2009. április 02., 11:552009. április 02., 11:55
Mint Andrew Howell, a Citigroup bankcsoport feltörekvő piaci elemzője kifejtette: az ukrán és a fehérorosz valuta az IMF-hitelek ellenére romlik, e két országban mélyül a recesszió, Szerbiában és Magyarországon viszont sikerült némileg javítani, stabilizálni a fizetőeszközt.
A 185 tagú IMF várhatóan nagyobb hatalomhoz jut: a fejlett és fejlődő országok a heti G20-as londoni találkozóján várhatóan döntés születik arról, hogy 250 milliárd dollárt pumpálnak a washingtoni székhelyű pénzintézetbe a készletek bővítésére.
Továbbra is kérdés azonban, hogy az új arculatú IMF hatékony lehet-e a válság leküzdésében. Az bizonyos, hogy a hitelekért cserébe azelőtt mélyreható gazdasági átalakításokat követelő intézmény mostanra enyhített szigorán, kevesebb feltételt szab a segélynyújtáshoz. Mint Marek Belka korábbi lengyel kormányfő, az IMF európai politikájának irányítója rámutatott: a valutaalap már nem fundamentális változásokat akar elérni a megsegített országokban, hanem arra törekszik, hogy a meggyengült gazdaságokat „átsegítse a folyó túlpartjára”.
A vezető amerikai üzleti napilap szerint az IMF átalakulásának kritikusai is akadnak, akik szerint a valutaalap a könnyű hitelekkel elszalasztja a lehetőséget, hogy nyomást gyakoroljon a szükséges változtatások végrehajtására. A bírálók között van Holtzer Péter magyar nyugdíjreform-szakértő is, aki csalódottságának adott hangot amiatt, hogy az IMF nem követelte a magyar kormánytól a túl nagyvonalú nyugdíjrendszer, valamint a méltánytalan adórendszer átszabását a tavalyi 15,7 milliárd dolláros hitelkeretért cserébe.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
Látogatottsági adatok