
Szükség van rá. Az uniós finanszírozások egyik feltétele egy állami kézben levő, fejlesztésekre és beruházásokra szakosodott bank
Fotó: Pixabay
Minden pluszpénz segít, ám nem érdemes csodákat várni a Román Állami Fejlesztési és Beruházási Bank létrehozásától a Krónikának nyilatkozó gazdasági elemző szerint. Nagy Bálint Zsolt közgazdász szerint kérdést vet fel, hogy miként töltik fel tartalommal, mennyire tud határidőre, gyorsan projekteket megvalósítani.
2022. október 14., 14:032022. október 14., 14:03
Román Állami Fejlesztési és Beruházási Bank létrehozásáról szóló határozatot fogadott el a bukaresti kormány – a pénzintézet fő feladata lesz a román gazdaság számára fontos állami és magánberuházások támogatása. Adrian Câciu pénzügyminiszter elmondta: a bank létrehozását Románia az Európai Bizottság felé is vállalta az uniós helyreállítási tervben. Rámutatott: ez volt az egyik fontos lépés az állami bank létesítése irányába. A pénzintézet a román államé lesz, és a pénzügyminisztérium irányítása alatt működik majd.
A pénzintézet a nagy országos, illetve az önkormányzatok által végzett kisebb infrastrukturális beruházások finanszírozására lesz hivatott, de kis- és közepes vállalkozásokat is támogatni fog. Câciu szerint a bank főleg olyan vállalatoknak nyújt majd segítséget, amelyek a termelésre fektetik a hangsúlyt, és a termelési kapacitásukat akarják fejleszteni.
Ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy a bank egy-másfél éven belül elkezdi működését. A pénzintézetet egy héttagú felügyeleti testület és egy háromtagú igazgatótanács fogja vezetni.
„Az uniós alapok, finanszírozások egyik feltétele, hogy alakuljon meg egy állami kézben levő, fejlesztésekre és beruházásokra szakosodott bank” – mutatott rá megkeresésünkre Miklós Zoltán parlamenti képviselő. Az RMDSZ gazdasági szakpolitikusa is emlékeztetett, hogy a kormány a helyreállítási tervben is vállalta a fejlesztési bank létrehozásának kötelezettségét.
Jelenleg a román államnak két bankja van: a CEC Bank univerzális pénzintézet, a társadalom minden szegmensének nyújt banki szolgáltatásokat, az EximBank pedig csak részben van állami kézben, különböző befektetési társaságok is résztulajdonosok, és leginkább a külkereskedelemre összpontosít.
– részletezte a közgazdász. Hozzátette: az állami pénzintézetnek lesznek olyan eszközei, melyek más bankoknak nem állnak rendelkezésre, a célirányosan nyújtott uniós finanszírozásokat tudja felhasználni, az oda befutó pénzügyi alapokat a kkv-k pályázatainak társfinanszírozására, állami garanciák nyújtására.
„Jelenleg szabad a gazda, ám az állami kézben levő bank a fejlesztésekre fókuszál majd, a beruházások megvalósulását segítő hiteleket folyósít esetenként állami garanciával vagy kedvezményesen. Az még kérdés, hogy mennyire váltja majd be a hozzá fűzött reményeket” – szögezte le Miklós Zoltán.
„A szándék önmagában jó, nyilvánvaló, hogy minden pluszpénz segít” – fogalmazott a Krónika kérdésére Nagy Bálint Zsolt közgazdász. A Babeș–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának oktatója kifejtette, az állami tulajdonú bank elsősorban állami és önkormányzati projekteket finanszíroz majd, valószínűleg jóval alacsonyabb kamatlábbal nyújt majd hiteleket, ami egy fontos szempont most, amikor megemelkedtek a kamatok, az önkormányzatoknak, vállalkozásoknak is jól jön a jutányos kamat, vagy a különböző moratóriumperiódusok, amiket az állami bankok tudnak garantálni.
Legutóbb az Európai Unióval megkötött egyezményben a kötelezettségvállalások közé is bekerült, sőt a helyreállítási tervbe is belefoglalták, vagyis a kormány kötelezettséget vállalt a fejlesztési bank létrehozására, így a gazdasági szakértő szerint nagy a valószínűsége, hogy most tényleg megalapítják.
Nem érdemes csodákat várni ettől a pénzintézettől, annál is inkább mert Románia szakértője annak, hogy új intézményeket, bizottságokat hoz létre, melyeket végül nem tölt fel tartalommal. Caragiale óta tudjuk, hogy sokszor így működnek a dolgok” – fogalmazta meg Nagy Bálint Zsolt.
Arra is kitért, hogy nem a pénz hiánya jelenti a problémát, hiszen pénz van az Európai Uniótól, az ország költségvetésében is, a koronavírus-járvánnyal karöltve begyűrűzött válság után és az energiaválság közben még mindig csak 50 százalék körül van az ország eladósodottsága.
– jelentette ki az egyetemi oktató. Rámutatott: túl gyakran hangzik el, hogy egy-egy beruházás stagnál, és ennek az esetek többségében nem a pénzhiány az oka, hiszen „bizonyos értelemben még túl nagy is a monetáris tömeg, ami egyik megnyilvánulása az inflációnak”. „Nagy hátráltató erő ebben az országban, hogy sokan munkamorál nélkül töltenek be pozíciókat, az új intézmény esetében is az a kérdés, hogy mennyire tud határidőre, gyorsan különböző projekteket megvalósítani” – szögezte le Nagy Bálint Zsolt.
Traian Băsescu volt államfő szerint Románia egyik legsúlyosabb problémája, hogy az ország évről évre riasztóan magas kamatokat fizet a korábban felvett hitelek után. Évente mintegy 11 milliárd eurót fordítanak az államadósság kamatfizetésére.
Az Intelligens Energia Egyesület (AEI) szerint a háztartási villamosenergia-fogyasztók akár 35 százalékkal is csökkenthetnék a számláikat, ha szolgáltatót váltanának, mivel a piacon jelenleg 1 lej/kWh alatti ajánlatok is elérhetők.
Hamis tartalmak terjednek az interneten, a célzott csalási módszerre figyelmeztet az egyik legnagyobb romániai bank, a Banca Transilvania. A csalók célja, hogy megszerezzék a bank ügyfelek személyes és pénzügyi adatait.
Az Európai Unió és a Mercosur (Dél-amerikai Közös Piac) képviselői szombaton a paraguayi fővárosban, Asunciónban több mint huszonöt éven át tartó tárgyalás után aláírták a két szervezet közötti szabadkereskedelmi megállapodást.
Románia a súlyos fagyos időszakokban azzal szembesül, hogy a belföldi termelésből és a tárolókból történő szállítási kapacitása korlátozott, ilyenkor a gázimport – különösen Magyarországról – szükségessé válik a fogyasztási csúcsok fedezéséhez.
Csütörtökön az Országházban átadták a Nemzet Gazdásza címet. Az idén Balla Géza erdélyi borász, Feczák János agrármérnök és Rittlinger József gazdálkodó részesült az elismerésbe
A gyors megoldások, mint a tömeges elbocsátások vagy bezárások, inkább súlyosbíthatják az állami tulajdonú vállalatok problémáit, mintsem megoldanák azokat – jelentette ki Irineu Darău gazdasági miniszter.
2025 októberéhez képest novemberben 2,2 százalékkal 5615 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Miközben Bulgária a jelenlegi ütemben 30 év múlva fogja befejezni tervezett autópályáit, Románia új rekord előtt áll a sztrádaépítés terén – állítja párhuzamba a két szomszédos ország közúti infrastrukturális megvalósításait a bolgár Sega hírportál.
Jelentősen, 35 százalékkal emelkedett a földgáz ára a Román Árutőzsdén, amivel az árszint meg is haladta az európai piaci szintet. Mindez pedig nem túl kecsegtető olyan körülmények között, hogy a kormány arra készül, hogy megszünteti az ársapkát.
szóljon hozzá!