
Fotó: Mediafax
Mint arról tegnapi lapunkban beszámoltunk, a The Rompetrol Group NV piaci értékét 3,616 milliárd dollárban állapították meg, ami azt jelenti, hogy Patriciu 2,712 milliárd dollárért adott túl részvényein. A szerződést még augusztus 24-én írták alá Almatiban. A hír hétfői bejelentése nyomán a cég részvényeinek tőzsdei tranzakcióját leállították. A kazah cég közleménye szerint egyébként az ügyletet még az Európai Bizottságnak is jóvá kell hagynia. A Rompetrol Holding megtartja 25 százalékos tulajdonrészét, az elnök-vezérigazgató továbbra is Patriciu marad, aki a tranzakció nyomán az eddigi első helyezett Ion Ţiriacot megelőzve, Románia leggazdagabb üzletemberévé vált 3,3 milliárd dollárra becsült vagyonával. Az ügylet a világ tehetős személyiségei között is előkelő helyre repítette az üzletembert: a vagyon a Forbes-listán a 270. helyre elegendő. A Rompetrol-részvényekért kapott 2,7 milliárd dollár egyébként mintegy ezerszerese annak az összegnek, amelyet Patriciu még 1998-ban fizetett a cégben megszerzett részesedésért. Ezek után 1999-ben megszerezte a ploieşti-i Vega kőolaj-finomítót, majd 2001-ben a Petromidia finomítót is. A cég jelenleg Grúziától Franciaországig mintegy 630 benzinkutat üzemeltet.
Az elnök-vezérigazgató egyébként bejelentette, hogy a tranzakcióból befolyt összeg egy részét sajtóvállalkozásaira fordítja. A pénz másik része a Romania Moldova Development Fund befektetési alaphoz kerül, ugyanakkor bizonyos összeget a Rompetrolba is visszaforgat majd. Az ügylet egyébként politikai felhangoktól sem mentes, egyes vélemények szerint a Nemzeti Liberális Párt háttérembereként is ismert Patriciu a tranzakcióval a Tăriceanu-kormány távozása utánra készül, ezért kimenekíti vagyonát.
Jelenleg The Rompetrol Group NV birtokolja a konstancai Rompetrol kőolaj-finomító többségi részvénypakettjét. Ez az idei év második harmadában 37,33 millió lejes nettó nyereséget produkált, ami az előző év azonos időszakához képest 50 százalékos növekedést jelent, akkor ugyanis 24,88 milliós nettóprofitot könyvelhettek el. A finomító adatai szerint idén rekordmennyiségű kőolajat dolgoztak fel a létesítményben.
A 2007-es év második felében ugyanakkor a cég forgalma 1,12 milliárd lej volt, ami 18,24 százalékos csökkenést jelent az előző évben jegyzett 1,37 milliárd lejes forgalomhoz képest.
A cég nettó nyeresége 2007 első felében 15,46 millió lej, amely az előző év hasonló időszakához képest lényeges előrelépés, 2006 első hat hónapjában ugyanis még 34,86 millió lejes veszteséget termelt. Az üzleti forgalom ugyanakkor csökkent a tavalyihoz képest: 2,29 milliárd lejt tesz ki, ami 8 százalékkal kevesebb, mint 2006 első felében, amikor 2,49 milliárdos forgalmat bonyolított.
A finomító egyébként a 2007-es üzleti évre 6,57 millió dolláros, azaz 16,53 millió lejes nettó nyereséget vár.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Kiverte a biztosítékot a megyei jogú városok polgármestereinél, hogy Ilie Bolojan miniszterelnök a központi költségvetés hézagait tömködné be a megnövelt helyi ingatlan- és gépjárműadókból.
Az elektronikai alkatrészeket gyártó német Limoss vállalat tervez üzemet nyitni az Arad megyei Borosjenőben, ahol az Aptiv amerikai autóipari vállalat éppen bezárni készül termelőegységét. Az új befektető jövőre maximum 500 embert foglalkoztatna.
Románia az Európai Unió egyik legmagasabb energiaárát fizeti a lakossági jövedelmekhez viszonyítva – jelentette ki hétfőn Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a parlamentben, az ellene benyújtott bizalmatlansági indítvány vitáján.
Ilie Bolojan hétfőn kijelentette, hogy a jövő évi költségvetés tervezetének összeállítása nagy valószínűséggel januárra tolódik, mert előtte el kell fogadni azokat a jogszabályokat, amelyek egy kiszámítható büdzsé kidolgozását teszik lehetővé.
A tavasszal becsült 1,4 százalékról 0,7 százalékra módosította hétfőn közzétett őszi prognózisában az Európai Bizottság a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését.
Románia gazdasága „életjeleket mutat”, miután a harmadik negyedévben enyhe pozitív meglepetésről számoltak be – vallja Valentin Tătaru, az ING vezető közgazdásza.