Szükség van rá. Az uniós finanszírozások egyik feltétele egy állami kézben levő, fejlesztésekre és beruházásokra szakosodott bank
Fotó: Pixabay
Minden pluszpénz segít, ám nem érdemes csodákat várni a Román Állami Fejlesztési és Beruházási Bank létrehozásától a Krónikának nyilatkozó gazdasági elemző szerint. Nagy Bálint Zsolt közgazdász szerint kérdést vet fel, hogy miként töltik fel tartalommal, mennyire tud határidőre, gyorsan projekteket megvalósítani.
2022. október 14., 14:032022. október 14., 14:03
Román Állami Fejlesztési és Beruházási Bank létrehozásáról szóló határozatot fogadott el a bukaresti kormány – a pénzintézet fő feladata lesz a román gazdaság számára fontos állami és magánberuházások támogatása. Adrian Câciu pénzügyminiszter elmondta: a bank létrehozását Románia az Európai Bizottság felé is vállalta az uniós helyreállítási tervben. Rámutatott: ez volt az egyik fontos lépés az állami bank létesítése irányába. A pénzintézet a román államé lesz, és a pénzügyminisztérium irányítása alatt működik majd.
A pénzintézet a nagy országos, illetve az önkormányzatok által végzett kisebb infrastrukturális beruházások finanszírozására lesz hivatott, de kis- és közepes vállalkozásokat is támogatni fog. Câciu szerint a bank főleg olyan vállalatoknak nyújt majd segítséget, amelyek a termelésre fektetik a hangsúlyt, és a termelési kapacitásukat akarják fejleszteni.
Ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy a bank egy-másfél éven belül elkezdi működését. A pénzintézetet egy héttagú felügyeleti testület és egy háromtagú igazgatótanács fogja vezetni.
„Az uniós alapok, finanszírozások egyik feltétele, hogy alakuljon meg egy állami kézben levő, fejlesztésekre és beruházásokra szakosodott bank” – mutatott rá megkeresésünkre Miklós Zoltán parlamenti képviselő. Az RMDSZ gazdasági szakpolitikusa is emlékeztetett, hogy a kormány a helyreállítási tervben is vállalta a fejlesztési bank létrehozásának kötelezettségét.
Jelenleg a román államnak két bankja van: a CEC Bank univerzális pénzintézet, a társadalom minden szegmensének nyújt banki szolgáltatásokat, az EximBank pedig csak részben van állami kézben, különböző befektetési társaságok is résztulajdonosok, és leginkább a külkereskedelemre összpontosít.
– részletezte a közgazdász. Hozzátette: az állami pénzintézetnek lesznek olyan eszközei, melyek más bankoknak nem állnak rendelkezésre, a célirányosan nyújtott uniós finanszírozásokat tudja felhasználni, az oda befutó pénzügyi alapokat a kkv-k pályázatainak társfinanszírozására, állami garanciák nyújtására.
„Jelenleg szabad a gazda, ám az állami kézben levő bank a fejlesztésekre fókuszál majd, a beruházások megvalósulását segítő hiteleket folyósít esetenként állami garanciával vagy kedvezményesen. Az még kérdés, hogy mennyire váltja majd be a hozzá fűzött reményeket” – szögezte le Miklós Zoltán.
„A szándék önmagában jó, nyilvánvaló, hogy minden pluszpénz segít” – fogalmazott a Krónika kérdésére Nagy Bálint Zsolt közgazdász. A Babeș–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának oktatója kifejtette, az állami tulajdonú bank elsősorban állami és önkormányzati projekteket finanszíroz majd, valószínűleg jóval alacsonyabb kamatlábbal nyújt majd hiteleket, ami egy fontos szempont most, amikor megemelkedtek a kamatok, az önkormányzatoknak, vállalkozásoknak is jól jön a jutányos kamat, vagy a különböző moratóriumperiódusok, amiket az állami bankok tudnak garantálni.
Legutóbb az Európai Unióval megkötött egyezményben a kötelezettségvállalások közé is bekerült, sőt a helyreállítási tervbe is belefoglalták, vagyis a kormány kötelezettséget vállalt a fejlesztési bank létrehozására, így a gazdasági szakértő szerint nagy a valószínűsége, hogy most tényleg megalapítják.
Nem érdemes csodákat várni ettől a pénzintézettől, annál is inkább mert Románia szakértője annak, hogy új intézményeket, bizottságokat hoz létre, melyeket végül nem tölt fel tartalommal. Caragiale óta tudjuk, hogy sokszor így működnek a dolgok” – fogalmazta meg Nagy Bálint Zsolt.
Arra is kitért, hogy nem a pénz hiánya jelenti a problémát, hiszen pénz van az Európai Uniótól, az ország költségvetésében is, a koronavírus-járvánnyal karöltve begyűrűzött válság után és az energiaválság közben még mindig csak 50 százalék körül van az ország eladósodottsága.
– jelentette ki az egyetemi oktató. Rámutatott: túl gyakran hangzik el, hogy egy-egy beruházás stagnál, és ennek az esetek többségében nem a pénzhiány az oka, hiszen „bizonyos értelemben még túl nagy is a monetáris tömeg, ami egyik megnyilvánulása az inflációnak”. „Nagy hátráltató erő ebben az országban, hogy sokan munkamorál nélkül töltenek be pozíciókat, az új intézmény esetében is az a kérdés, hogy mennyire tud határidőre, gyorsan különböző projekteket megvalósítani” – szögezte le Nagy Bálint Zsolt.
A minimálbér esetleges emelésének jelentős hatása lenne a gazdaságra – véli Ilie Bolojan miniszterelnök, aki szerint a következő két hétben „lezárják” ezt a kérdést. A minimálbér-emelés kérdése megosztja a négypárti kormánykoalíciót.
Egyes romániai cégek egészen Ázsiáig mennek, és onnan toboroznak munkavállalókat: ellenőrzik a szakképzettségüket vagy ottani képzésben részesítik őket. Hegesztőket, szabókat és mezőgazdasági szakembereket is keresnek a romániai vállalkozások.
Nem könnyű most vállalkozónak lenni Erdélyben, számos gazdasági ágazat, de főként a kiskereskedelem és az építőipar megsínyli a deficitcsökkentő intézkedéseket. Nagy Károly RMKT-elnök szerint ilyen körülmények között is tervezni és bízni kell.
Románia költségvetési hiánya kezelhetetlen, és a Bolojan-kormány által bedobott deficitcsökkentő intézkedéscsomagok sem tudták megállítani annak növekedését, így értéke már az első kilenc hónap után átléphette a 100 milliárd lejt.
Az augusztusi 2,4 százalékról szeptemberben 2,6 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az Eurostat pénteken közzétett adatai szerint. A tagállamok közül továbbra is Romániában a legmagasabb, 8,6 százalékos az inflációs ráta.
Nem azé a magánnyugdíj-alapokban levő pénz, akinek a nevén van, hanem az államé – állapította meg az ombudsmani hivatal a parlament által a héten elfogadott, vitatott jogszabály kapcsán, amely korlátozza a hozzáférést a pénzhez.
Az év első nyolc hónapjában 4,97 millió tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt termelt Románia, 1,7 százalékkal (86 800 toe) kevesebbet, mint 2024 hasonló időszakában – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Nem igaz, hogy áfaköteles lenne az otthon főzött lekvár, ahogy azt Adrian Nica, az Orzságos Adóhatóság (ANAF) igazgatója mondta – szögezte le egy adóhivatali illetékes.
A politikum szerint egyszerűbbé, igazságosabbá és kiszámíthatóbbá teszi a napelemes áramtermelő-fogyasztók, azaz a prosumerek helyzetét az a törvénytervezet, amelyet szerdán fogadott el (újra) a román képviselőház.
Ioana Dogioiu kormányszóvivő szerint a miniszterelnök egyelőre vizsgálja a garantált bérminimum kérdését, ami a kormányfő eddigi közlése értelmében „elvileg nem fog emelkedni”. A PSD azonban ragaszkodik ahhoz, hogy 2026-tól emelkedjék a minimálbér.
szóljon hozzá!