Fotó: Gozner Gertrud
Az erre vonatkozó szándék továbbra is megvan, ám a jelenlegi helyzet nem teszi lehetővé, hogy eredeti szándékainknak megfelelően még idén végrehajtsuk” – mutatott rá a tárcavezető. Hozzátette, azért halasztották a magánosítást, mert az állam szeretne minél nagyobb összeget kapni a részvényekért. A miniszter elmondta, már elkészült a Romtelecom magánosítására vonatkozó tervdokumentáció, és legtöbb 45 napon belül aláírják a tavaszi privatizáció lebonyolításában segédkező tanácsadóval is a szerződést, ám leszögezte: csak abban az esetben értékesítik a cég részvényeit, ha a piaci feltételek kedvezőek lesznek.
Mint elmondta, arról, hogy a részvények hány százalékát dobják piacra, a tanácsadóval egyeztetnek majd, de az arány várhatóan 10 és 45 százalék közötti lesz.
Borbély Károly elmondta, a privatizációs döntéshez az is hozzájárult, hogy a Deutsche Telekom megvásárolta a Romtelecom többségi tulajdonosa, a görög OTE távközlési társaság részvényeinek 25 százalékát.
A Romtelecom állami tulajdonú részvényeinek piaci bevezetéséhez a Boştină és Társai ügyvédi iroda szolgáltatásait veszik igénybe, ez az iroda dolgozza ki az ügylet lebonyolítását intéző brókercég kiválasztását, és jogi tanácsadással szolgál a távközlési tárca számára.
A kormány még február végén hagyta jóvá, hogy a távközlési tárca tőzsdén értékesítse a Romtelecom részvények állami kézben lévő 45,99 százalékának legalább tíz százalékát. A Romtelecom a görög Hellenic Telecomunications Organization (OTE) többségi tulajdonában van, a görög cég a társaság részvényeinek 54,01 százalékát birtokolja. Elemzők szerint a Romtelecom piaci értéke mintegy 1,5 milliárd euró. A cég tavaly 21,1 millió eurós veszteséget jegyzett, miután egy évvel korábban a kimutatások még 55,2 millió eurós nettó nyereségről szóltak. Esett a cég forgalma is: míg 2006-ban 894,8 euró volt, tavaly már csak 871,9 eurós volt, ami 2,6 százalékos csökkenést jelent. A cég vezetékes ügyfeleinek száma is tovább csökkent, így 2007 végén már csak 3,035 millióan vették igénybe a cég szolgáltatásait, ami 10,8 százalékos csökkenés az egy évvel korábbi 3,403 millióhoz képest. A cég jelenleg 12 512 alkalmazottat foglalkoztat.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Látogatottsági adatok