan kommunikálni. Ez a módszer pedig jelentősen lecsökkenti az alkalmazások memóriaigényét, és az egy utasítás végrehajtásához szükséges órajelciklusok számát (vagyis azt, hogy mennyi ideig foglalkozik a processzor egy paranccsal). A sebességnövekedés és a memóriaigény csökkenése akár 10–15-szörös is lehet a mai Windows- és Linux-rendszerekhez képest. n Krónika
Windows-mentes világ készül
Szorosabban együttműködik az IBM három nagy Linux-fejlesztővel, hogy 2009-re a Microsoft teljes mellőzésével is lehessen számítógépezni, írja az Inquierer című brit műszaki portál. Az IBM kezdeményezését az Ubuntu, a Novell és a Red Hat támogatja. A négy cég olyan számítógépeket akar kifejleszteni, amelyekre a gyárban Linux operációs rendszert telepítenek a Windows helyett. A gépekre felkerül az IBM Lotus szoftvercsomag is, például a Notes, a Sametime csevegőprogram, illetve a dokumentumok, táblázatok és bemutatók előállítására használható Symphony. Emellett arra ösztönzik majd a független szoftverfejlesztőket, hogy készítsenek alkalmazásokat a nyílt forráskódú Eclipse keretrendszerre épülő Lotus Expeditorhoz. Ezen olyan kliensprogramok futtathatók, amelyek távoli szerverről telepíthetők és menedzselhetők. Mivel a felhasználók általában azokat a szoftvereket használják, amelyek a megvásárolt hardverre előre fel vannak telepítve, a Microsoftnak nagy előnye van. A Windows mellé általában az Office irodai programcsomag kerül fel a laptopokra és az asztali számítógépekre. Az IBM abban reménykedik, hogy az együttműködéssel rá lehet majd venni az embereket a Linux használatára, és megtörik a Microsoft egyeduralma a szoftverek piacán. A linuxos cégek kihasználhatják a Windows Vista lassú terjedését, ha minden régióban megjelennek Windows-mentes számítógépek, véli Kevin Cavanaugh, az IBM Lotus Software üzletágért felelős alelnöke. A nyílt forráskódú programok, például a Mozilla Firefox és az OpenOffice jelenleg is népszerű, de a Linuxot kevesebben próbálták ki. Az IBM linuxos csomagja 2009-re készül el, a cég egyelőre nem nevezte meg azokat a pc-gyártókat, amelyekkel megállapodást kötött a forgalmazásról.
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.
Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.
Bár úgy tűnik, még mindig megosztja a romániai társadalmat az ázsiai vendégmunkások foglalkoztatása, napról napra több nepálit, indiait vagy éppen Srí Lanka-it láthatunk az erdélyi városok utcáin. De miért éri meg ázsiaiként Romániában munkát vállalni?