Késik, de megkerülhetetlen a digitalizáció: több akadálya is van a folyamat kiteljesedésének Romániában, de valami elkezdődött

Az ellenkező póluson a vegyipart, illetve az energetikát és közműveket találjuk, ezekre az ágazatokra a barométer elkészítése során megkérdezett menedzserek szerint semmiféle hatása nem volt a digitalizációnak. Mérsékelt hatásról beszélnek eközben a válaszadók az építőipar, ingatlanközvetítés és az idegenforgalom esetében.

Látszik vagy sem?

Sok ágazatban ugyanakkor nemcsak meglátszik a digitalizáció hatása, hanem igazi átalakulásokról beszélhetünk, a legnagyobb mértékben a távközlést, az IT-szektort, valamint a pénzügyi és banki szolgáltatások ágazatát változtatták meg az új trendek. Eközben

A legtöbb gazdasági szektorban tevékenykedő menedzserek amúgy nem gondolják azt az Economica.net gazdasági portál által idézett barométer szerint, hogy a digitális üzleti modellek veszélyt jelentenének cégükre nézve, ők maguk nem is tekintik a stratégiájuk központi elemének, nincsenek megfelelő eszközeik, csatornáik.

Az elemzés szerint erre magyarázatot adhat, hogy a csúcsmenedzsmentnek nincs kellő szakértelme egy digitális üzleti modell kidolgozásához és alkalmazásához, a barométer eredményei szerint ez igaz az ipari termelésben érdekelt vállalatok 50 százalékára, az idegenforgalmi cégek, illetve az energetikai vállalatok és közműszolgáltatók 45 százalékára, valamint az építőipari és ingatlanközvetítő cégek 39 százalékára. A menedzserek nagy része ugyanakkor azért sem támogatja a digitalizációt, mivel úgy véli, hogy a lépést megtevő konkurens cégek tevékenységét egyáltalán vagy csak kis mértékben befolyásolta a digitalizáció.

Akadályok, kifogások

„Jelenleg több akadálya is van a digitalizáció kiteljesedésének, ám a folyamat megkerülhetetlen, nincs más irány, ha egy vállalat versenyképes akar maradni a piacon” – értékelt a most közzétett barométer kapcsán a Krónika megkeresésére Bihari Béla, a székelyföldi IT Plusz Klaszter elnöke. Kifejtette:

„A cégek élén gyakran idősebb vezetők állnak, akik nem fektetnek akkora hangsúlyt a számítástechnikára, a tulajdonosi kör, a nagyvállalatoknál a ranglétrát bejáró csúcsvezetők az idősebb nemzedék tagjai, ők nehezebben korszerűsítenek, mint a fiatalok. Ha menedzsmentvonalon felkészül egy vállalat, gyakran azzal szembesül, hogy a másik oldalon hiányoznak a digitális fogyasztók” – sorolta a hátráltató tényezőket szakértő.

Arra is kitért, hogy a költség is nagy akadály, sok vállalkozó még mindig úgy tekint a digitalizációra, hogy az egy könyvelési program vagy egy operációs rendszer, amit ezrével forgalmaznak a piacon. „A valós számítástechnikai korszerűsítés nem tömeggyártást, hanem egyedi fejlesztést jelent, a folyamatok testreszabását, optimalizálását, ez növeli a hatékonyságot. Ennek a folyamatnak az is gátat szab, hogy az egész Európai Unióban fejlesztőhiány van” – hívta fel a figyelmünket az IT-szakértő.

Minden téren növeli
a hatékonyságot

Bihari Béla hangsúlyozta: a termelővállalatoknál a digitalizáció a folyamatok egyszerűsítését, a menedzsment számára a nyomon követhetőséget, a tervezhetőséget eredményezi. Minden ágazat, de különösen az építkezés, az ingatlanfejlesztés, a szállítás, a turizmus lehetnek a fejlesztés nagy nyertesei.  Példaként említette, hogy megfelelő digitalizációval egy teljes építkezési munkálatot lehet anélkül  irányítani, hogy a cég vezetősége folyamatosan jelen lenne az építőtelepen vagy a logisztikai központban.

„Nem kötelező találkozni, a döntéseket online térben is meg lehet hozni, ha a rendszert összekötik a kivitelezői szinttel, teljes átláthatóságot nyújt. Ez a pandémia alatt felértékelődött, de

– osztotta meg velünk tapasztalatait a szakember. Véleménye szerint éppen ezért nem véletlen, hogy a nagyobb ingatlanfejlesztők 77 százaléka mondja azt, a következő öt évben a digitalizációnak lesz a legnagyobb szerepe a folyamatok egyszerűsítésében, a hatékonyság növelésében.

„A szállításban, a kereskedelemben kis árréssel dolgoznak, ám ezeken a területeken a logisztikai központok kiépítésére vannak matematikai algoritmusok, a költséghatékonyság szempontjából az operatív menedzsment rendszereknek van szerepük. Nem mindegy, hogy a teherautó mennyire van megrakodva, és mekkora távot kell megtennie” – szemléltette az informatikus.

Akik már élnek vele

A számítástechnikai cégek sem tudják megspórolni a fejlesztést, ezért nyilatkozott úgy az IT-cégek 33 százaléka, hogy a fejlesztés többletbevételt hoz számára. „Ezek a cégek digitalizáltak ugyan, de olyan gyorsan változik a technológia és a piac, hogy évente kell újabb szoftvereket, eszközöket vásárolniuk. Az öt évvel ezelőtt fejlesztett programokat írhatják újra” – mondta a szakember. Hozzátette: esetükben is a tervezés, az erőforrások kihasználtsága a forgalom növekedését segíti elő.

A bankok eközben – fejtette ki Bihari Béla – már most is egyre inkább használják a mesterséges intelligencia nyújtotta lehetőségeket. Ennek oka egyszerű:

Van ugyanakkor olyan gyorsétteremlánc is, amely már digitalizálta a kiszolgálást, a digitális pannón lehet összerakni a rendelést, majd bankkártyával lehet fizetni, a kiszolgáló épp csak kézbe adja a kívánt falatokat. Ez a folyamat tíz évvel ezelőtt még úgy zajlott, hogy a kiszolgáló felvette a rendelést, elvette a pénzt, hátrament a konyhába, elmagyarázta, mire van szükség, majd kivitte az ételt – idézte fel Bihari Béla.

Átalakítja a munkaerőpiacot

A székelyföldi IT Plusz Klaszter elnöke szerint amúgy egyértelmű, hogy a jelenleg alapszinten kiképzett alkalmazottak számának csökkenéséhez vezet a digitalizáció,  a munkaerőpiac átalakul. Ennek egyik következménye, hogy

Egy pénztáros esetében például már nem lesz elég, ha megkérdezi, mire van szüksége a vevőnek, és elveszi az áruért a pénzt, olyan ismereteket is el kell sajátítania, ami több hozzáadott értéket jelent.

Ugyanakkor a szakértő szerint nincs ok aggodalomra, hiszen az átalakulással új munkahelyek jönnek létre. Ráadásul a fejlesztés a bürokrácia csökkenését is maga után vonja, ma már például kivonják a pecsétet forgalomból, a digitális aláírás széles körben használttá vált, nem kérnek „egy tonna dokumentumot” eredetiben, annak a hitelesített másolatát, csak digitálisan aláírják, elküldik, és megkapják a visszaigazolást. Ezzel rengeteg időt lehet spórolni, egyszerűsíti a munkaköröket, például a titkárnőnek nem kell szkennelnie, faxolnia, hívnia a futárt, írnia a leveleket.

Bihari Béla emlékeztetett, az Európai Unió a digitalizációt határozta meg a 2021–2027-es költségvetési ciklus legfontosabb irányvonalaként, erre pedig a szakember szerint szükség is van ahhoz, hogy Európa behozza óriási lemaradását Kínától és az Amerikai Egyesült Államoktól. Különben Romániában a pandémia olyan folyamatokat sürgetett meg, melyek másként csak öt-tíz év alatt gyűrűztek volna be az országba – ábrázolta a jelenlegi helyzetet a szakember.