
Fotó: Gozner Gertrud
Az erre vonatkozó szándék továbbra is megvan, ám a jelenlegi helyzet nem teszi lehetővé, hogy eredeti szándékainknak megfelelően még idén végrehajtsuk” – mutatott rá a tárcavezető. Hozzátette, azért halasztották a magánosítást, mert az állam szeretne minél nagyobb összeget kapni a részvényekért. A miniszter elmondta, már elkészült a Romtelecom magánosítására vonatkozó tervdokumentáció, és legtöbb 45 napon belül aláírják a tavaszi privatizáció lebonyolításában segédkező tanácsadóval is a szerződést, ám leszögezte: csak abban az esetben értékesítik a cég részvényeit, ha a piaci feltételek kedvezőek lesznek.
Mint elmondta, arról, hogy a részvények hány százalékát dobják piacra, a tanácsadóval egyeztetnek majd, de az arány várhatóan 10 és 45 százalék közötti lesz.
Borbély Károly elmondta, a privatizációs döntéshez az is hozzájárult, hogy a Deutsche Telekom megvásárolta a Romtelecom többségi tulajdonosa, a görög OTE távközlési társaság részvényeinek 25 százalékát.
A Romtelecom állami tulajdonú részvényeinek piaci bevezetéséhez a Boştină és Társai ügyvédi iroda szolgáltatásait veszik igénybe, ez az iroda dolgozza ki az ügylet lebonyolítását intéző brókercég kiválasztását, és jogi tanácsadással szolgál a távközlési tárca számára.
A kormány még február végén hagyta jóvá, hogy a távközlési tárca tőzsdén értékesítse a Romtelecom részvények állami kézben lévő 45,99 százalékának legalább tíz százalékát. A Romtelecom a görög Hellenic Telecomunications Organization (OTE) többségi tulajdonában van, a görög cég a társaság részvényeinek 54,01 százalékát birtokolja. Elemzők szerint a Romtelecom piaci értéke mintegy 1,5 milliárd euró. A cég tavaly 21,1 millió eurós veszteséget jegyzett, miután egy évvel korábban a kimutatások még 55,2 millió eurós nettó nyereségről szóltak. Esett a cég forgalma is: míg 2006-ban 894,8 euró volt, tavaly már csak 871,9 eurós volt, ami 2,6 százalékos csökkenést jelent. A cég vezetékes ügyfeleinek száma is tovább csökkent, így 2007 végén már csak 3,035 millióan vették igénybe a cég szolgáltatásait, ami 10,8 százalékos csökkenés az egy évvel korábbi 3,403 millióhoz képest. A cég jelenleg 12 512 alkalmazottat foglalkoztat.
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.
Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.
Bár úgy tűnik, még mindig megosztja a romániai társadalmat az ázsiai vendégmunkások foglalkoztatása, napról napra több nepálit, indiait vagy éppen Srí Lanka-it láthatunk az erdélyi városok utcáin. De miért éri meg ázsiaiként Romániában munkát vállalni?