Képünk illusztráció
Fotó: Pixabay.com
Az Európai Központi Bank (EKB) úgy döntött, hogy maga mögött hagyja a „könnyű pénz” korszakát, és a magas infláció megfékezése érdekében kamatemelésbe kezdett. Az AFP hírügynökség górcső alá vette az intézkedés várható pozitív és negatív hatásait.
2022. július 22., 11:042022. július 22., 11:04
A kereskedelmi bankok kölcsönt vesznek fel az EKB-tól, cserébe pedig hitelt nyújtanak a háztartásoknak és a vállalkozásoknak. A hitelfelvevők évek óta kihasználhatták a gazdasági növekedés ösztönzését célzó rendkívül alacsony kamatlábakat. Amikor az EKB kamatemelésbe kezd, a bankok a magasabb hitelköltségeket áthárítják az ügyfelekre. A lakásvásárlástól kezdve az adósságok újrafinanszírozásán át a vállalati hitelek megszerzéséig minden drágul.
ahol a jelzáloghitel-kamatok az elmúlt hónapokban emelkedtek.
Andreas Lipkow, a Comdirect elemzője szerint azonban a jövőbeli lakástulajdonosok kilátásai egyáltalán nem rosszak. „Az ingatlanszektor finanszírozási költségei csak részben függnek az EKB kamatlábától; a kereslet és a kínálat, illetve a hitelfelvevő hitelképessége is meghatározza azokat” – iidézte Andreas Lipkow-nak az AFP-nek adott nyilatkozatát az Agerpres.
Az EKB alacsony kamatlábakkal jellemezhető korszaka azt jelentette, hogy a megtakarítók alig vagy egyáltalán nem látták hasznát megtakarított pénzüknek. A betéti rendelkezésre állás kamatlába mínusz 0,50 százalék volt, mivel az EKB a hitelezés ösztönzése érdekében a bankoknak a felesleges készpénz tárolásáért díjat számított fel. Sok retail bank áthárította ezeket a költségeket a tehetős bankszámla-tulajdonosokra, akiknek a betétei meghaladtak egy bizonyos szintet. Ezek az ügyfelek türelmetlenül várták, hogy az EKB tekintsen el a betéti rendelkezésre állás mínusz 0,50 százalékos kamatlábától.
Mivel a bankok üdvözölték a magasabb haszonkulcsok visszatérését a megnövekedett hitelezési bevételeknek köszönhetően, a megtakarítási termékek kamatlábainak előbb-utóbb emelkedniük kell.
– figyelmeztet Elmar Voelker, az LBBW bank elemzője. „A kamatlábak (és a megtakarítási termékek kamatainak) emelkedése nem lesz elegendő a jelenlegi magas infláció ellensúlyozására” – magyarázta az elemző.
Az euróövezeti kormányoknak is csökkenteniük kell a „könnyű pénz” évtizedes korszakától való függőségüket, mivel a szuverén adósság egyre drágábbá válik; a leginkább eladósodott euróövezeti országok esetében a negatív hatások már most aggodalomra adnak okot. Az EKB ígéretet tett arra, hogy válságkezelő eszközzel áll elő a kötvénypiacok nem kívánt „széttöredezésének”, vagyis az euróövezet országai közötti hitelfelvételi költségek erőteljes eltérésének megakadályozására.
A Mario Draghi miniszterelnök lemondását követő politikai válság tovább izzítja a piacot. Az EKB monetáris politikájának szigorítása, noha szükségesnek tartják az infláció elleni küzdelemhez, a kormányok számára kényes időszakban történik, hiszen csökken hitelfelvételi képességük, miközben az emelkedő energiaárak miatt hatalmas kiadásokkal kell megbirkózniuk.
A részvénypiacok sokáig profitáltak az EKB rendkívül laza monetáris politikájából, ami arra késztette a befektetőket, hogy a magasabb profit érdekében kockázatosabb eszközöket keressenek. Mivel azonban az EKB csatlakozott a nagy központi bankokhoz az infláció elleni küzdelem felgyorsításában, a recessziótól való növekvő félelmek közepette a globális piacok hanyatlásnak indultak.
A kriptovaluták is visszaestek a közelmúltbeli csúcsokról, mivel a befektetők kockázatkerülőbbé váltak: a bitcoin csak júniusban több mint 40 százalékot veszített értékéből. De mivel az EKB bejelentette kamatemelési szándékát, a pénzügyi szereplőknek „bőven volt idejük felkészülni, ami megakadályozhatja a nagyobb turbulenciákat” a részvénypiacokon – jelentette ki Voelker.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hiba a szén-dioxid-kibocsátás kivezetése a gépjárműadó új számítási képletéből; azok, akik kidolgozták, „nem jártak iskolába”, miközben a „szerző” továbbra is ismeretlen – jelentette ki a Romániai Autógyártók és -importőrök Szövetségének elnöke.
Feltartóztathatatlanul emelkedik Romániában az üzemanyagok ára, a benzin és a gázolaj az év első hónapjában már hatodszor drágult. Az Európai Unió 27 országa közül csak tízben drágább az üzemanyag, mint Romániában.
Az eMAG csoporthoz tartozó Sameday futárszolgálat eladta magyarországi üzletágát az egyik vezető európai logisztikai csoportnak, az Austrian Postnak, vagyis az osztrák postának.
A gázárplafon áprilisi kivezetése még nem biztos, de a jelenleg folyó elemzés eredményei alapján a következő két héten belül döntés várható ez ügyben – jelentette ki pénteken Ilie Bolojan.
Ilie Bolojan miniszterelnök szerint a közigazgatási reformról szóló törvénycsomag segít helyreállítani az egyensúlyt, hatékonyabbá és polgárbaráttá teszi a közigazgatást.
Románia nem rendelkezik azokkal a laboratóriumokkal, amelyekkel ki lehetne mutatni a Mercosur-országokból importált termékekben található esetleges növényvédőszer-maradványokat vagy génmódosított összetevőket – jelentette ki Florin Barbu miniszter.
Radikálisan megváltozik a romániai prosumertörvény – adta hírül több mérvadó román hírportál, amelyek az energiaügyi minisztérium közvitára bocsátott sürgősségi rendelettervezetét ismertetik.
Támogatást nyújtanak a zöldség- és burgonyatermesztőknek, a 150 millió eurós pályázati programot a mezőgazdasági államtitkár jelentette be. A támogatásra jogi személyiséggel rendelkező gazdálkodók pályázhatnak, magánszemélyek nem.
A Leoni vállalat aradi gépkocsialkatrész-gyártó üzeme értesítette az Arad megyei munkaerő-elhelyezési ügynökséget, hogy 465 alkalmazottjától válik meg a decemberben bejelentett leépítések keretében.
Nemhogy csökkent volna, látványosan emelkedett a lakások ára a romániai ingatlanpiacon 2025-ben, tény ugyanakkor, hogy a bizonytalan gazdasági helyzet, majd az áfa emelése rányomta a bélyegét az eladások alakulására. Ilyen hangulatban indult az új év.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!