Nem lesz kompatibilis a Vistával vagy a Windows 7-tel, mégis kompatibilis lesz mindennel – állítják a szakemberek. A Software Development Times nevű szaklap úgy tudja, öt éven belül biztos, hogy nem kerül a boltokba a Midori.
Az internetközpontú operációs rendszer
A Microsoftnál már évek óta dolgoznak a Windowst követő operációs rendszeren, a Midorin, ami a korábban már bemutatott kísérleti rendszerre, a Singularityre épül – számolt be a napokban az index.hu magyarországi internetes portál. A bevett gyakorlattól eltérően a fejlesztők egyetlen sort sem használnak fel a korábbi Windowsok forráskódjából, és elképzelhető, hogy a cég el is szakad majd a Windows márkanévtől. Ez leginkább marketingkérdés, de maga az operációs rendszer biztosan új korszakot nyit majd – vallják a szakemberek.
A Software Development Times arról is tájékoztatott, hogy a Midori egy internetközpontú operációs rendszer, ami függetleníti az alkalmazásokat a hardvertől. A tervek szerint a közeljövőben kevesebb program lesz majd fizikailag a gépen, a feladatok ellenőrzését ugyanis egészen máshogy végzi a Midori. Az új rendszer segít abban, hogy minden szoftver és eszköz folyamatosan kapcsolatban legyen egymással vagy az internettel. Ehhez a virtualizáció a kulcs, olyan környezet létrehozása, amiben az adott szoftver jól érzi magát és könnyen irányítható.
Mindez azzal járna, hogy megszűnnének a kompatibilitási problémák, nem kellene minden operációs rendszerhez külön elkészíteni, optimalizálni egy adott programot, és az sem jelentene gondot, ha a Midori nem hasonlítana a korábbi Windowsokra: a virtualizáció szabadságot ad a fejlesztőknek. A Software Development Times bár elismeri, hogy még legalább öt év, mire lesz valami a Midoriból, mégis biztos abban, hogy „alapvető paradigmaváltást” jelent.
Cél a kötöttségek levetkőzése
A szakértők szerint azzal, hogy a nulláról kezdenek mindent, végre megszabadulhat az új rendszer egy sor olyan kötöttségtől, amiket a hatvanas-hetvenes évek óta cipelnek magukkal a programozási nyelvek és a hardveres architektúrák. A cél a gyors, kicsi és biztonságos rendszer, amit tetszőlegesen lehet bővíteni. Hogy ezt konkrétan miként akarják elérni, egyelőre rejtély, egyetlen nagy újításra derült fény eddig, a szoftveresen elkülönített folyamatok (SIP) rendszerére. Ez nagyjából annyit tesz, hogy a párhuzamosan futó programok ugyanabban a memóriarészben képesek futni a maguk programkörnyezetében, nem kell nekik külön memóriaterületeket biztosítani, miközben egymással is képesek biztonságosan kommunikálni. Ez a módszer pedig jelentősen lecsökkenti az alkalmazások memóriaigényét, és az egy utasítás végrehajtásához szükséges órajelciklusok számát (vagyis azt, hogy mennyi ideig foglalkozik a processzor egy paranccsal). A sebességnövekedés és a memóriaigény csökkenése akár 10–15-szörös is lehet a mai Windows- és Linux-rendszerekhez képest. n Krónika
Windows-mentes világ készül
Szorosabban együttműködik az IBM három nagy Linux-fejlesztővel, hogy 2009-re a Microsoft teljes mellőzésével is lehessen számítógépezni, írja az Inquierer című brit műszaki portál. Az IBM kezdeményezését az Ubuntu, a Novell és a Red Hat támogatja. A négy cég olyan számítógépeket akar kifejleszteni, amelyekre a gyárban Linux operációs rendszert telepítenek a Windows helyett. A gépekre felkerül az IBM Lotus szoftvercsomag is, például a Notes, a Sametime csevegőprogram, illetve a dokumentumok, táblázatok és bemutatók előállítására használható Symphony. Emellett arra ösztönzik majd a független szoftverfejlesztőket, hogy készítsenek alkalmazásokat a nyílt forráskódú Eclipse keretrendszerre épülő Lotus Expeditorhoz. Ezen olyan kliensprogramok futtathatók, amelyek távoli szerverről telepíthetők és menedzselhetők. Mivel a felhasználók általában azokat a szoftvereket használják, amelyek a megvásárolt hardverre előre fel vannak telepítve, a Microsoftnak nagy előnye van. A Windows mellé általában az Office irodai programcsomag kerül fel a laptopokra és az asztali számítógépekre. Az IBM abban reménykedik, hogy az együttműködéssel rá lehet majd venni az embereket a Linux használatára, és megtörik a Microsoft egyeduralma a szoftverek piacán. A linuxos cégek kihasználhatják a Windows Vista lassú terjedését, ha minden régióban megjelennek Windows-mentes számítógépek, véli Kevin Cavanaugh, az IBM Lotus Software üzletágért felelős alelnöke. A nyílt forráskódú programok, például a Mozilla Firefox és az OpenOffice jelenleg is népszerű, de a Linuxot kevesebben próbálták ki. Az IBM linuxos csomagja 2009-re készül el, a cég egyelőre nem nevezte meg azokat a pc-gyártókat, amelyekkel megállapodást kötött a forgalmazásról.
Az egyre bizonytalanabb nemzetközi helyzet befolyásolja a román állampolgárok külföldi munkavállalási szándékát: csak 6,3%-uknak van erre vonatkozó terve 2026-ra.
Jóval több pénzt szánnak idén az észak-erdélyi autópálya megépítésére, mint tavaly: a bukaresti kormány a 2026-os költségvetésben csaknem másfél milliárd lejjel többet utal ki az A3-as sztráda megvalósítására.
Romániában az előző időszakokhoz hasonlóan továbbra is csökken a kis boltok száma, míg a 400 és 999 négyzetméter közötti kereskedelmi egységek kategóriájában jelentős növekedés tapasztalható.
A kormány a tervek szerint még ezen a héten jóváhagyja a 2026-os állami költségvetés tervezetét, majd elküldi a parlamentnek elfogadásra – jelentette ki szerdán Ilie Bolojan miniszterelnök.
Idén januárban a nyers adatok szerint 9,1 százalékkal, a szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatok szerint 6,5 százalékkal csökkent a kiskereskedelmi forgalom Romániában 2025 első hónapjához képest.
Ha az iráni konfliktus kirobbanása óta látottaknál enyhébben, de szerdán is emelte üzemanyagárait Romániai legkiterjedtebb töltőállomás-hálózatával rendelkező Petrom.
A romániai polgárok mintegy 80 százaléka idén nagyobb figyelmet fordít az árakra az online vásárlásoknál, és 57,8 százalékuk lemond a nem nélkülözhetetlen termékekről – derül ki a Cargus futárcég kedden közzétett felméréséből.
A koalíció nézeteltérések miatt bő három hónap késéssel kedden nyilvánosságra hozta a pénzügyminisztérium a 2026-os évi állami költségvetés tervezetét.
A ploieşti-i Petrotel Lukoil finomító újraindítását is fontolgatja a kormány a közel-keleti háború miatti üzemanyagár-emelkedés ellensúlyozására – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Bár a kőolaj világpiaci ára látványos csökkenésnek indult, miután Donald Trump amerikai elnök arról beszélt, hogy közel az iráni háború vége, kedden újra emelkedtek az árak a romániai töltőállomásokon.