2009. április 02., 11:552009. április 02., 11:55
Mint Andrew Howell, a Citigroup bankcsoport feltörekvő piaci elemzője kifejtette: az ukrán és a fehérorosz valuta az IMF-hitelek ellenére romlik, e két országban mélyül a recesszió, Szerbiában és Magyarországon viszont sikerült némileg javítani, stabilizálni a fizetőeszközt.
A 185 tagú IMF várhatóan nagyobb hatalomhoz jut: a fejlett és fejlődő országok a heti G20-as londoni találkozóján várhatóan döntés születik arról, hogy 250 milliárd dollárt pumpálnak a washingtoni székhelyű pénzintézetbe a készletek bővítésére.
Továbbra is kérdés azonban, hogy az új arculatú IMF hatékony lehet-e a válság leküzdésében. Az bizonyos, hogy a hitelekért cserébe azelőtt mélyreható gazdasági átalakításokat követelő intézmény mostanra enyhített szigorán, kevesebb feltételt szab a segélynyújtáshoz. Mint Marek Belka korábbi lengyel kormányfő, az IMF európai politikájának irányítója rámutatott: a valutaalap már nem fundamentális változásokat akar elérni a megsegített országokban, hanem arra törekszik, hogy a meggyengült gazdaságokat „átsegítse a folyó túlpartjára”.
A vezető amerikai üzleti napilap szerint az IMF átalakulásának kritikusai is akadnak, akik szerint a valutaalap a könnyű hitelekkel elszalasztja a lehetőséget, hogy nyomást gyakoroljon a szükséges változtatások végrehajtására. A bírálók között van Holtzer Péter magyar nyugdíjreform-szakértő is, aki csalódottságának adott hangot amiatt, hogy az IMF nem követelte a magyar kormánytól a túl nagyvonalú nyugdíjrendszer, valamint a méltánytalan adórendszer átszabását a tavalyi 15,7 milliárd dolláros hitelkeretért cserébe.
A benzin és a gázolaj esetében is védett árat vezet be a magyar kormány, az intézkedés éjféltől lép életbe – jelentette be Orbán Viktor hétfőn a Facebookon.
A kormány három forgatókönyvet vizsgál az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására és a literenkénti 10 lejes lélektani határ túllépésének elkerülésére a nemzetközi piacokon gyorsuló olajár-emelkedés fényében – mondják a Digi 24 által idézett források.
Sorin Grindeanu PSD-elnök hétfői bejelentése szerint a Szociáldemokrata Párt országos politikai tanácsa vasárnapi ülésén dönt majd arról, hogy a szociáldemokraták megszavazzák-e a 2026-os állami költségvetés tervezetét a parlamentben.
A közel-keleti konfliktusok kirobbanása nyomán kialakult energiapiaci helyzet miatt lépéskényszerbe került nemzeti kormányok sorra jelentik be, hogy mit lépnek polgáraik lehető legnagyobb mértékű védelme érdekében.
Idén januárban 5403 cég szűnt meg Romániában, 47,22 százalékkal több, mint 2025 első hónapjában (3670) – derül ki az országos cégbíróság (ONRC) által vasárnap közzétett adatsorokból.
A Brent nyersolaj ára hétfőn a reggeli órákban közel 30 százalékkal, 120 dollárra emelkedett, elérve a 2022-es szintet, amikor Oroszország háborút indított Ukrajna ellen. Ezt követően az árak 116 dollárra estek vissza.
Bogdan Ivan energiaügyi miniszter szombaton Besztercén kijelentette, „rendkívül fontos”, hogy Romániában az üzemanyagárak ne érjék el a kétjegyű számok szintjét.
A kútnál üzemanyagra kifizetett 10 lejből majdnem 7 az államé, az árakat a román adópolitika is alaposan befolyásolja, nem csak a kőolaj díjszabása – állítja az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
A romániaiak csaknem fele kizárólag itthon tölti szabadságát, vagy a belföldi turizmust külföldi utazásokkal kombinálja a nemzetközi feszültségek és a légi járatokkal kapcsolatos bizonytalanságok közepette.
Ronthatja Románia államadós-besorolásának kilátásait a Moody's Ratings, ha a kormány nem tudja hatékonyan végrehajtani fiskális konszolidációs tervét – derül ki a nemzetközi hitelminősítő időszakos elemzéséből.