Nem ördögtől való. Ma már a gazdaság számos ágazatában mindennap élnek a digitalizáció nyújtotta lehetőségekkel
Fotó: Pixabay
A koronavírus-világjárvány olyan folyamatokat sürgetett meg a digitalizáció terén, amelyek másként csak öt-tíz év alatt gyűrűztek volna be az országba, de még mindig sok a tennivaló ezen a téren, és sok a hátráltató tényező is. Márpedig a 2021–2027-es európai uniós költségvetési ciklus egyik fő prioritásáról beszélünk.
Digitalizáció – évről évre sűrűbben halljuk ezt a kifejezést, legyen szó a versenyszféráról vagy a közintézményekről, termékek előállításáról vagy szolgáltatásokról. Miközben sok ágazat vonatkozásában a szakemberek ebben látják a jövő „zenéjét”, a 2020-as digitalizációs barométer eredményei szerint egyelőre Romániában a különböző gazdasági szektorok képviselői eltérően vélekednek a digitalizációról.
A Valoria tanácsadó és coaching cég által a Doingbusiness.ro portállal közösen készített elemzés szerint
Az ellenkező póluson a vegyipart, illetve az energetikát és közműveket találjuk, ezekre az ágazatokra a barométer elkészítése során megkérdezett menedzserek szerint semmiféle hatása nem volt a digitalizációnak. Mérsékelt hatásról beszélnek eközben a válaszadók az építőipar, ingatlanközvetítés és az idegenforgalom esetében.
Sok ágazatban ugyanakkor nemcsak meglátszik a digitalizáció hatása, hanem igazi átalakulásokról beszélhetünk, a legnagyobb mértékben a távközlést, az IT-szektort, valamint a pénzügyi és banki szolgáltatások ágazatát változtatták meg az új trendek. Eközben
A legtöbb gazdasági szektorban tevékenykedő menedzserek amúgy nem gondolják azt az Economica.net gazdasági portál által idézett barométer szerint, hogy a digitális üzleti modellek veszélyt jelentenének cégükre nézve, ők maguk nem is tekintik a stratégiájuk központi elemének, nincsenek megfelelő eszközeik, csatornáik.
Az elemzés szerint erre magyarázatot adhat, hogy a csúcsmenedzsmentnek nincs kellő szakértelme egy digitális üzleti modell kidolgozásához és alkalmazásához, a barométer eredményei szerint ez igaz az ipari termelésben érdekelt vállalatok 50 százalékára, az idegenforgalmi cégek, illetve az energetikai vállalatok és közműszolgáltatók 45 százalékára, valamint az építőipari és ingatlanközvetítő cégek 39 százalékára. A menedzserek nagy része ugyanakkor azért sem támogatja a digitalizációt, mivel úgy véli, hogy a lépést megtevő konkurens cégek tevékenységét egyáltalán vagy csak kis mértékben befolyásolta a digitalizáció.
„Jelenleg több akadálya is van a digitalizáció kiteljesedésének, ám a folyamat megkerülhetetlen, nincs más irány, ha egy vállalat versenyképes akar maradni a piacon” – értékelt a most közzétett barométer kapcsán a Krónika megkeresésére Bihari Béla, a székelyföldi IT Plusz Klaszter elnöke. Kifejtette:
„A cégek élén gyakran idősebb vezetők állnak, akik nem fektetnek akkora hangsúlyt a számítástechnikára, a tulajdonosi kör, a nagyvállalatoknál a ranglétrát bejáró csúcsvezetők az idősebb nemzedék tagjai, ők nehezebben korszerűsítenek, mint a fiatalok. Ha menedzsmentvonalon felkészül egy vállalat, gyakran azzal szembesül, hogy a másik oldalon hiányoznak a digitális fogyasztók” – sorolta a hátráltató tényezőket szakértő.
Arra is kitért, hogy a költség is nagy akadály, sok vállalkozó még mindig úgy tekint a digitalizációra, hogy az egy könyvelési program vagy egy operációs rendszer, amit ezrével forgalmaznak a piacon. „A valós számítástechnikai korszerűsítés nem tömeggyártást, hanem egyedi fejlesztést jelent, a folyamatok testreszabását, optimalizálását, ez növeli a hatékonyságot. Ennek a folyamatnak az is gátat szab, hogy az egész Európai Unióban fejlesztőhiány van” – hívta fel a figyelmünket az IT-szakértő.
Bihari Béla hangsúlyozta: a termelővállalatoknál a digitalizáció a folyamatok egyszerűsítését, a menedzsment számára a nyomon követhetőséget, a tervezhetőséget eredményezi. Minden ágazat, de különösen az építkezés, az ingatlanfejlesztés, a szállítás, a turizmus lehetnek a fejlesztés nagy nyertesei. Példaként említette, hogy megfelelő digitalizációval egy teljes építkezési munkálatot lehet anélkül irányítani, hogy a cég vezetősége folyamatosan jelen lenne az építőtelepen vagy a logisztikai központban.
„Nem kötelező találkozni, a döntéseket online térben is meg lehet hozni, ha a rendszert összekötik a kivitelezői szinttel, teljes átláthatóságot nyújt. Ez a pandémia alatt felértékelődött, de
– osztotta meg velünk tapasztalatait a szakember. Véleménye szerint éppen ezért nem véletlen, hogy a nagyobb ingatlanfejlesztők 77 százaléka mondja azt, a következő öt évben a digitalizációnak lesz a legnagyobb szerepe a folyamatok egyszerűsítésében, a hatékonyság növelésében.
„A szállításban, a kereskedelemben kis árréssel dolgoznak, ám ezeken a területeken a logisztikai központok kiépítésére vannak matematikai algoritmusok, a költséghatékonyság szempontjából az operatív menedzsment rendszereknek van szerepük. Nem mindegy, hogy a teherautó mennyire van megrakodva, és mekkora távot kell megtennie” – szemléltette az informatikus.
A számítástechnikai cégek sem tudják megspórolni a fejlesztést, ezért nyilatkozott úgy az IT-cégek 33 százaléka, hogy a fejlesztés többletbevételt hoz számára. „Ezek a cégek digitalizáltak ugyan, de olyan gyorsan változik a technológia és a piac, hogy évente kell újabb szoftvereket, eszközöket vásárolniuk. Az öt évvel ezelőtt fejlesztett programokat írhatják újra” – mondta a szakember. Hozzátette: esetükben is a tervezés, az erőforrások kihasználtsága a forgalom növekedését segíti elő.
A bankok eközben – fejtette ki Bihari Béla – már most is egyre inkább használják a mesterséges intelligencia nyújtotta lehetőségeket. Ennek oka egyszerű:
Van ugyanakkor olyan gyorsétteremlánc is, amely már digitalizálta a kiszolgálást, a digitális pannón lehet összerakni a rendelést, majd bankkártyával lehet fizetni, a kiszolgáló épp csak kézbe adja a kívánt falatokat. Ez a folyamat tíz évvel ezelőtt még úgy zajlott, hogy a kiszolgáló felvette a rendelést, elvette a pénzt, hátrament a konyhába, elmagyarázta, mire van szükség, majd kivitte az ételt – idézte fel Bihari Béla.
A székelyföldi IT Plusz Klaszter elnöke szerint amúgy egyértelmű, hogy a jelenleg alapszinten kiképzett alkalmazottak számának csökkenéséhez vezet a digitalizáció, a munkaerőpiac átalakul. Ennek egyik következménye, hogy
Egy pénztáros esetében például már nem lesz elég, ha megkérdezi, mire van szüksége a vevőnek, és elveszi az áruért a pénzt, olyan ismereteket is el kell sajátítania, ami több hozzáadott értéket jelent.
Ugyanakkor a szakértő szerint nincs ok aggodalomra, hiszen az átalakulással új munkahelyek jönnek létre. Ráadásul a fejlesztés a bürokrácia csökkenését is maga után vonja, ma már például kivonják a pecsétet forgalomból, a digitális aláírás széles körben használttá vált, nem kérnek „egy tonna dokumentumot” eredetiben, annak a hitelesített másolatát, csak digitálisan aláírják, elküldik, és megkapják a visszaigazolást. Ezzel rengeteg időt lehet spórolni, egyszerűsíti a munkaköröket, például a titkárnőnek nem kell szkennelnie, faxolnia, hívnia a futárt, írnia a leveleket.
Bihari Béla emlékeztetett, az Európai Unió a digitalizációt határozta meg a 2021–2027-es költségvetési ciklus legfontosabb irányvonalaként, erre pedig a szakember szerint szükség is van ahhoz, hogy Európa behozza óriási lemaradását Kínától és az Amerikai Egyesült Államoktól. Különben Romániában a pandémia olyan folyamatokat sürgetett meg, melyek másként csak öt-tíz év alatt gyűrűztek volna be az országba – ábrázolta a jelenlegi helyzetet a szakember.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!