Nem lesz kompatibilis a Vistával vagy a Windows 7-tel, mégis kompatibilis lesz mindennel – állítják a szakemberek. A Software Development Times nevű szaklap úgy tudja, öt éven belül biztos, hogy nem kerül a boltokba a Midori.
Az internetközpontú operációs rendszer
A Microsoftnál már évek óta dolgoznak a Windowst követő operációs rendszeren, a Midorin, ami a korábban már bemutatott kísérleti rendszerre, a Singularityre épül – számolt be a napokban az index.hu magyarországi internetes portál. A bevett gyakorlattól eltérően a fejlesztők egyetlen sort sem használnak fel a korábbi Windowsok forráskódjából, és elképzelhető, hogy a cég el is szakad majd a Windows márkanévtől. Ez leginkább marketingkérdés, de maga az operációs rendszer biztosan új korszakot nyit majd – vallják a szakemberek.
A Software Development Times arról is tájékoztatott, hogy a Midori egy internetközpontú operációs rendszer, ami függetleníti az alkalmazásokat a hardvertől. A tervek szerint a közeljövőben kevesebb program lesz majd fizikailag a gépen, a feladatok ellenőrzését ugyanis egészen máshogy végzi a Midori. Az új rendszer segít abban, hogy minden szoftver és eszköz folyamatosan kapcsolatban legyen egymással vagy az internettel. Ehhez a virtualizáció a kulcs, olyan környezet létrehozása, amiben az adott szoftver jól érzi magát és könnyen irányítható.
Mindez azzal járna, hogy megszűnnének a kompatibilitási problémák, nem kellene minden operációs rendszerhez külön elkészíteni, optimalizálni egy adott programot, és az sem jelentene gondot, ha a Midori nem hasonlítana a korábbi Windowsokra: a virtualizáció szabadságot ad a fejlesztőknek. A Software Development Times bár elismeri, hogy még legalább öt év, mire lesz valami a Midoriból, mégis biztos abban, hogy „alapvető paradigmaváltást” jelent.
Cél a kötöttségek levetkőzése
A szakértők szerint azzal, hogy a nulláról kezdenek mindent, végre megszabadulhat az új rendszer egy sor olyan kötöttségtől, amiket a hatvanas-hetvenes évek óta cipelnek magukkal a programozási nyelvek és a hardveres architektúrák. A cél a gyors, kicsi és biztonságos rendszer, amit tetszőlegesen lehet bővíteni. Hogy ezt konkrétan miként akarják elérni, egyelőre rejtély, egyetlen nagy újításra derült fény eddig, a szoftveresen elkülönített folyamatok (SIP) rendszerére. Ez nagyjából annyit tesz, hogy a párhuzamosan futó programok ugyanabban a memóriarészben képesek futni a maguk programkörnyezetében, nem kell nekik külön memóriaterületeket biztosítani, miközben egymással is képesek biztonságosan kommunikálni. Ez a módszer pedig jelentősen lecsökkenti az alkalmazások memóriaigényét, és az egy utasítás végrehajtásához szükséges órajelciklusok számát (vagyis azt, hogy mennyi ideig foglalkozik a processzor egy paranccsal). A sebességnövekedés és a memóriaigény csökkenése akár 10–15-szörös is lehet a mai Windows- és Linux-rendszerekhez képest. n Krónika
Windows-mentes világ készül
Szorosabban együttműködik az IBM három nagy Linux-fejlesztővel, hogy 2009-re a Microsoft teljes mellőzésével is lehessen számítógépezni, írja az Inquierer című brit műszaki portál. Az IBM kezdeményezését az Ubuntu, a Novell és a Red Hat támogatja. A négy cég olyan számítógépeket akar kifejleszteni, amelyekre a gyárban Linux operációs rendszert telepítenek a Windows helyett. A gépekre felkerül az IBM Lotus szoftvercsomag is, például a Notes, a Sametime csevegőprogram, illetve a dokumentumok, táblázatok és bemutatók előállítására használható Symphony. Emellett arra ösztönzik majd a független szoftverfejlesztőket, hogy készítsenek alkalmazásokat a nyílt forráskódú Eclipse keretrendszerre épülő Lotus Expeditorhoz. Ezen olyan kliensprogramok futtathatók, amelyek távoli szerverről telepíthetők és menedzselhetők. Mivel a felhasználók általában azokat a szoftvereket használják, amelyek a megvásárolt hardverre előre fel vannak telepítve, a Microsoftnak nagy előnye van. A Windows mellé általában az Office irodai programcsomag kerül fel a laptopokra és az asztali számítógépekre. Az IBM abban reménykedik, hogy az együttműködéssel rá lehet majd venni az embereket a Linux használatára, és megtörik a Microsoft egyeduralma a szoftverek piacán. A linuxos cégek kihasználhatják a Windows Vista lassú terjedését, ha minden régióban megjelennek Windows-mentes számítógépek, véli Kevin Cavanaugh, az IBM Lotus Software üzletágért felelős alelnöke. A nyílt forráskódú programok, például a Mozilla Firefox és az OpenOffice jelenleg is népszerű, de a Linuxot kevesebben próbálták ki. Az IBM linuxos csomagja 2009-re készül el, a cég egyelőre nem nevezte meg azokat a pc-gyártókat, amelyekkel megállapodást kötött a forgalmazásról.
A romániai polgárok mintegy 80 százaléka idén nagyobb figyelmet fordít az árakra az online vásárlásoknál, és 57,8 százalékuk lemond a nem nélkülözhetetlen termékekről – derül ki a Cargus futárcég kedden közzétett felméréséből.
A koalíció nézeteltérések miatt bő három hónap késéssel kedden nyilvánosságra hozta a pénzügyminisztérium a 2026-os évi állami költségvetés tervezetét.
A ploieşti-i Petrotel Lukoil finomító újraindítását is fontolgatja a kormány a közel-keleti háború miatti üzemanyagár-emelkedés ellensúlyozására – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Bár a kőolaj világpiaci ára látványos csökkenésnek indult, miután Donald Trump amerikai elnök arról beszélt, hogy közel az iráni háború vége, kedden újra emelkedtek az árak a romániai töltőállomásokon.
A benzin és a gázolaj esetében is védett árat vezet be a magyar kormány, az intézkedés éjféltől lép életbe – jelentette be Orbán Viktor hétfőn a Facebookon.
A kormány három forgatókönyvet vizsgál az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására és a literenkénti 10 lejes lélektani határ túllépésének elkerülésére a nemzetközi piacokon gyorsuló olajár-emelkedés fényében – mondják a Digi 24 által idézett források.
Sorin Grindeanu PSD-elnök hétfői bejelentése szerint a Szociáldemokrata Párt országos politikai tanácsa vasárnapi ülésén dönt majd arról, hogy a szociáldemokraták megszavazzák-e a 2026-os állami költségvetés tervezetét a parlamentben.
A közel-keleti konfliktusok kirobbanása nyomán kialakult energiapiaci helyzet miatt lépéskényszerbe került nemzeti kormányok sorra jelentik be, hogy mit lépnek polgáraik lehető legnagyobb mértékű védelme érdekében.
Idén januárban 5403 cég szűnt meg Romániában, 47,22 százalékkal több, mint 2025 első hónapjában (3670) – derül ki az országos cégbíróság (ONRC) által vasárnap közzétett adatsorokból.
A Brent nyersolaj ára hétfőn a reggeli órákban közel 30 százalékkal, 120 dollárra emelkedett, elérve a 2022-es szintet, amikor Oroszország háborút indított Ukrajna ellen. Ezt követően az árak 116 dollárra estek vissza.