Nem lesz kompatibilis a Vistával vagy a Windows 7-tel, mégis kompatibilis lesz mindennel – állítják a szakemberek. A Software Development Times nevű szaklap úgy tudja, öt éven belül biztos, hogy nem kerül a boltokba a Midori.
Az internetközpontú operációs rendszer
A Microsoftnál már évek óta dolgoznak a Windowst követő operációs rendszeren, a Midorin, ami a korábban már bemutatott kísérleti rendszerre, a Singularityre épül – számolt be a napokban az index.hu magyarországi internetes portál. A bevett gyakorlattól eltérően a fejlesztők egyetlen sort sem használnak fel a korábbi Windowsok forráskódjából, és elképzelhető, hogy a cég el is szakad majd a Windows márkanévtől. Ez leginkább marketingkérdés, de maga az operációs rendszer biztosan új korszakot nyit majd – vallják a szakemberek.
A Software Development Times arról is tájékoztatott, hogy a Midori egy internetközpontú operációs rendszer, ami függetleníti az alkalmazásokat a hardvertől. A tervek szerint a közeljövőben kevesebb program lesz majd fizikailag a gépen, a feladatok ellenőrzését ugyanis egészen máshogy végzi a Midori. Az új rendszer segít abban, hogy minden szoftver és eszköz folyamatosan kapcsolatban legyen egymással vagy az internettel. Ehhez a virtualizáció a kulcs, olyan környezet létrehozása, amiben az adott szoftver jól érzi magát és könnyen irányítható.
Mindez azzal járna, hogy megszűnnének a kompatibilitási problémák, nem kellene minden operációs rendszerhez külön elkészíteni, optimalizálni egy adott programot, és az sem jelentene gondot, ha a Midori nem hasonlítana a korábbi Windowsokra: a virtualizáció szabadságot ad a fejlesztőknek. A Software Development Times bár elismeri, hogy még legalább öt év, mire lesz valami a Midoriból, mégis biztos abban, hogy „alapvető paradigmaváltást” jelent.
Cél a kötöttségek levetkőzése
A szakértők szerint azzal, hogy a nulláról kezdenek mindent, végre megszabadulhat az új rendszer egy sor olyan kötöttségtől, amiket a hatvanas-hetvenes évek óta cipelnek magukkal a programozási nyelvek és a hardveres architektúrák. A cél a gyors, kicsi és biztonságos rendszer, amit tetszőlegesen lehet bővíteni. Hogy ezt konkrétan miként akarják elérni, egyelőre rejtély, egyetlen nagy újításra derült fény eddig, a szoftveresen elkülönített folyamatok (SIP) rendszerére. Ez nagyjából annyit tesz, hogy a párhuzamosan futó programok ugyanabban a memóriarészben képesek futni a maguk programkörnyezetében, nem kell nekik külön memóriaterületeket biztosítani, miközben egymással is képesek biztonságosan kommunikálni. Ez a módszer pedig jelentősen lecsökkenti az alkalmazások memóriaigényét, és az egy utasítás végrehajtásához szükséges órajelciklusok számát (vagyis azt, hogy mennyi ideig foglalkozik a processzor egy paranccsal). A sebességnövekedés és a memóriaigény csökkenése akár 10–15-szörös is lehet a mai Windows- és Linux-rendszerekhez képest. n Krónika
Windows-mentes világ készül
Szorosabban együttműködik az IBM három nagy Linux-fejlesztővel, hogy 2009-re a Microsoft teljes mellőzésével is lehessen számítógépezni, írja az Inquierer című brit műszaki portál. Az IBM kezdeményezését az Ubuntu, a Novell és a Red Hat támogatja. A négy cég olyan számítógépeket akar kifejleszteni, amelyekre a gyárban Linux operációs rendszert telepítenek a Windows helyett. A gépekre felkerül az IBM Lotus szoftvercsomag is, például a Notes, a Sametime csevegőprogram, illetve a dokumentumok, táblázatok és bemutatók előállítására használható Symphony. Emellett arra ösztönzik majd a független szoftverfejlesztőket, hogy készítsenek alkalmazásokat a nyílt forráskódú Eclipse keretrendszerre épülő Lotus Expeditorhoz. Ezen olyan kliensprogramok futtathatók, amelyek távoli szerverről telepíthetők és menedzselhetők. Mivel a felhasználók általában azokat a szoftvereket használják, amelyek a megvásárolt hardverre előre fel vannak telepítve, a Microsoftnak nagy előnye van. A Windows mellé általában az Office irodai programcsomag kerül fel a laptopokra és az asztali számítógépekre. Az IBM abban reménykedik, hogy az együttműködéssel rá lehet majd venni az embereket a Linux használatára, és megtörik a Microsoft egyeduralma a szoftverek piacán. A linuxos cégek kihasználhatják a Windows Vista lassú terjedését, ha minden régióban megjelennek Windows-mentes számítógépek, véli Kevin Cavanaugh, az IBM Lotus Software üzletágért felelős alelnöke. A nyílt forráskódú programok, például a Mozilla Firefox és az OpenOffice jelenleg is népszerű, de a Linuxot kevesebben próbálták ki. Az IBM linuxos csomagja 2009-re készül el, a cég egyelőre nem nevezte meg azokat a pc-gyártókat, amelyekkel megállapodást kötött a forgalmazásról.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Látogatottsági adatok