Képünk illusztráció
Fotó: Pixabay.com
Az Európai Központi Bank (EKB) úgy döntött, hogy maga mögött hagyja a „könnyű pénz” korszakát, és a magas infláció megfékezése érdekében kamatemelésbe kezdett. Az AFP hírügynökség górcső alá vette az intézkedés várható pozitív és negatív hatásait.
2022. július 22., 11:042022. július 22., 11:04
A kereskedelmi bankok kölcsönt vesznek fel az EKB-tól, cserébe pedig hitelt nyújtanak a háztartásoknak és a vállalkozásoknak. A hitelfelvevők évek óta kihasználhatták a gazdasági növekedés ösztönzését célzó rendkívül alacsony kamatlábakat. Amikor az EKB kamatemelésbe kezd, a bankok a magasabb hitelköltségeket áthárítják az ügyfelekre. A lakásvásárlástól kezdve az adósságok újrafinanszírozásán át a vállalati hitelek megszerzéséig minden drágul.
ahol a jelzáloghitel-kamatok az elmúlt hónapokban emelkedtek.
Andreas Lipkow, a Comdirect elemzője szerint azonban a jövőbeli lakástulajdonosok kilátásai egyáltalán nem rosszak. „Az ingatlanszektor finanszírozási költségei csak részben függnek az EKB kamatlábától; a kereslet és a kínálat, illetve a hitelfelvevő hitelképessége is meghatározza azokat” – iidézte Andreas Lipkow-nak az AFP-nek adott nyilatkozatát az Agerpres.
Az EKB alacsony kamatlábakkal jellemezhető korszaka azt jelentette, hogy a megtakarítók alig vagy egyáltalán nem látták hasznát megtakarított pénzüknek. A betéti rendelkezésre állás kamatlába mínusz 0,50 százalék volt, mivel az EKB a hitelezés ösztönzése érdekében a bankoknak a felesleges készpénz tárolásáért díjat számított fel. Sok retail bank áthárította ezeket a költségeket a tehetős bankszámla-tulajdonosokra, akiknek a betétei meghaladtak egy bizonyos szintet. Ezek az ügyfelek türelmetlenül várták, hogy az EKB tekintsen el a betéti rendelkezésre állás mínusz 0,50 százalékos kamatlábától.
Mivel a bankok üdvözölték a magasabb haszonkulcsok visszatérését a megnövekedett hitelezési bevételeknek köszönhetően, a megtakarítási termékek kamatlábainak előbb-utóbb emelkedniük kell.
– figyelmeztet Elmar Voelker, az LBBW bank elemzője. „A kamatlábak (és a megtakarítási termékek kamatainak) emelkedése nem lesz elegendő a jelenlegi magas infláció ellensúlyozására” – magyarázta az elemző.
Az euróövezeti kormányoknak is csökkenteniük kell a „könnyű pénz” évtizedes korszakától való függőségüket, mivel a szuverén adósság egyre drágábbá válik; a leginkább eladósodott euróövezeti országok esetében a negatív hatások már most aggodalomra adnak okot. Az EKB ígéretet tett arra, hogy válságkezelő eszközzel áll elő a kötvénypiacok nem kívánt „széttöredezésének”, vagyis az euróövezet országai közötti hitelfelvételi költségek erőteljes eltérésének megakadályozására.
A Mario Draghi miniszterelnök lemondását követő politikai válság tovább izzítja a piacot. Az EKB monetáris politikájának szigorítása, noha szükségesnek tartják az infláció elleni küzdelemhez, a kormányok számára kényes időszakban történik, hiszen csökken hitelfelvételi képességük, miközben az emelkedő energiaárak miatt hatalmas kiadásokkal kell megbirkózniuk.
A részvénypiacok sokáig profitáltak az EKB rendkívül laza monetáris politikájából, ami arra késztette a befektetőket, hogy a magasabb profit érdekében kockázatosabb eszközöket keressenek. Mivel azonban az EKB csatlakozott a nagy központi bankokhoz az infláció elleni küzdelem felgyorsításában, a recessziótól való növekvő félelmek közepette a globális piacok hanyatlásnak indultak.
A kriptovaluták is visszaestek a közelmúltbeli csúcsokról, mivel a befektetők kockázatkerülőbbé váltak: a bitcoin csak júniusban több mint 40 százalékot veszített értékéből. De mivel az EKB bejelentette kamatemelési szándékát, a pénzügyi szereplőknek „bőven volt idejük felkészülni, ami megakadályozhatja a nagyobb turbulenciákat” a részvénypiacokon – jelentette ki Voelker.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Petre Florin Manole munkaügyi miniszter szeretné, ha minél több nyugdíjas amellett döntene, hogy bankkártyára kapja a nyugdíját.
Az Európai Bizottság 49,8 millió eurós sürgősségi támogatási csomagot javasolt hat uniós tagállam gyümölcstermesztő és bortermelő ágazatában tevékenykedő gazdálkodók számára, amelyből Románia a második legnagyobb összegű, 11,5 millió eurós támogatást kap.
Fel sem merül, hogy Románia költségvetési deficitje elérje a GDP 11 százalékát – jelentette ki szerdán Nicușor Dan államfő. A miniszterelnök a napokban elismerte, hogy Románia képtelen teljesíteni a hiánycélt.
21 állami vállalat különleges ügyvezetőjét menesztette Radu Miruță gazdasági miniszter, egyesek közülük akár 30 000 lejes fizetést is kaptak – ezt maga a tárcavezető jelentette be kedden este.
A 400 leggazdagabb amerikai vagyona elérte a rekordot jelentő 6600 milliárd dollárt, Elon Musk továbbra is a lista élén áll – számolt be a Forbes magazin.
Románia az utolsó helyen áll az Európai Unió tagállamai között akkor is, ha a vonatok pontosságát vesszük górcső alá, messze elmaradva a vasúti közlekedés terén legjobban teljesítő országoktól.
A Román Nemzeti Bank (BNR) árfolyama szerint egy gramm arany kedden 506,4161 lejt ér, 3,8344 lejjel (0,76 százalékkal) többet, mint hétfőn (502,5817 lej). Ezzel a nemesfém ára újabb rekordot döntött.
Júliusban 2,637 milliárd euró volt Románia külkereskedelmi mérleghiánya – közölte kedden az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Marcel Boloș, aki az első Ciolacu-kormány pénzügyminisztere volt 2023 júniusától 2024 decemberéig, azt állítja, hogy többször is figyelmeztette Marcel Ciolacut a növekvő költségvetési hiányra, de kijelentését nem vették figyelembe a kormányban.
Cáfolta kedden a kormány, hogy az általános nyugdíjkorhatár emelését fontolgatja – a reakció annak nyomán született, hogy Ilie Bolojan miniszterelnök hétfőn este arról beszélt: elengedhetetlen a nyugdíjazási korhatár emelése.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!