Kell, de nem jelent garanciát: legtöbb másfél éven belül megalakulhat a Román Állami Fejlesztési és Beruházási Bank

A pénzintézet a nagy országos, illetve az önkormányzatok által végzett kisebb infrastrukturális beruházások finanszírozására lesz hivatott, de kis- és közepes vállalkozásokat is támogatni fog. Câciu szerint a bank főleg olyan vállalatoknak nyújt majd segítséget, amelyek a termelésre fektetik a hangsúlyt, és a termelési kapacitásukat akarják fejleszteni.

Ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy a bank egy-másfél éven belül elkezdi működését. A pénzintézetet egy héttagú felügyeleti testület és egy háromtagú igazgatótanács fogja vezetni.

Szükség van egy hasonló pénzintézetre

„Az uniós alapok, finanszírozások egyik feltétele, hogy alakuljon meg egy állami kézben levő, fejlesztésekre és beruházásokra szakosodott bank” – mutatott rá megkeresésünkre Miklós Zoltán parlamenti képviselő. Az RMDSZ gazdasági szakpolitikusa is emlékeztetett, hogy a kormány a helyreállítási tervben is vállalta a fejlesztési bank létrehozásának kötelezettségét.

Jelenleg a román államnak két bankja van: a CEC Bank univerzális pénzintézet, a társadalom minden szegmensének nyújt banki szolgáltatásokat, az EximBank pedig csak részben van állami kézben, különböző befektetési társaságok is résztulajdonosok, és leginkább a külkereskedelemre összpontosít.

– részletezte a közgazdász. Hozzátette: az állami pénzintézetnek lesznek olyan eszközei, melyek más bankoknak nem állnak rendelkezésre, a célirányosan nyújtott uniós finanszírozásokat tudja felhasználni, az oda befutó pénzügyi alapokat a kkv-k pályázatainak társfinanszírozására, állami garanciák nyújtására.

„Jelenleg szabad a gazda, ám az állami kézben levő bank a fejlesztésekre fókuszál majd, a beruházások megvalósulását segítő hiteleket folyósít esetenként állami garanciával vagy kedvezményesen. Az még kérdés, hogy mennyire váltja majd be a hozzá fűzött reményeket” – szögezte le Miklós Zoltán.

Nem érdemes csodákat várni

„A szándék önmagában jó, nyilvánvaló, hogy minden pluszpénz segít” – fogalmazott a Krónika kérdésére Nagy Bálint Zsolt közgazdász. A Babeș–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának oktatója kifejtette, az állami tulajdonú bank elsősorban állami és önkormányzati projekteket finanszíroz majd, valószínűleg jóval alacsonyabb kamatlábbal nyújt majd hiteleket, ami egy fontos szempont most, amikor megemelkedtek a kamatok, az önkormányzatoknak, vállalkozásoknak is jól jön a jutányos kamat, vagy a különböző moratóriumperiódusok, amiket az állami bankok tudnak garantálni.

Legutóbb az Európai Unióval  megkötött egyezményben a kötelezettségvállalások közé is bekerült, sőt a helyreállítási tervbe is belefoglalták, vagyis a kormány kötelezettséget vállalt a fejlesztési bank létrehozására, így a gazdasági szakértő szerint nagy a valószínűsége, hogy most tényleg megalapítják.   

Nem érdemes csodákat várni ettől a pénzintézettől, annál is inkább mert Románia szakértője annak, hogy új intézményeket, bizottságokat hoz létre, melyeket végül nem tölt fel tartalommal. Caragiale óta tudjuk, hogy sokszor így működnek a dolgok” – fogalmazta meg Nagy Bálint Zsolt.

Arra is kitért, hogy nem a pénz hiánya jelenti a problémát, hiszen pénz van az Európai Uniótól, az ország költségvetésében is, a koronavírus-járvánnyal karöltve begyűrűzött válság után és az energiaválság közben még mindig csak 50 százalék körül van az ország eladósodottsága.

– jelentette ki az egyetemi oktató. Rámutatott: túl gyakran hangzik el, hogy egy-egy beruházás stagnál, és ennek az esetek többségében nem a pénzhiány az oka, hiszen „bizonyos értelemben még túl nagy is a monetáris tömeg, ami egyik megnyilvánulása az inflációnak”. „Nagy hátráltató erő ebben az országban, hogy sokan munkamorál nélkül töltenek be pozíciókat, az új intézmény esetében is az a kérdés, hogy mennyire tud határidőre, gyorsan különböző projekteket megvalósítani” – szögezte le Nagy Bálint Zsolt.