
Szükség van rá. Az uniós finanszírozások egyik feltétele egy állami kézben levő, fejlesztésekre és beruházásokra szakosodott bank
Fotó: Pixabay
Minden pluszpénz segít, ám nem érdemes csodákat várni a Román Állami Fejlesztési és Beruházási Bank létrehozásától a Krónikának nyilatkozó gazdasági elemző szerint. Nagy Bálint Zsolt közgazdász szerint kérdést vet fel, hogy miként töltik fel tartalommal, mennyire tud határidőre, gyorsan projekteket megvalósítani.
2022. október 14., 14:032022. október 14., 14:03
Román Állami Fejlesztési és Beruházási Bank létrehozásáról szóló határozatot fogadott el a bukaresti kormány – a pénzintézet fő feladata lesz a román gazdaság számára fontos állami és magánberuházások támogatása. Adrian Câciu pénzügyminiszter elmondta: a bank létrehozását Románia az Európai Bizottság felé is vállalta az uniós helyreállítási tervben. Rámutatott: ez volt az egyik fontos lépés az állami bank létesítése irányába. A pénzintézet a román államé lesz, és a pénzügyminisztérium irányítása alatt működik majd.
A pénzintézet a nagy országos, illetve az önkormányzatok által végzett kisebb infrastrukturális beruházások finanszírozására lesz hivatott, de kis- és közepes vállalkozásokat is támogatni fog. Câciu szerint a bank főleg olyan vállalatoknak nyújt majd segítséget, amelyek a termelésre fektetik a hangsúlyt, és a termelési kapacitásukat akarják fejleszteni.
Ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy a bank egy-másfél éven belül elkezdi működését. A pénzintézetet egy héttagú felügyeleti testület és egy háromtagú igazgatótanács fogja vezetni.
„Az uniós alapok, finanszírozások egyik feltétele, hogy alakuljon meg egy állami kézben levő, fejlesztésekre és beruházásokra szakosodott bank” – mutatott rá megkeresésünkre Miklós Zoltán parlamenti képviselő. Az RMDSZ gazdasági szakpolitikusa is emlékeztetett, hogy a kormány a helyreállítási tervben is vállalta a fejlesztési bank létrehozásának kötelezettségét.
Jelenleg a román államnak két bankja van: a CEC Bank univerzális pénzintézet, a társadalom minden szegmensének nyújt banki szolgáltatásokat, az EximBank pedig csak részben van állami kézben, különböző befektetési társaságok is résztulajdonosok, és leginkább a külkereskedelemre összpontosít.
– részletezte a közgazdász. Hozzátette: az állami pénzintézetnek lesznek olyan eszközei, melyek más bankoknak nem állnak rendelkezésre, a célirányosan nyújtott uniós finanszírozásokat tudja felhasználni, az oda befutó pénzügyi alapokat a kkv-k pályázatainak társfinanszírozására, állami garanciák nyújtására.
„Jelenleg szabad a gazda, ám az állami kézben levő bank a fejlesztésekre fókuszál majd, a beruházások megvalósulását segítő hiteleket folyósít esetenként állami garanciával vagy kedvezményesen. Az még kérdés, hogy mennyire váltja majd be a hozzá fűzött reményeket” – szögezte le Miklós Zoltán.
„A szándék önmagában jó, nyilvánvaló, hogy minden pluszpénz segít” – fogalmazott a Krónika kérdésére Nagy Bálint Zsolt közgazdász. A Babeș–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának oktatója kifejtette, az állami tulajdonú bank elsősorban állami és önkormányzati projekteket finanszíroz majd, valószínűleg jóval alacsonyabb kamatlábbal nyújt majd hiteleket, ami egy fontos szempont most, amikor megemelkedtek a kamatok, az önkormányzatoknak, vállalkozásoknak is jól jön a jutányos kamat, vagy a különböző moratóriumperiódusok, amiket az állami bankok tudnak garantálni.
Legutóbb az Európai Unióval megkötött egyezményben a kötelezettségvállalások közé is bekerült, sőt a helyreállítási tervbe is belefoglalták, vagyis a kormány kötelezettséget vállalt a fejlesztési bank létrehozására, így a gazdasági szakértő szerint nagy a valószínűsége, hogy most tényleg megalapítják.
Nem érdemes csodákat várni ettől a pénzintézettől, annál is inkább mert Románia szakértője annak, hogy új intézményeket, bizottságokat hoz létre, melyeket végül nem tölt fel tartalommal. Caragiale óta tudjuk, hogy sokszor így működnek a dolgok” – fogalmazta meg Nagy Bálint Zsolt.
Arra is kitért, hogy nem a pénz hiánya jelenti a problémát, hiszen pénz van az Európai Uniótól, az ország költségvetésében is, a koronavírus-járvánnyal karöltve begyűrűzött válság után és az energiaválság közben még mindig csak 50 százalék körül van az ország eladósodottsága.
– jelentette ki az egyetemi oktató. Rámutatott: túl gyakran hangzik el, hogy egy-egy beruházás stagnál, és ennek az esetek többségében nem a pénzhiány az oka, hiszen „bizonyos értelemben még túl nagy is a monetáris tömeg, ami egyik megnyilvánulása az inflációnak”. „Nagy hátráltató erő ebben az országban, hogy sokan munkamorál nélkül töltenek be pozíciókat, az új intézmény esetében is az a kérdés, hogy mennyire tud határidőre, gyorsan különböző projekteket megvalósítani” – szögezte le Nagy Bálint Zsolt.
Erdély helyszín is bekerülhet Donald Trump amerikai elnök és családja ingatlanportfóliójába: az értesülések és bennfentesek tájékoztatása szerint Kolozsváron készülnek jelentős ingatlanberuházásra.
Hatszáznál több romániai dolgozóját bocsátja el a német autóipari vállalat, az Aumovio. Erdélyi üzemek is érintettek.
Románia újonnan kiépítendő nukleáris kapacitása 80 százalékát „elszívhatja” az a mesterségesintelligencia-gyár, amelynek megvalósítását nemrég jelentette be az Európai Bizottság, a bukaresti kormány pedig memorandummal „alapozta meg” az AI-gyárat.
A lakossági gázár legalább 5%-kal drágulhat 2026 áprilisától, amikor – a jelenlegi állás szerint – kivezetik az árplafonrendszert – jelentette ki szerdán Laurenţiu Urluescu, a Romániai Energiaszolgáltatók Szövetségének (AFEER) elnöke.
A jövő év első felében lezárul a Mega Image és a Profi fúziója – az Ahold Delhaize Csoport tagjai, a Mega Image és a Profi Rom Food 2026. március 31-től egyetlen jogi személyként működnek tovább, ám helyi márkáikat továbbra is megtartják.
Idén októberben 2024 azonos hónapjához képest átlagosan 8 százalékkal, 2025 szeptemberéhez viszonyítva 1 százalékkal nőttek a belföldi és exportértékesítési ipari termelői árak – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) szerdán közzétett adataiból.
Az Európai Unió Tanácsának elnöksége és az Európai Parlament képviselői ideiglenes megállapodásra jutottak az orosz földgáz importjának fokozatos megszüntetésére vonatkozó szabályozásról – tájékoztatta az MTI-t a két uniós intézmény szerdán.
Idén novemberben 36 százalékkal több új járművet helyeztek forgalomba Romániában, mint 2024 azonos hónapjában, a száz százalékban elektromos autók értékesítése azonban 114 százalékkal nőtt – közölte a Gépkocsigyártók és -importőrök Egyesülete (APIA).
Bár a kakaó világpiaci ára 2025-ben többéves rekordok után látványosan visszaesett, a csokoládé továbbra sem lett olcsóbb a boltok polcain.
A Prahova és Dâmbovița megye vízellátása terén bekövetkezett krízis nyomán leállt a brazi-i erőmű működése. Az OMV-Petrom létesítménye fedezi Románia energiaellátásának tíz százalékát.
szóljon hozzá!