Képünk illusztráció
Fotó: Pixabay.com
Az Európai Központi Bank (EKB) úgy döntött, hogy maga mögött hagyja a „könnyű pénz” korszakát, és a magas infláció megfékezése érdekében kamatemelésbe kezdett. Az AFP hírügynökség górcső alá vette az intézkedés várható pozitív és negatív hatásait.
2022. július 22., 11:042022. július 22., 11:04
A kereskedelmi bankok kölcsönt vesznek fel az EKB-tól, cserébe pedig hitelt nyújtanak a háztartásoknak és a vállalkozásoknak. A hitelfelvevők évek óta kihasználhatták a gazdasági növekedés ösztönzését célzó rendkívül alacsony kamatlábakat. Amikor az EKB kamatemelésbe kezd, a bankok a magasabb hitelköltségeket áthárítják az ügyfelekre. A lakásvásárlástól kezdve az adósságok újrafinanszírozásán át a vállalati hitelek megszerzéséig minden drágul.
ahol a jelzáloghitel-kamatok az elmúlt hónapokban emelkedtek.
Andreas Lipkow, a Comdirect elemzője szerint azonban a jövőbeli lakástulajdonosok kilátásai egyáltalán nem rosszak. „Az ingatlanszektor finanszírozási költségei csak részben függnek az EKB kamatlábától; a kereslet és a kínálat, illetve a hitelfelvevő hitelképessége is meghatározza azokat” – iidézte Andreas Lipkow-nak az AFP-nek adott nyilatkozatát az Agerpres.
Az EKB alacsony kamatlábakkal jellemezhető korszaka azt jelentette, hogy a megtakarítók alig vagy egyáltalán nem látták hasznát megtakarított pénzüknek. A betéti rendelkezésre állás kamatlába mínusz 0,50 százalék volt, mivel az EKB a hitelezés ösztönzése érdekében a bankoknak a felesleges készpénz tárolásáért díjat számított fel. Sok retail bank áthárította ezeket a költségeket a tehetős bankszámla-tulajdonosokra, akiknek a betétei meghaladtak egy bizonyos szintet. Ezek az ügyfelek türelmetlenül várták, hogy az EKB tekintsen el a betéti rendelkezésre állás mínusz 0,50 százalékos kamatlábától.
Mivel a bankok üdvözölték a magasabb haszonkulcsok visszatérését a megnövekedett hitelezési bevételeknek köszönhetően, a megtakarítási termékek kamatlábainak előbb-utóbb emelkedniük kell.
– figyelmeztet Elmar Voelker, az LBBW bank elemzője. „A kamatlábak (és a megtakarítási termékek kamatainak) emelkedése nem lesz elegendő a jelenlegi magas infláció ellensúlyozására” – magyarázta az elemző.
Az euróövezeti kormányoknak is csökkenteniük kell a „könnyű pénz” évtizedes korszakától való függőségüket, mivel a szuverén adósság egyre drágábbá válik; a leginkább eladósodott euróövezeti országok esetében a negatív hatások már most aggodalomra adnak okot. Az EKB ígéretet tett arra, hogy válságkezelő eszközzel áll elő a kötvénypiacok nem kívánt „széttöredezésének”, vagyis az euróövezet országai közötti hitelfelvételi költségek erőteljes eltérésének megakadályozására.
A Mario Draghi miniszterelnök lemondását követő politikai válság tovább izzítja a piacot. Az EKB monetáris politikájának szigorítása, noha szükségesnek tartják az infláció elleni küzdelemhez, a kormányok számára kényes időszakban történik, hiszen csökken hitelfelvételi képességük, miközben az emelkedő energiaárak miatt hatalmas kiadásokkal kell megbirkózniuk.
A részvénypiacok sokáig profitáltak az EKB rendkívül laza monetáris politikájából, ami arra késztette a befektetőket, hogy a magasabb profit érdekében kockázatosabb eszközöket keressenek. Mivel azonban az EKB csatlakozott a nagy központi bankokhoz az infláció elleni küzdelem felgyorsításában, a recessziótól való növekvő félelmek közepette a globális piacok hanyatlásnak indultak.
A kriptovaluták is visszaestek a közelmúltbeli csúcsokról, mivel a befektetők kockázatkerülőbbé váltak: a bitcoin csak júniusban több mint 40 százalékot veszített értékéből. De mivel az EKB bejelentette kamatemelési szándékát, a pénzügyi szereplőknek „bőven volt idejük felkészülni, ami megakadályozhatja a nagyobb turbulenciákat” a részvénypiacokon – jelentette ki Voelker.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Elfogadta a román kormány a szolgálati nyugdíjak és közalkalmazotti bérek halmozásának korlátozásáról szóló törvénytervezetet, amelyet sürgősségi eljárást kérve terjeszt a parlament elé.
A lej–euró-árfolyam csütörtökön megdöntötte még azt a rekordot is, amelyet tavaly májusban az a sokkhatás okozott, hogy George Simion, a szélsőséges AUR jelöltje nyerte meg a megismételt államfőválasztás első fordulóját.
Bár a hatóságok szerint nem kell hiánytól tartani, a közel-keleti válság miatt Romániában sem zökkenőmentes az üzemanyag-ellátás: a Rompetrol năvodari-i finomítójánál szerda éjjel és csütörtök hajnalban több kilométeres sor alakult ki.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!